III. Valentinianus római császár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
III. Valentinianus
Flavius Placidius Valentinianus
Solidus III. Valentinianus arcképével
Solidus III. Valentinianus arcképével

A Nyugatrómai Birodalom augustusa
Uralkodási ideje
425. október 23. 455. március 16.
(29 évig)
Elődje Ioannes
Utódja Petronius Maximus
Életrajzi adatok
Uralkodóház Theodosius-ház
Született 419. július 2.
Ravenna
Elhunyt 455. március 16. (35 évesen)
Róma
Édesapja III. Constantius
Édesanyja Galla Placidia
Testvére(i) Justa Grata Honoria
Házastársa Licinia Eudoxia
Gyermekei Eudocia
Placidia
A Wikimédia Commons tartalmaz III. Valentinianus témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Flavius Placidius Valentinianus, ismertebb nevén III. Valentinianus császár (Ravenna, 419. július 2.Róma, 455. március 16.) nyugatrómai császár volt 425 és 455 között, a Teodosius-dinasztia utolsó előtti uralkodója.

Családja[szerkesztés]

Ravenna nyugati részén született 419 nyár közepén I. Theodosius lánya, Galla PlacidiaHonorius féltestvére (húga) – és Flavius Constantius második gyermekeként és egyetlen fiaként. Nővére Justa Grata Honoria. Apja római hadvezér, Honorius „jobbkeze”, római patricius, akit később társcsászárrá emelt. Egy évig volt caesar, 421-ben haláláig. Anyja ismételt özveggyé válása után II. Theodosius bizánci császár – I. Theodosius unokája – kérésére Ravennába ment, hogy gyámja legyen fiának és uralkodója a Nyugatrómai Birodalomnak, amit 25 éven át vezetett (Honorius 404-ben költözött át Ravennába).

Uralkodása[szerkesztés]

Honorius Valentinianust kétéves kora után (423) társuralkodójává nevezte ki, melyet ténylegesen anyja, Honorius mostohanővére gyakorolt. Hét hónappal később Honorius meghalt, halála előtt örökösének nevezett ki. Honorius halála után Joannes erővel foglalta el a római trónt. Ezt ellensúlyozandó, 424. október 23-án II. Theodosius bizánci császár a nyugati birodalomrész caesar-jának nevezte ki és eljegyeztette az ekkor még ötéves fiút kétéves lányával, Licinia Eudoxia-ával. Őt később, 437-ben feleségül is vette. Egy évvel később, Joannes eltávolítása után, 425. október 23-án Valentinianust hatévesen nyugatrómai császárrá, augustus-szá avatták.

Uralkodása alatt, a népvándorlás hatására elkezdődött a Nyugatrómai Birodalom széthullása. A vandálok elfoglalták Africa provinciát. A vandál flotta megtámadta a Nyugat-Mediterrán városokat is. 442-ben hivatalosan is megkapta Geiserich Africát, és eljegyezte Hunerich fia számára Valentinianus Eudocia nevű lányát.

Hispania területének jelentős részét ellenőrizték a szvébek (később a nyugati gótok). Gallia tartományt sikerült megtartani Flavius Aëtius, Magister militum és hun csapatainak segítségével.

Miután a Gallia Belgica felé terjeszkedő burgundokat legyőzték, és fővárosukat, Wormst elpusztították, szövetségre kényszerítették és Savoya területére költöztették a megmaradt népet.

A nyugati gótokat Gallia déli részén különítették el 426-ban, 429-ben és 436-ban. Aetius visszaverte a Rajna és a Duna mentén előretörő népeket 428 és 431 között. A catalaunumi csata során Aetius megállította Attila seregének előretörését, de a következő évben a hunok visszatértek Észak-Itáliába.

Valentinianus utolsó évei[szerkesztés]

Ahogy a birodalom egyre kisebb lett, úgy növekedtek a provinciákra nehezedő adóterhek. A szükséges csapatok felállítására egyre kevesebb pénz állt rendelkezésre. Újabb és újabb területek szakadtak el a birodalomtól. Valentinianus székhelye Ravenna volt, de Attila közeledtének hírére Rómába menekült.

Attila 453-ban bekövetkezett halála után a császár meg akart szabadulni a nagyhatalmú Aëtiustól, akinek fia a császár lányát vette el feleségül. 454-ben meggyilkolták Aëtiust, állítólag a császár maga végzett vele. Halálát megbosszulták katonái. Valentinianust a csapatok ellenőrzése közben ölték meg. Licinia Eudoxiát a trónbitorló Petronius Maximushoz kényszerítették feleségül. Nem sokkal azután Geiserich király a vandálok élén megtámadta Rómát; és elrabolta Licinia Eudoxiát és lányait, Eudociát és Placidiát. Mivel Eudocia Hunerich menyasszonya volt 442 óta, a vandál trónörökös felesége lett. Placidia Olybrius felesége volt, aki 472-ben rövid ideig nyugatrómai császárként uralkodott.

Valentinianus azt a késő ókori, jobbára gyengekezű uralkodó típust testesítette meg, akiknek sorát Flavius Honorius római császár nyitotta meg.

Források[szerkesztés]

  • Alexander Demandt: Die Spätantike, 2. erw.Aufl., Beck, München, 2007. S. 183ff
  • Edgar Pack: Valentinian III. In: Manfred Clauss: Die römischen Kaiser, Beck, München, 1997. S. 395ff
  • Otto Seeck: Geschichte des Untergangs der antiken Welt, Bd. 6., Stuttgart, 1920.

További információk[szerkesztés]

Elődei:
Iohannes Augustus
és
Flavius Victor
Consul
425426
collega:
II. Theodosius
SPQR
Utódai:
Flavius Hierius
és
Flavius Ardabur
Elődei:
Flavius Florentius
és
Flavius Dionysius
Consul
430
collega:
II. Theodosius
SPQR
Utódai:
Auchenius Bassus
és
Flavius Antiochus
Elődei:
Ardabur Aspar
és
Flavius Aerobindus
Consul
435
collega:
II. Theodosius
SPQR
Utódai:
Anthemius Isidorus
és
Flavius Senator
Elődei:
II. Theodosius
és
Flavius Festus
Consul
440
collega:
Flavius Anatolius
SPQR
Utódai:
Seleucus Cyrus
és
Elődei:
II. Theodosius
és
Decius Albinus
Consul
445
collega:
Flavius Nomus
SPQR
Utódai:
Flavius Aëtius
és
Aurelius Symmachus
Elődei:
Flavius Astyrius
és
Romanus Protogenes
Consul
450
collega:
Gennadius Avienus
SPQR
Utódai:
Martianus
és
Faltonius Adelfius
Elődei:
Flavius Aëtius
és
Flavius Studius
Consul
455
collega:
Flavius Procopius Anthemius
SPQR
Utódai:
Flavius Iohannes
és
Avitus
Előző uralkodó:
Joannes
Római császár
425455
Hadrianus császár szobra
Következő uralkodó:
Petronius Maximus