I. Constantius római császár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Constantius Chlorus
121 Constantius Chlorus.jpg

A Római Birodalom augustusa (keleten: Galerius)
Uralkodási ideje
305. május 1. – 306. július 25.
Elődje Maximianus (keleten: Diocletianus)
Utódja Severus (keleten: Galerius)
Életrajzi adatok
Uralkodóház Constantinus-dinasztia
Teljes neve Marcus Flavius Valerius Constantius
Született március 31., kb. 250
Dardania
Elhunyt 306. július 25. (56 évesen)
Eboracum, Britannia
Házastársa Flavia Iulia Helena (?-293)
Flavia Maximiana Theodora (293-306)
Gyermekei I. Constantinus
Flavius Dalmatius
Iulius Constantius
Hannibalianus
Iulia Constantia
Eutropia
Anastasia
Édesapja Flavius Eutropius
Édesanyja Claudia Crispina

Flavius Valerius Constantius[1], általánosan elterjedt néven I. Constantius császár (kb. 250. március 31.306. július 25.) a Nyugatrómai Birodalom császára volt (305306). Általában palei Chlorusként[2] emlegetik a források, ezt az állandó jelzőt a bizánci történetíróktól kapta. Ő volt I. Constantinus császár apja és ezáltal a Constantinus-dinasztia valódi alapítója.

Élete, uralkodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Historia Augusta szerint Constantius egy Eutropius nevű nemesember fia volt, aki Dardaniából származott, illetve ugyezen forrás szerint anyját Claudiának hívták, aki II. Claudius és Quintillus császárok unokahúga volt.[3] Azonban a történészek véleménye szerint ezeket a családi kapcsolatokat Constantius unokája, II. Constantinus császár parancsára utólag találták ki, hogy ezáltal a császár családját két előkelőnek tartott felmenőre vezessék vissza. Carus császár uralma idéjén Constantius Dalmatia helytartójaként tevékenykedett, és Carus állítólag fogadott fiának tekintette őt, aki a saját fia, Carinus helyett majd az örökébe lép.[4] Más források szerint Claudia nem unokahúga, hanem leánya II. Claudiusnak, és egy Gordianus nevű emberrel kötött házasságából származott Flavius Eutropius és Eutropia Galeria Valeria is.[5]

293-ban Diocletianus császár létrehozta a tetrarchia intézményét, ami a Római Birodalmat felosztotta egy nyugati és egy keleti részre. Mindkét birodalomrészben egy augustus uralkodott, akit egy ceasar segített. Diocletianus lett a keleti rész augustusa, a Galerius volt a keleti rész ceasarja. Constantiust 293. március 1-jén nevezték ki a nyugati rész ceasarjának[6] a nyugati rész augustusa, Maximianus mellé. Constantius ekkor feleségül vette Theodorát, Maximianus fogadott lányát. Hat gyermekük született, de Constantiusnak már volt egy fia, I. Constantinus, az első feleségétől (vagy ágyasától) Helénától, aki valószínűleg a kisázsiai Nicomediából származott..[7] Constantius ezután megkapta a Gallia és Britannia provinciák, illetve valószínűleg Hispania provincia feletti parancsnokságot is.

Ennek a Constantius Chlorus uralkodása idején Antiochiában vert ezüst argenteusnak a hátoldalán a tetrarchia uralkodói áldozatot mutatnak be a szarmaták feletti győzelem ünnepén.

293-ban Bononia közelében Constantius legyőzte Carausius erőit, aki Britanniában és Észak-Galliában saját magát császárnak deklarálta 286-ban. Carausiust megölte Allectus, aki a rationalisa volt és aki 296-ig átvette a Britannia feletti parancsnokságot, amikor is Constantius Asclepiodotust küldte oda a sziget elfoglalására. Asclepiodotus a pretoritáriánus gárda vezetője volt. Allectust legyőzték és megölték, a római fennhatóságot pedig helyreállították Britanniában.[8]

296-ban Constantius részt vett az alemannok elleni csatában is Lingones (Langes) városa mellett Galliában. Fogságba került, de hat órán belül kiszabadították a csapatai és legyőzte az ellenséget.[9] A Vindonissa (Windisch, Svájc) melletti csatában újra győzött az alemannok ellen.[10] Ezek a győzelmek megerősítették a rajnai határ védelmét.

Diocletianus és Maximianus társcsászárok Diocletianus megromlott egészségi állapota miatt 305-ben lemondtak a hatalomról és a két addigi ceasar, Constantius és Galerius lettek a társcsászárok. Constantius uralkodott a nyugati birodalomban, Galerius pedig keleten. A két új caesar pedig Severus és Maximinus lettek. Constantinus, aki korábban azt remélte, hogy ő kapja az egyik ceasari kinevezést, ezután csatlakozott apja Galliában és Britanniában vezetett hadjáratához.[11] Constantius Britanniában halt meg York mellett 306-ban. Végrendeletében a fiát jelölte meg örököseként, aminek következtében a hadserege Constantinust császárrá kiáltotta ki.[12]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. "Marcus Flavius Valerius Constantius", "Valerius Constantius", "Gaius Valerius Constantius" és "Gaius Fabius Constantius" neveken is emlegetik a források
  2. a görög pale/sárgászöld és chlorus/sápadt, fehér szóból
  3. Historia Augusta, Claudius 13
  4. Historia Augusta, Carus 17
  5. Claudia
  6. Krawczuk, i. m. 44. old.
  7. Eutropius, Abridgement of Roman History 9.22; Zosimus, Historia Nova 2;
  8. Aurelius Victor, Liber de Caesaribus 39
  9. Eutropius, Abridgement of Roman History 9.23
  10. Ókori lexikon
  11. Eutropius, Abridgement of Roman History 10.1, Aurelius Victor, Epitome de Caesaribus 39; Zosimus, Historia Nova 2
  12. Eutropius, Abridgement of Roman History 10.1-2

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Constantius római császár témájú médiaállományokat.


Elődei:
Diocletianus
és
Maximianus
Consul
294
Kollégája:
Galerius
SPQR
Utódai:
Nummius Tuscus
és
Caius Annius Anullinus
Elődei:
Nummius Tuscus
és
Caius Annius Anullinus
Consul
296
Kollégája:
Diocletianus
SPQR
Utódai:
Maximianus
és
Galerius
Elődei:
Diocletianus
és
Maximianus
Consul
300
Kollégája:
Galerius
SPQR
Utódai:
Titus Flavius Postumius Titianus
és
Virius Nepotianus
Elődei:
Titus Flavius Postumius Titianus
és
Virius Nepotianus
Consul
302
Kollégája:
Galerius
SPQR
Utódai:
Diocletianus
és
Maximianus
Elődei:
Diocletianus
és
Maximianus
Consul
305
Kollégája:
Galerius
SPQR
Utódai:
Galerius
és
Constantius
Elődei:
Constantius
és
Galerius
Consul
306
Kollégája:
Galerius
SPQR
Utódai:
Maximianus és I. Constantinus (nyugat)
és
Severus és Maximinus Daia (nyugat)
Galerius és Maximinus Daia (Róma)
Előző uralkodó:
Maximianus
(és Diocletianus keleten)
Római császár
305 (caesar 293-tól)-306
Hadrianus császár szobra
Következő uralkodó:
Flavius Valerius Severus
(és Galerius keleten)
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap