Aragóniai Eleonóra ciprusi királyné

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Aragóniai Eleonóra
Ciprusi Királyság királynéja
Ελεονόρα της Αραγωνίας/Éléonore d'Aragon
Uralkodási ideje
1359. október 10.1369. január 16.
Koronázása Nicosia
1358. november 24.
Elődje Ibelin Aliz
Utódja Visconti Valentina
Örmény Királyság királynéja
Էլեանոր Արագոնացու/Éléonore d'Aragon
Uralkodási ideje
1368.1369. január 16.
Koronázása nem koronázták meg
Elődje Korikoszi Mária
Utódja Oghruy Mária
Jeruzsálemi Királyság címzetes királynéja
Éléonore d'Aragon
Uralkodási ideje
1359. október 10.1369. január 16.
Koronázása Famagusta, Ciprus
1360. április 5. (a jeruzsálemi koronával)
Elődje Ibelin Aliz
Utódja Visconti Valentina
Ciprusi Királyság régense
Ελεονόρα της Αραγωνίας/Éléonore d'Aragon
Uralkodási ideje
1369. január 16.1379.
Elődje I. Péter
Utódja II. (Kövér) Péter
Életrajzi adatok
Uralkodóház Barcelonai-ház
Teljes neve Aragóniai Eleonóra
Született 1333.
Elhunyt 1417. december 26. (84 évesen)
Barcelona
Nyughelye Ferences rendi kolostor, Barcelona
Házastársa I. Péter ciprusi király (1328–1369)
Gyermekei 1. Péter (1357–1382)
2. Margit (1360 körül–1397 után)
3. Échive (–1469 előtt)
Édesapja I. Péter aragóniai királyi herceg, Ribagorça és Prades grófja (1305–1381)
Édesanyja Johanna, Foix grófnője (–1357/58)

Aragóniai Eleonóra (1333Barcelona, 1417. december 26.), katalánul: Elionor d'Aragó, spanyolul: Leonor de Aragón, franciául: Éléonore d'Aragon, görögül: Ελεονόρα της Αραγωνίας, örményül: Էլեանոր Արագոնացու, aragón királyi hercegnő, ciprusi és örmény királyné, valamint címzetes jeruzsálemi királyné, majd Ciprus régense. Visconti Valentina ciprusi királyné anyósa, II. Jakab aragón király unokája és Prades Margit aragóniai királyné nagynagynénje.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Édesapja I. Péter aragóniai királyi herceg, Ribagorça és Prades grófja (1305–1381), II. Jakab aragón királynak és Anjou Blanka nápolyi királyi hercegnőnek a fia. Eleonóra öccse, I. János, Prades grófja Prades Margit aragóniai királynénak (1387/881429) volt a nagyapja. Édesanyja Foix Johanna (–1357/58), I. Gastonnak, Foix grófjának és Artois-i Johannának a leánya.

Eleonóra 1353-ban feleségül ment I. Péter ciprusi királyhoz. Ő lett a király második felesége,a király első asszonya Eschive de Monfort volt. Eleonórát 1358. november 24-én koronázták ciprusi, majd 1360. április 5-én jeruzsálemi királynévá.

Eleonóra férjét 1369. január 17-én meggyilkolták, ezután társrégens lett kiskorú fia, II. Péter mellett. Később miután fia megházasodott, Eleonóra anyakirályné és menye, Visconti Valentina, az ifjabb királyné között súrlódások voltak, ezért Eleonóra elhagyta Ciprust, és visszatért hazájába. Mindegyik gyermekét túlélte. Nyolcvannégy éves korában halt meg dédnagymamaként.

Barcelonában a Ferences rendi kolostorban helyezték örök nyugalomra.[1]

Gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Rudt de Collenberg, Wipertus Hugo: Les Lusignan de Chypre, EΠETHΡΙΣ 10, Nicosia, 1980.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző
Ibelin Aliz
Ciprusi királyné Armoiries Chypre 1393.svg
1359 – 1369
Következő
Visconti Valentina
Címzetes jeruzsálemi királyné Armoiries de Jérusalem.svg
1359 – 1369
Előző
Korikoszi Mária
Örmény királyné Armoiries Héthoumides.svg
1368 – 1369
Következő
Oghruy Mária
Előző
I. Péter
Ciprusi király Armoiries Chypre 1393.svg
1369 – 1379 (Régens)
Következő
II. (Kövér) Péter