II. Constantinus római császár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
II. Constantinus
Titulusai caesar, augustus
Nyugatrómai provinciák caesarja
CAESAR FLAVIVS CLAVDIVS CONSTANTINVS AVGVSTVS
Uralkodási ideje
333337
Koronázása
333. december 25.
Római Birodalom augustusa
II. Constantinus
Uralkodási ideje
337340
Elődje I. Constantinus
Utódja II. Constantius
Életrajzi adatok
Uralkodóház Constantinus-dinasztia
Teljes neve Flavius ​​Claudius Constantinus Augustus
Született 316. február(?)
Elhunyt 340. április
Édesapja I. Constantinus
Édesanyja Fausta Flavia Maxima(?)
A Római Birodalom I. Constantinus halálának évében, 337. szeptemberében.

Constantinus három fia – II. Constantinus, Constans, és II. Constantius – egymás között osztotta fel a birodalmat. II. Constantinus a nyugati provinciákat örökölte, Galliát, Britanniát és Hispániát. Constans Itália, Illyria, az afrikai provinciák és Macedónia felett uralkodott, míg II. Constantius a birodalom keleti felét kapta. Ezeken kívül mostohatestvére, Flavius Iulius Dalmatius fiainak (Flavius Dalmatius és Flavius Hannibalianus) és idősebb Dalmatius öccsének, Flavius Iulius Hannibalianusnak is juttatott egy-egy kormányzóságot vagy caesari címet.

II. Constantinus (Flavius ​​Claudius Constantinus Augustus) római császár 337. és 340. között uralkodott. Apja.

Uralkodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

I. Constantinus római császár utódaként egy olyan időszakban lépett a birodalom trónjára, melyben a külső és belső konfliktusok rázták meg a Római Birodalmat és fontos vallástörténeti változások is lezajlottak. Születési dátuma bizonytalan. Az egykorú források ellentmondásosak, a 317 augusztusában születő II. Constantiust nevezik általában Constantinus legidősebb fiaként, ugyanakkor II. Constantinus születési idejeként 316. februárt adják meg, néha a 317. évet. A 316-os születési dátum ellentmond Constantius legidősebb voltának, ha viszont 317-ben született volna, akkor nem lehet Fausta Flavia Maxima fia, aki 317 augusztusáig Constantiusszal volt terhes, az év hátralévő felében pedig nem szülhetett még egy gyermeket.

I. Constantinus római császár trónját három fiára hagyta, II. Constantinusra, II. Constantiusra és Constansra, akiket már régebben caesarokká tett meg. 335-ben felosztotta köztük a birodalmát. II. Constantinus a Nyugati provinciákat kapta, II. Constantius pedig a Keleti tartományokat. A legfiatalabb fiú, az akkor 17 éves Constans a birodalom középső provinciáit, Itáliát, Sziciliát, Africát és a balkáni tartományok egy részét kapta meg. 340-ben megölték és halála után Constans vette át az irányítást az elhunyt bátyja birodalmában.

I. Constantinus és fiai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Constantinus római császár témájú médiaállományokat.


Elődei:
I. Constantinus
és
Valerius Licinius
Consul
320
Kollégája:
I. Constantinus
SPQR
Utódai:
Crispus és II. Constantinus (nyugat)
és
Licinius és Valerius Licinius (kelet)
Elődei:
I. Constantinus
és
II. Constantinus
Consul
321
Kollégája:
Crispus (nyugat) Licinius és Valerius Licinius (kelet)
SPQR
Utódai:
Petronius Probianus
és
Amnius Iulianus (mindketten keleten, nyugaton nincs consul)
Elődei:
Acilius Severus és Vettius Rufinus (nyugat)
és
(keleten nincs consul)
Consul
324
Kollégája:
Crispus
SPQR
Utódai:
Valerius Proculus
és
Sextus Paulinus
Elődei:
Flavius Ianuarius
és
Vettius Iustus
Consul
329
Kollégája:
I. Constantinus
SPQR
Utódai:
Flavius Gallicanus
és
Aurelius Symmachus
Előző uralkodó:
I. Constantinus
Római császár
337 – 340
Hadrianus császár szobra
Következő uralkodó:
II. Constantius