XI. Kónsztantinosz bizánci császár
| XI. Kónsztantinosz | |
 |
|
|
|
|
| Bizánci császár | |
| Uralkodási ideje 1449. január 6. – 1453. május 29. |
|
| Elődje | VIII. Jóannész |
| Utódja | nincs |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1405. február 8. Konstantinápoly |
| Elhunyt | 1453. május 29. (48 évesen) Konstantinápoly |
| Házastársa | Maddalena Katalin |
XI. Kónsztantinosz Palaiologosz (görögül: Κωνσταντίνος ΙΑ' Δραγάσης Παλαιολόγος, 1405. február 8. – 1453. május 29.) az utolsó bizánci császár (1448–1453).
Kónsztantinosz II. Manuél és Helena Dragas szerb hercegnő nyolcadik gyermeke volt a tízből, gyermekkorát Konstantinápolyban, szülői felügyelet alatt töltötte. 1443-ban Morea deszpotésze (azaz a Peloponnészoszi-félsziget helytartója) lett. Kétszer nősült: először az epiruszi olasz despota lányát, majd annak hirtelen halála után Leszbosz genovai urának gyermekét vette feleségül, azonban ő is meghalt, mielőtt gyermeket szülhetett volna férjének.
Amikor meghalt VIII. Jóannész, trónviszály robbant ki Kónsztantinosz és öccse, Démétriosz között, aminek eldöntésére II. Murád szultánt kérték fel. Ő Konstantint tette a trónra 1449-ben, aki a bizánci-török kapcsolatok javítása érdekében megpróbálta feleségül venni távoli rokonát, II. Murád özvegyét, azonban nem járt sikerrel, mert az új szultán, a Hódító melléknévvel felruházott II. Mohamed el szándékozta foglalni Konstantinápolyt. A császár bármilyen eszközt meg akart ragadni, hogy valamiféle katonai segítséget kapjon, ennek érdekében még a katolikus és ortodox egyházak egyesülését is kimondta 1452-ben. Ezzel maga ellen hangolta alattvalói többségét, és miniszterét, illetve hadvezérét, Lukasz Notarasz nagyherceget is veszélyesen eltávolította önmagától.
Az ostrom megkezdése előtt II. Mohamed felajánlotta Kónsztantinosznak, hogy zavartalanul uralkodhat Moreában, ő azonban a hősi halált választotta. Az ostrom közben, a falakon érte a halál, és a győztes törökök napokig lándzsára tűzték levágott fejét. Később méltó temetést kapott. Egyes ortodoxok szentként tisztelik, noha hivatalosan nem avatták azzá. (Bővebben lásd: Konstantinápoly eleste.)
Bár Konstantinápoly elestével a Bizánci Birodalom megszűnt, a Kr. e. 753-ban alapított Római Birodalom nem ekkor tűnt el végleg. A Moreában levő Münsztra városát és környékét Konstantin fivére, Tamás 1460-ig tartotta, míg a negyedik keresztes hadjárat óta létező Trapezunti Császárságot 1461-ben foglalták el az oszmánok.
Források [szerkesztés]
- Georg Ostrogorsky: A bizánci állam története, Osiris Kiadó, 2001. ISBN 963-389-117-5
- Louis Bréhier: Bizánc tündöklése és hanyatlása. I-II.kötet. 1997. ISBN 9630479176
| Előző uralkodó: VIII. Jóannész |
|
Következő uralkodó: – |
