I. Jakab aragóniai király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
I. (Hódító) Jakab
Jaume I Palma.jpg
I. Jakab aragóniai király

Ragadványneve Hódító Jakab
Aragónia királya
Uralkodási ideje
1213. szeptember 12. – 1276. július 27.
Elődje II. Péter
Utódja III. Péter
Valencia királya
Uralkodási ideje
1213. szeptember 12. – 1276. július 27.
Uralkodási ideje
1276. július 27. – 1285. november 11.
Elődje II. Péter
Utódja III. Péter
Életrajzi adatok
Uralkodóház Barcelonai-ház
Született
1208.február 2.
Montpellier
Elhunyt
1285. november 11. (42 évesen)
Valencia
Nyughelye Poblet monostor
Házastársa Kasztíliai Eleonóra
Házastársa Jolán
Házastársa Teresa Gil da Vidaure
Gyermekei 1. feleségétől:
1. Alfonz herceg (1229–?)
2. feleségétől:
2. Jolán (1236–1301)
3. Konstanca (1239-1269)
4. III. Péter (1240-1285)
5. II. Jakab (1243–1311)
6. Ferdinánd(1245-1250)
7. Sancho (1246-1251)
8. Izabella (1247-1271)
9. Mária, apáca (1248-1267)
10. Sancho, Toledo érseke (1250-1279)
11. Eleonóra (1251-?)
3. feleségétől:
12. Jakab
13. Péter
Házasságon kívüli kapcsolatból:
14. Ferran Sanchis, Castro bárója
15. Pedro Fernández, Híjar bárója
16. Jauma Sarroca, Huesca érseke
Édesapja II. Péter aragón király
Édesanyja Montpellier-i Mária, nemeshölgy

I. (Hódító) Jakab (katalánul: Jaume el Conqueridor, spanyolul: Jaime el Conquistador, Montpellier, 1208. február 2.Valencia, 1276. július 27.) Aragónia, Valencia és Mallorca királya, Barcelona grófja, a Barcelonai-ház tagja.

Uralkodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Korai évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jakabot a vesztes murat-i csata után a győztes hadvezér, Simon de Monfort elfogatta és Carcassonne várába záratta, ahonnan csak 1214 áprilisában bocsátották szabadon. 1218-ig rokona, Sancho, Roussillon grófja kormányzott helyette, de őt ekkor az aragón nemesek lemondatták.
Jakab csak 1227-ben vehette át ténylegesen a kormányzást.[1]

Hódításai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Miután a belpolitikai helyzetet rendezte és minden hatalom a kezébe került, figyelme a hódítások felé fordult. Először a Baleár-szigetek ellen vezetett hadjáratokat: 1229-ben Mallorcát, 1232-ben Menorcát, 1235-ben pedig Ibizát kebelezte be. A szigetek megszerzése fontos kereskedelmi és katonai előnyöket nyújtott Aragóniának, hiszen bekapcsolódhatott a Földközi-tengeren zajló levantei kereskedelembe, a szigetek pedig bástyákként szolgáltak a katalán tengerpartnak.[1]

Részt vett a reconquistában is: 1233-tól három éven át tartó háborút viselt a mórok ellen Valencia birtoklásárt, míg végül bevette a fővárost, Valenciát. 1266-ban segítette vejét, X. Alfonzt a murciai mór lázadás leverésében.[1]

1269-ben keresztes hadjáratot vezette a Szentföldre, a vállalkozás azonban kudarcba fulladt.

Aragónia I. Jakab uralkodása alatt érte el legnagyobb kiterjedését.

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1208. február 2-án, Montpellier-ben született, II. Péter aragóniai király és Montpellier-i Mária nemeshölgy egyetlen fiaként. Apai nagyszülei: II. Alfonz aragóniai király és Kasztíliai Száncsá királyi hercegnő. Anyai nagyszülei: VIII. Vilmos, Montpellier ura és Komnéne Eudokia bizánci arisztokratahölgy

1213. szeptember 12-én apját megölték a muret-i csatában. Mária királyné az év április 21-én, Rómában meghalt, így a csupán ötéves Jakab teljesen árván maradt. 1221-ben, Ágreda-ban a 13 éves Jakab nőül vette a nála hat évvel idősebb Kasztíliai Eleonórát, VIII. Alfonz király és Angliai Eleonóra királyi hercegnő (II. Henrik király és Aquitániai Eleonóra hercegnő gyermeke) leányát.

Házasságukból 1229-ben fiúgyermek született, Alfonz herceg, ám kapcsolatuk egy év múlva válással végződött. Eleonóra többé nem ment férjhez, Jakab viszont 1235-ben újraházasodott, ezúttal II. (Árpád-házi) András magyar király leányát, a 19 esztendős Jolánt vette feleségül.

Tíz gyermekük:

  • Jolán (1236-1301), 1246-tól 1284-ig X. Alfonz kasztíliai király felesége
  • Konstanca (1239-1269), 1260-tól 1269-ig János Mánuel (Lord Villena) hitvese
  • Péter (1240-1285), 1276-tól 1285-ig III. Péter néven Aragónia következő uralkodója
  • Jakab (1243-1311), 1276-tól 1311-ig II. Jakab néven Mallorca királya
  • Ferdinánd (1245-1250)
  • Sancho (1246-1251)
  • Izabella (1247-1271), 1262-től 1271-ig III. Fülöp francia király neje
  • Mária (1248-1267), belőle apáca lett
  • Sancho (1250-1279), Toledo érseke
  • Eleonóra (1251-ben született, de valószínű, hogy még csecsemőként meghalt)

1253-ban Jakab megözvegyült és ismét nősülésre adta a fejét. Harmadik hitvese Teresa Gil de Vidaure lett, aki két fiút szült férjének, Jakabot és Pétert.

Mint annyi uralkodónak világszerte, Jakabnak is számos szeretője volt, akik több házasságon kívüli gyermekkel is megajándékozták a királyt.

  • Blanca d'Antillón-tól született Ferran Sanchis, Castro bárója
  • Berenguela Fernández-től született Pedro Fernández, Híjar bárója
  • Elvira Sarroca-tól született Jaume Sarroca, Huesca érseke

Jakab 1276. július 27-én, Valencia-ban, 68 éves korában távozott az élők sorából. A Poblet monostorban helyezték őt végső nyugalomra.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a James I of Aragon című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Előző
II. Péter
Aragónia királya Aragon Arms.svg
1213 - 1276
Következő
III. Péter
Előző
II. Péter
Barcelona grófja Aragon Arms.svg
1213 – 1276
Következő
III. Péter
Előző
-
Valencia királya Escut de la Ciutat e Regne de València.svg
1238 – 1276
Következő
III. Péter
Előző
-
Mallorca királya Armoiries Majorque.svg
1231 - 1276
Következő
II. Jakab