III. Péter aragóniai király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
III. Péter
Pedro III de Aragón.jpg
III. Péter aragón király portréja, 1586

Ragadványneve Nagy Péter
Aragóniai Királyság királya
Pere III/Pedro III
Uralkodási ideje
1276. július 27.1285. november 11.
Koronázása Zaragoza
1276. november 15./22.
Elődje I. (Hódító) Jakab
Utódja III. (Liberális) Alfonz
Szicíliai Királyság királya
Pietro I/Petru I
Uralkodási ideje
1282. szeptember 4.1285. november 11.
Koronázása Palermo
1283. június
Elődje I. (Anjou) Károly
Utódja I. (Igazságos) Jakab
Valenciai Királyság királya
Pere I/Pedro I
Uralkodási ideje
1276. július 27.1285. november 11.
Koronázása nem volt külön koronázás
Elődje I. (Hódító) Jakab
Utódja I. (Liberális) Alfonz
Barcelonai Grófság grófja
Pere II
Uralkodási ideje
1276. július 27.1285. november 11.
Elődje I. (Hódító) Jakab
Utódja II. (Liberális) Alfonz
Életrajzi adatok
Uralkodóház Barcelonai-ház
Teljes neve Aragóniai Péter
Született 1243. július/augusztus
Valencia
Elhunyt 1285. november 11. (42 évesen)
Vilafranca del Penedès, Katalónia
Házastársa Hohenstaufen Konstancia szicíliai királyi hercegnő (1249–1302)
Gyermekei Feleségétől:
1. Alfonz (1265–1291)
2. Jakab (1267–1327)
3. Frigyes (1271/72–1337)
4. Erzsébet (Izabella) (1271–1336)
5. Jolán (1273–1302)
6. Péter (1275 körül–1296)
Házasságon kívüli kapcsolatból:
7. Jakab (1258 körül–1308)
8. János
9. Beatrix
10. Ferdinánd
11. Péter
12. Sancho (–1341)
13. Teréz (–1295 után)
14. Mária
15. Magiardo
Édesapja I. Jakab aragón király (1208–1276)
Édesanyja Árpád-házi Jolán magyar királyi hercegnő (1219–1251)

III. Péter (Valencia, 1243. július/augusztus – Vilafranca del Penedès, Katalónia, 1285. november 11.), szicíliai olaszul: Petru III d'Aragona, katalánul: Pere III d'Aragó, spanyolul: Pedro III de Aragón, olaszul: Pietro III d'Aragona, Aragónia, Szicília és Valencia királya, valamint Barcelona grófja. A Barcelonai-ház tagja. Anyja révén II. András magyar király unokája és I. (Hohenstaufen) Manfrédnak, Szicília királyának a veje.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Apja I. Jakab aragón király, édesanyja Árpád-házi Jolán magyar királyi hercegnő, II. András magyar király és Courtenay Jolán konstantinápolyi latin császári hercegnő egyetlen gyermeke.

Felesége 1262-től Hohenstaufen Konstancia szicíliai királyi hercegnő, I. (Hohenstaufen) Manfréd (12321266) szicíliai királynak és első feleségének, Savoyai Beatrix királynénak[1] volt a lánya.

Capet Károly, Anjou grófja, VIII. Lajos francia király fia a bátyja, IX. (Szent) Lajos és IV. Kelemen pápa támogatásával a beneventói csatában 1266. február 26-án legyőzte Manfrédot, aki a csatában életét vesztette. Manfréd családját, feleségét, kiskorú gyermekeit a győztes fogságba vetette, fiait megvakíttatta, akik halálukig nápolyi fogságban maradtak, míg lányai később visszanyerhették a szabadságukat. Legidősebb lánya, Konstancia ekkor már aragóniai királynéként távol élt apjától, de családja veszte mély nyomot hagyott a lelkében, és csak az alkalomra várt, hogy visszavágjon az Anjouknak. Anjou Károly elfoglalta az egész Szicíliai Királyságot, és székhelyét Nápolyba tette. Manfréd unokaöccse, Konradin megpróbálta visszaszerezni a Hohenstaufenek királyságát 1268-ban, de Anjou Károly őt is legyőzte, fogságba ejtette, és lefejeztette.

Felesége révén 1282-ben Manfréd veje, III. Péter a Szicíliai vecsernye néven elhíresült felkelés révén visszafoglalta Szicília szigetét az Anjouktól és I. Péter néven 1282. szeptember 4-én szicíliai királlyá választották. Ugyan az egész Szicíliai Királyságot nem sikerült elfoglalnia, de a két Szicília megosztottsága 1816-ig fennmaradt, mikor újra hivatalosan is egyesítették a két független országrészt. A két Szicíliai Királyság hivatalosan csak 1302-ben ismerte el egymást.

Gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Savoyai Beatrix szicíliai királyné IV. Amadeus savoyai gróf lányaként jött a világra.
  2. Izabella később feleségől ment III. Henrikhez, Bar grófjához, akinek három gyermeket szült. Az ő dédunokája volt Bar Jolán aragóniai királyné, I. János aragóniai király második felesége.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Die Könige von Sizilien 1296–1401 a.d.H. Barcelona, 1312–1379 Herzoge von Athen und Neopatras, In: Detlev Schwennicke (Hrsg.): Europäische Stammtafeln: Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 73., Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984.
  • Miron, E. L.: The Queens of Aragon: Their Lives and Times, London, Stanley Paul & Co, 1913. URL: Lásd Külső hivatkozások
  • Woolley, Reginald Maxwell: Coronation Rites, Cambridge, University Press, 1915. URL: L. Külső hivatkozások
  • Gudiol, Antonio Durán: El rito de la coronación del rey en Aragón, Argensola: Revista de Ciencias Sociales del Instituto de Estudios Altoaragoneses, 17–40, 1989. URL: L. Külső hivatkozások

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző
I. (Anjou) Károly
Szicília királya Aragon-Sicily Arms.svg
1282 – 1285
Következő
I. (Igazságos) Jakab
Előző
I. (Hódító) Jakab
Aragónia királya Aragon Arms.svg
1276 – 1285
Következő
III. (Liberális) Alfonz
Előző
I. (Hódító) Jakab
Valencia királya Escut de la Ciutat e Regne de València.svg
1276 – 1285
Következő
I. (Liberális) Alfonz
Előző
I. (Hódító) Jakab
Barcelona grófja Aragon Arms.svg
1276 – 1285
Következő
II. (Liberális) Alfonz