Iulius Nepos római császár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Iulius Nepos
Tremissis Julius Nepos-RIC 3221.jpg
Nepos arcképe egy római pénzérmén

Nyugatrómai Birodalom
Uralkodási ideje
474480
Elődje Glycerius
Utódja Romulus Augustulus
Életrajzi adatok
Született 430 körül
Dalmácia
Elhunyt 480. május 9.
Dalmácia
Házastársa I. Leó feleségének unokahúga
Édesapja Nepotianus
Édesanyja Marcellinus nővére

Iulius Nepos (430 körül – 480. május 9.) nyugatrómai császár volt, aki 474 és 480 között uralkodott. Uralkodása idején a Birodalom újra fennhatóságot szerzett Dalmácia felett, azonban kénytelen volt feladni Galliát. Ez utóbbi kudarca után Orestes seregeivel megtámadta, saját fiát, Romulus Augustulus-t ültetve a trónra. Nepos Dalmáciába menekült, ahol 480-ban bekövetkező haláláig uralkodott római császárként. Formailag tehát ő, és nem Romulus Augustus volt az utolsó nyugatrómai császár.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

430 körül született. Apja, Nepotinus magister militum (a hadsereg főparancsnoka) volt Avitus uralkodása idején. Anyja Szicília és Dalmácia parancsnokának, Marcellinusnak volt a nővére. A Codex Iustinianus is megemlíti a nevét, mint dalmáciai tábornokot 471-ben, ám mind a mai napig nem tudni, hogy ez őt vagy apját jelenti.

Nepos 468-ban vette át a parancsnokságot Dalmácia felett, amely csupán névlegesen tartozott a birodalomhoz, valójában független terület volt. I. Leó bizánci császár feleségének, Aelia Verinának az unokahúgát feleségül adta hozzá. Mivel nem ismerte el Glycerius-t római császárnak, annak 473-as trónra lépése után katonai támogatást nyújtott Neposnak, akit kiszemelt a nyugatrómai trónra. Nepos csapatai 474 júniusában Ravennába vonultak, ahol kikényszerítették Gylcerius lemondását, akit Salonae püspöki székébe száműztek.

Trónra lépését elismerte mind a római szenátus, mind a nép, és Leó bizánci császár is. Ezután egy rövid időre ismét a Nyugatrómai Birodalom részévé vált Dalmácia, ám Gallia nagy része elszakadt tőle. Itt ugyanis I. Eurich nyugati gót király került hatalomra, aki felszámolva az addig fennálló rendszert, önálló államot hozott létre a korábban névleges római uralom alatt álló területen. Bár a Nepos által kinevezett főparancsnok, Ecdicius, aki Avitus császár fia volt, mindent megtett a kulcsfontosságú város, Arverna védelme érdekében, a túlerő felett nem tudott győzni. Nepos nem tudott erősítést küldeni, így végül kénytelen volt követséget meneszteni a gót királyhoz, és 475-ben lemondani a teljes területről a vizigótok javára. A szerződésben nem csak hódításaikat ismerték el, de Hispánia nagyobb részét is megkapták.

Ezalatt Orestest nevezte ki főparancsnokává, aki azonban saját fiát, Romulus Augustust akarta a trónra ültetni, így csapataival Ravenna ellen vonult. Nepos megszökött a császári fővárosból, és székhelyét Dalmáciába tette át. Augustus Romulus uralkodása azonban a következő évben véget ért, és Odoaker vette át a hatalmat, megszüntetve ezzel a Nyugatrómai Birodalmat. Ekkor Nepos követséget menesztett Zénón bizánci császárhoz, segítséget kérve tőle a trón visszaszerzéséhez. Zénón megpróbált közbenjárni Nepos ügyében Odoakernél, és kérte visszafogadását a trónra. Ez gyakorlatban nem történt meg, de Odoaker látszatban igyekezett tartani magát Zénón kéréséhez. Ezt bizonyítja az is, hogy ismét veretni kezdte a Nepos arcképével ellátott aranypénzeket.

Nepos Dalmáciában halt meg 480. május 9-én, amikor Salonae környéki házában két csatlósa meggyilkolta.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző uralkodó:
Glycerius
Római császár
474 – 475 (de iure 480)
Hadrianus császár szobra
Következő uralkodó:
Romulus Augustulus