Geiserich vandál király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Geiserich
Genseric sacking Rome 455.jpg
Geiserik kifosztja Rómát
Karl Briullov festménye, 1833 körül

Vandál király
Uralkodási ideje
428477
Elődje Gunderich
Utódja Hilderich
Életrajzi adatok
Született 389 körül
Balatonnál
Elhunyt 477. január 25. (88 évesen)
Karthágó
Édesapja Godegisel
Édesanyja nem ismert

Geiserik vagy Geiserich (389?[1][2]477. január 25.[1][2]) a vandálok és alánok királya volt (428-tól[1], Afrikában 429-től[1] – haláláig). Politikailag jelentős birodalommá tette a vandál királyságot, az észak-afrikai Karthágóval, mint fővárossal, ami halála után néhány évtized alatt elenyészett. Róma 455-ös kifosztása miatt terjesztette el az utókor a vandál pusztítás fogalmát, ami valójában nem volt pusztítás, hanem csak kifosztás.

Ifjúsága, trónra kerülése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Godigisel király törvénytelen fiaként született valószínűleg a Balaton közelében. Apja halálakor 406 – a vandálok a hunok elől nyugat felé vonulva ekkor keltek át a Rajnán – féltestvére, Gunderik lett a király, de Geiserik volt a királyság második legbefolyásosabb embere. A vandálok ezután az alánokkal és szvévekkel együtt Galliába, majd 409-ben átkelve a Pireneusokon Hispániába is benyomultak. Ekkoriban vették fel az ariánus kereszténységet. Eleinte Hispánia északnyugati részén éltek, de 428-ban a szvévek és rómaiak közötti ellenségeskedés miatt a vandálok és alánok délre vonultak, ahol Andalúzia ma is őrzi nevüket. A szvévek maradtak északnyugaton, a mai Galicia területén, ahol a Szvév Királyságot a nyugati gótok döntik majd meg 585-ben. 428-ban Andalúziában meghalt Gunderik király és Geiserik lett a vandálok uralkodója.

Uralkodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

429-ben Africa provincia helytartója, Bonifacius hívására népével átkelt Észak-Afrikába, ahol ostrom alá vette a provincia városait. Hippo Regius ostroma idején halt meg annak püspöke, Hippói Szent Ágoston. Geiserik 431-ben 18 hónapi ostrom után vette be a várost, ami 439-ig fővárosa volt. 432-ben III. Valentinianus is elsimerte királyságát azon a területen, amit elfoglalt. 439-ben sikerült lényegében harc nélkül elfoglalnia Karthágót, ami ezentúl fővárosa lett. A vandál-alán az arianizmus követője volt, Karthágó katolikus-ortodox püspökének Neapolisba kellett mennie száműzetésbe, de egyébként Geiserik szabad vallásgyakorlást engedett a római köznépnek. A flotta segítségével hamarosan elfoglalta Szicíliát, Korzikát, Szardíniát és a Baleárokat, s Róma hatalmát fenyegető birodalommá tette a Vandál Királyságot. A következő három évtizedben Geiserik és katonái a Mediterráneum kalózai és fosztogatói lettek.

455. március 13-án Petronius Maximus meggyilkoltatta III. Valentinianus császárt és maga ült a trónra, házasságra kényszerítve annak özvegyét, aki valószínűleg a vandálokhoz fordult segítségért. Geiseriknek 443 óta érvényes békeszerződése volt Valentinianusszal, ami most – úgy gondolta – véget ért. Május 31-én partra szállt Itáliában – Maximus menekülni akart, de egyik testőre agyonverte –. és Róma felé menetelt, ahol I. Leó pápa elébejött, és kérte, ne pusztítsa el a várost. Geiserik beleegyezett annak fejében, hogy a város lakói nem álltak ellen fegyveresen. Bevonult a városba és két hétig fosztogatta azt. A Jupiter-templomok tetejéről is leszedték az aranyat például, sok ezüstöt és szobrot raktak az Ostia előtt horgonyzó hajóikra. Karthágóba visszatérve Geiserik sok gazdag túszt vitt magával a további váltságdíjak fejében és magával vitte Valentinianus özvegyét, Licinia Eudoxiát is két lányával, Eudociával és Placidiával együtt. Eudociát hozzáadta fiához, Hunerikhez.

468-ban a Keletrómai Birodalom flottát küldött ellene, hogy elfoglalja Karthágót, de a vandál flottának sikerült a támadást visszavernie. Ezután a vandálok megpróbálták elfoglalni a Peloponnészoszt, de súlyos veszteségeik miatt vissza kellett vonulniuk. 474-ben Geiserik békét kötött a keletrómaiakkal és kb. 88 évesen halt meg 477-ben. Halála után fia, Hunerik követte a trónon.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d Dr. Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott? kormányzott? (Wer regierte wann?, 1992, München); magyar kiadás: Springer Hungarica, Budapest, 1994, fordította: Hulley Orsolya és Pálinkás Mihály, ISBN 963-7775-43-9, 50. oldal
  2. ^ a b Geiserich König der Wandalen (428-477) (német nyelven). Genealogie Mittelalter. (Hozzáférés: 2005. június 25.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző uralkodó:
Gunderich
Vandál király
428477
HandsGod.svg
Következő uralkodó:
Hunerich