Athéni Hercegség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az Athéni Hercegség az egyik keresztes utódállama volt a Bizánci Császárságnak. Az országot 1205-ben alapította Otto de la Roche, a negyedik keresztes hadjárat egy kisebb burgundi lovagja. Eleinte címe „Théba és Athén hercege” volt, bár a titulus csak 1280-tól vált hivatalossá. A Thesszalonikéi Királyság 1224-ig a hercegség hűbérura volt, azonban ekkor I. Theodor epiruszi despota elfoglalta, és szerepét az Akháj Fejedelemség vette át.

A hercegség fővárosa Athén volt (az uralkodó az Akropoliszon lakott), és az Attikai-félszigetet, illetve Makedónia egy részét birtokolta. Határa bizonytalan volt először Thesszaloníkivel, majd az Epiruszi Despotátussal. Az Égei-tenger szigetei nem tartoztak a hercegség területéhez, hiszen azokat Velence uralta.

A hercegi címet 1308-ig a de la Roche-család birtokolta, amikor Walter de Brienne lépett a trónra. Országa védelme érdekében felbérelte Roger de Flor katalánjait, hogy harcoljanak az epiruszi despoták és a bizánci császárok ellen, de a katonák, akiket megpróbált megrövidíteni, 1311-ben megdöntötték hatalmát, és átvették az ország irányítását. A katalánt tették hivatalos nyelvvé, és a katalán jogrendet is átvették, megszüntetve a frank és görög eredetű törvényeket. A hercegség urai az aragóniai és szicíliai királyok, Katalónia birtokosai voltak 1388-ig, amikor a firenzei Acciajuoli-család hódította meg a területet. Egy kis ideig (13951402) a velenceiek is uralták az országot. 1444-ben Palaiologosz Konstantin, a bizánci trónörökös és moreai despota hűbéresévé tette az Athéni Hercegséget. Konstantinápoly bukása után három évvel, 1456-ban II. Mohamed a kis ország utolsó maradványait is meghódította.

Athén hercegei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vikáriusok 1381–1388

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Runciman, Steven, Sir: A keresztes háborúk története. Budapest, 2002. Osiris Kiadó ISBN 978-963-389-347-0
  • G. Ostrogorsky: A bizánci állam története, Osiris, Budapest, 2003.
  • Louis Bréhier: Bizánc tündöklése és hanyatlása, Varia Byzantina. Bizánc világa I. kötet, Bizantinológiai Intézeti Alapítvány, Budapest, 1999
  • Louis Bréhier: A Bizánci Birodalom intézményei, Varia Byzantina. Bizánc világa VII. kötet, Bizantinológiai Intézeti Alapítvány, Budapest, 2003
  • Warren Treadgold: A History of the Byzantine State and Society, Stanford, 1997.
  • Helene Ahrweiler: Studies on the Internal Diaspora of the Byzantine Empire, Harvard University Press, 1998.
  • John Julius Norwich: Byzantium, Viking, 1991
  • Helene Ahrweiler: Les Europeens, Herman (Párizs), 2000