Flavius Iulius Constans

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Flavius Iulius Constans
Emperor Constans Louvre Ma1021.jpg
Constans büsztje

Titulusai caesar, augustus
Hispania, Britannia és Gallia caesarja
Constans
Uralkodási ideje
333337
Koronázása
333. december 25.
Római Birodalom augustusa
Constans
Uralkodási ideje
337350
Elődje I. Constantinus
Utódja II. Constantius
Életrajzi adatok
Uralkodóház Constantinus-dinasztia
Teljes neve Flavius Iulius Constans Augustus
Született 320 körül
Elhunyt 350
Vicus Helena
Édesapja I. Constantinus
Édesanyja Fausta Flavia Maxima
A Római Birodalom I. Constantinus halálának évében, 337. szeptemberében.

Constantinus három fia – II. Constantinus, Constans, és II. Constantius – egymás között osztotta fel a birodalmat. II. Constantinus a nyugati provinciákat örökölte, Galliát, Britanniát és Hispániát. Constans Itália, Illyria, az afrikai provinciák és Macedónia felett uralkodott, míg II. Constantius a birodalom keleti felét kapta. Ezeken kívül mostohatestvére, Dalmatius hasonló nevű fiának és idősebb Dalmatius öccsének, Hannibalianus hercegnek is juttatott egy-egy országrészt.

Flavius Iulius Constans (320/323350 januárja) Nagy Constantinus legkisebb fia, aki Fausta Flavia Maxima nevű feleségétől született.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Apja már 13 éves korában megtette császárnak. I. Constantinus halála után 337-ben három fia megosztozott a császárságon. Konstantinápolyban katonai zavargások törtek ki, és a császárjelöltek apjuk féltestvéreit (lásd Flavius Iulius Constantius) megölték, attól való félelmükben, hogy politikai riválisaikká válhatnak. II. Constantinus a Nyugati provinciákat kapta, II. Constantius pedig a Keleti tartományokat, ők ketten egykorúak, mindketten húszévesek voltak.

A legfiatalabb fiú, az akkor 17 éves Constans a birodalom középső provinciáit, Itáliát, Sziciliát, Africát és a balkáni tartományok egy részét kapta. II. Constantinus azonban Afrikát magának követelte, így a két testvér közt kitört a háború, amelyben II. Constantinust megölték, Constans ekkor az egész nyugati birodalmat hatalmába kerítette. Az egykorú források szerint őt – mint zsarnokot és kéjencet – katonái megvetették és elégedetlenkedni kezdtek ellene. A Galliában kitört lázadás elől menekülnie kellett, útközben azonban Magnentius, a testőrségének vezetője 350-ben meggyilkolta.

Uralkodása utolsó évei híresek a kegyetlenségről és a rendezetlen állapotokról. Kedvenc udvaroncai homoszexuális ifjak voltak, akiket nyíltan előnyben részesített a praetorianus gárdában. Még 338 előtt eljegyezte Flavius Ablabius praetorianus praefectus leányát, Olympiast de sosem vette végül feleségül. (A hölgy 360-ban II. Arsak örmény király felesége lett, de hamarosan meghalt.)

Mivel a légiók már nem támogatták, a 350-es Magnentius-féle lázadás alkalmával nem rendelkezett számottevő katonai erővel. Constanst a lakosság sem támogatta, így életét mentve menekült dél felé, Itáliát vagy Hispániát próbálta elérni. Magnentius azonban egy Vicus Helena nevű erődítményben, Pireneusokban sarokba szorította, végül egy templomban gyilkolták meg, ahol menedéket keresett.

I. Constantinus és fiai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Flavius Iulius Constans témájú médiaállományokat.


Elődei:
Flavius Ursus
és
Flavius Polemius
Consul
339
Kollégája:
II. Constantius
SPQR
Utódai:
Septimius Acindynus
és
Lucius Proculus
Elődei:
Antonius Marcellinus
és
Petronius Probinus
Consul
342
Kollégája:
II. Constantius
SPQR
Utódai:
Marcus Placidus
és
Flavius Romulus
Elődei:
Flavius Amantius
és
Marcus Nummius Albinus
Consul
346
Kollégája:
II. Constantius (mindketten keleten, nyugaton nincs consul)
SPQR
Utódai:
Vulcacius Rufinus
és
Flavius Eusebius
Előző uralkodó:
I. Constantinus
Római császár
337350
Hadrianus császár szobra
Következő uralkodó:
Magnus Magnentius