III. Andronikosz bizánci császár
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
| III. Andronikosz | |
 |
|
|
|
|
| Bizánci császár | |
| Uralkodási ideje 1328 – 1341 |
|
| Elődje | II. Andronikosz |
| Utódja | V. Jóannész |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | V. Jóannész Mihály Mária Eiréné |
| Született | 1297. március 25. Konstantinápoly |
| Elhunyt | 1341. június 15. (44 évesen) Konstantinápoly |
| Gyermekei | Adelheid Anna |
III. (Palaiologosz) Andronikosz (1297. március 25. – 1341. június 15., uralkodott: 1328-1341) bizánci császár
II. Andronikosz unokájától (társuralkodója, az 1320-ban elhunyt Mihály fiától) ifjúkori agresszív viselkedése miatt vette el az öröklés jogát, erre az ifjú fellázadt, és erős pártjával rákényszerítette nagyapjára, hogy társcsászárává tegye.
A konfliktus természetesen ismét kirobbant, és 1328-ban – bolgár segítséggel – III. Andronikosz lemondatta elődjét. Uralmát – melynek ideje alatt minisztere a később VI. Jóannész néven trónra lépő Johannesz Kantakuzénosz volt – folyamatos háborúskodás töltötte ki. Keleten az oszmánok majdnem egész Kis-Ázsiát meghódították (Orhán 1331-ben foglalta el Nikaiát, 1337-ben pedig Nikomédia (ma Izmit) is elesett). Andronikosz Thesszáliában és Epiruszi Despotátusban kárpótolta magát (ez utóbbit 1337-ben meg is szüntette egy időre), ám szerzeményeit még életében elfoglalták a Dusán István által vezetett szerbek. A flottával már szerencsésebben járt: miután újjászervezte, visszaszerezte Khioszt és Leszboszt a genovaiaktól. A trónon fia, Jóannész követte.
| Előző uralkodó: II. Andronikosz |
|
Következő uralkodó: V. (Palaiologosz) Jóannész VI. (Kantakuzénosz) Jóannész |
