Kasztíliai Eleonóra aragóniai királyné (1202–1244)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kasztíliai Eleonóra
Anverso y reverso del sello de la reina de Aragón Leonor de Castilla y Plantagenet.jpg
Eleonóra pecsétje

Aragóniai Királyság királynéja
Leonor de Castilla/Elionor de Castella
Uralkodási ideje
1221. február 6. – 1229. április
Koronázása nem koronázták meg
Elődje Montpellier Mária
Utódja Árpád-házi Jolán
Barcelonai Grófság grófnéja
Leonor de Castilla/Elionor de Castella
Uralkodási ideje
1221. február 6. – 1229. április
Elődje Montpellier Mária
Utódja Árpád-házi Jolán
Életrajzi adatok
Uralkodóház Burgund-Ivreai-ház
Teljes neve Kasztíliai Eleonóra
Született 1202
Elhunyt 1244 (42 évesen)
Házastársa I. Jakab aragón király (1208–1276)
Gyermekei Alfonz aragón királyi herceg és trónörökös (1228 (előtt)–1260)
Édesapja VIII. Alfonz kasztíliai király (1155–1214)
Édesanyja Plantagenêt Eleonóra angol királyi hercegnő (1162–1214)

Kasztíliai Eleonóra (1202Burgos, 1244), spanyolul: Leonor de Castilla, katalánul: Elionor de Castella, kasztíliai királyi hercegnő (infánsnő) és Aragónia királynéja. Berengária kasztíliai királynő húga. A Burgund-Ivreai-ház tagja.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Santa María la Real de Las Huelgas kolostor Burgosban, oldalról

Édesapja VIII. Alfonz kasztíliai király, édesanyja , II. Henrik angol királynak és I. Eleonóra aquitániai hercegnőnek a leánya. 1221. február 6-án Ágredában feleségül ment másod-unokatestvéréhez, I. Jakab aragón királyhoz, aki Aragóniai Konstancia magyar királynénak,[1] Imre magyar király özvegyének az unokaöccse volt. A házasságukból egy fiú, Alfonz (1228 (előtt)–1260) infáns született. Ennek ellenére a házasságukat 1229. áprilisában felbontották vérrokonság indokával. Eleonóra a burgosi Las Huelgas kolostorba vonult vissza, ahol haláláig élt. Fia elsőszülötti jogait a válás nem csorbította, így I. Jakab második feleségének, Árpád-házi Jolán magyar királyi hercegnőnek a fiai csak Eleonóra fia után következtek a trónöröklésben. Ám 1244-ben apjuk, I. Jakab felosztotta örökségét fiai között, és Eleonóra fiának, Alfonznak csupán Aragóniát szánta, míg másodszülöttjének, Jolán királyné fiának, Péternek Katalóniát hagyta meg az osztozkodásban. Eleonóra azonban azt már nem élte meg, hogyan alakul ennek eredményeként a fia sorsa, hiszen még ebben az évben meghalt. Fiából azonban nem lett Aragónia királya, hiszen még apja életében, 1260-ban meghalt utódok hátrahagyása nélkül, így féltestvére, Péter örökölte apjuk minden országát annak halálakor 1276-ban III. Péter néven.

A Santa María la Real de Las Huelgas kolostor Burgosban, szemből

Gyermeke[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Konstanciából második házassága révén Hohenstaufen Frigyessel, német-római császárné és Szicília királynéja lett.
  2. Második férje Cornwalli Richárd (12351271) német és angol királyi herceg, I. Richárd német király fia, harmadik férje II. Aimon (–1280), Genf grófja. Mindegyik házassága gyermektelen maradt

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Miron, E. L.: The Queens of Aragon: Their Lives and Times, London, Stanley Paul & Co, 1913. URL: Lásd Külső hivatkozások

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző
Montpellier Mária
Aragónia királynéja Aragon Arms.svg
1221 – 1229
Következő
Árpád-házi Jolán
Előző
Montpellier Mária
Barcelona grófnéja Aragon Arms.svg
1221 – 1229
Következő
Árpád-házi Jolán