Carcassonne

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Carcassonne
Carcassonne-vignes.jpg
A vár
Carcassonne címere
Carcassonne címere
Közigazgatás
Ország  Franciaország
Régió Languedoc-Roussillon
Megye Aude
Polgármester Gérard Larrat (2008-2014)
INSEE-kód 11069
Irányítószám 11000
Népesség
Teljes népesség 47 268 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 726 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság 81–250 m
Terület 65.08 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Carcassonne  (Franciaország)
Carcassonne
Carcassonne
Pozíció Franciaország térképén
é. sz. 43° 12′ 47″, k. h. 2° 21′ 07″Koordináták: é. sz. 43° 12′ 47″, k. h. 2° 21′ 07″
Carcassonne weboldala
Chateau Comtal

Carcassonne (okcitánul: Carcassona) város Franciaország déli részén, Languedoc-Roussillon régióban, Aude megye székhelye.

A település mondhatja magáénak Európa legnagyobb középkori várát.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Aude folyó partján már időszámításunk előtt hat évszázaddal éltek emberek, és a rómaiak is építettek erődöt a folyópart bal oldalán magasodó hegyen. A birodalom bukása után előbb a vizigótok, majd a szaracénok foglalták el ezt a pontot, mindegyik tovább erődítette a hegytetőt, volt egy ideig francia kézen, de igazi jelentősége csak akkor lett, amikor a toulouse-i grófok hűbéresei, a Trencavel bárók családjának birtokába került, a 12. században. Ők már jelentős várrá építették ki az erődítést.

A dicsőség nem sokáig tartott. A 12. század végén, a 13. század elején a mai Franciaország déli része nagyrészt csatlakozott a katár eretnekséghez, és a pápa felszólítására a francia királyok büntető hadjáratot indítottak ellenük. A keresztesek 1209-ben Carcassonne-t kéthetes ostrommal el is foglalták, mert a várvédőknek elfogyott a vizük. A mindössze 24 éves Raymond-Roger Trencavel báró az egyik vártoronyban fogolyként fejezte be életét, a vár pedig Montfort báróságának székhelye, majd királyi birtok lett. Az aragóniai királyság előretörésének megakadályozására Szent Lajos és Merész Fülöp kezdték meg a vár erősítését. Ekkor épültek fel a kettős falrendszer tornyai, ekkor alakították át szinte bevehetetlen erőddé az egyetlen kocsibejáratot. Szent Lajos lebontatta a vár tövébe települt falut is, a lakosokat kényszerrel költöztették át az Aude túlsó partjára. Szép Fülöp idején fejezték be a megrongált román templom átalakítását gótikus katedrálissá. A várat azonban ezt követően nem fenyegette különösebb veszély, és jelentősége lecsökkent. A 17. századra már erősen megromlott az épület állaga, a 19. század közepén pedig határozat született lebontásáról. Ekkor indított országos akciót Prosper Mérimée a vár megmentésére, ezt egy helyi régész, J.-P. Cross-Mayrevieille vezette, s végül Viollet-le-Duc kapott magbízást a helyreállítására. A vár sokak szerint túl szépre, a középkorinál is középkoribbra sikeredett, de ez csak részben igaz, a középkor e szerelmese megtartotta a vár minden elemét, egykori rajzok alapján végezte a munkákat, s végeredményben megmentette az enyészettől Franciaország egyik legjelentősebb középkori várát.

Demográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Lakosság
1793 10 400
1800 15 219
1806 14 985
1821 15 752
1831 20 997
1841 21 333
1846 21 607
1851 29 298
1856 19 915
Év Lakosság
1861 20 644
1866 22 173
1872 24 407
1876 25 971
1881 27 512
1886 29 330
1891 28 235
1896 37 035
Év Lakosság
1901 30 720
1906 30 976
1911 30 689
1921 29 314
1926 33 974
1931 34 921
1936 33 441
1946 38 139
Év Lakosság
1954 37 035
1962 40 897
1968 43 616
1975 42 154
1982 41 153
1990 43 470
1999 43 950
2006 46 639

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Porte Narbonnaise
Basilique St-Nazaire
  • A vár – valóban óriási, a kettős fal kerülete csaknem 3 kilométer, a külső 1672, a belső 1287 méter. A falakat csaknem ötven torony védelmezi, a külső falon 14, a belsőn 24 s ehhez járulnak még a Chateau Comtal, a legbelső, megerősített bárói palota tornyai. A falakon belül épségben maradt meg belső vár települése. Ma is laknak ezen a területen, noha a házak jórésze ma a turistaipar kiszolgálására szolgál, üzletekkel, emléktárgy-boltokkal, étkezőkkel.
  • Porte Narbonnaise – a várba két bejáraton lehet bejutni. Ezek közül a nyugati oldalon a Porte d’Aude csak keskeny, meredek lépcsőn megközelíthető gyalogos bejárat volt, könnyen védhető. A fő forgalom akkor is, ma is a keleti oldal hatalmas, megerősített kapuján bonyolódott le. Teraszos félkör alakú védmű, barbacane vigyázza a bejáratot, a belső falnál pedig két hatalmas erős torony. A két torony ma ideiglenes kiállítások céljaira szolgál.
  • Chateau Comtal – a váron belüli vár, a tornyokkal megerődített bárói kastély a római erődítés alapjaira épült a XII. században, ezt erődítették meg Szent Lajos mesterei, akik várárokkal vették körül és bejárata elé újabb barbacane-t, félkör alakú védművet építettek teraszosan. A vár meglehetősen üres, alsó részében kőtár van. A belső díszudvar, a Cour d’Honneur déli oldalán egymás felett látható a három szinten a román, a gótikus és a reneszánsz építkezés emléke. Sokkal szebb a délnyugati sarokban levő udvar, a Cour du midi, amely fölé egy szögletes torony, az erőteljes Tour de Guet magasodik. Ennek belsejében lépcső vezet fel az erődítések rendszerére. A nyugati falszakaszon a várkastélytól délre van egy mási torony, a Tour de la Justice, az egyik legrégebbi torony. A Porte d’Aude keskeny kapujánál, pedig a Tour de l’Inquisition, ahol a katár eretnekeket kínozták a szent inkvizíció hóhérai, és a Tour de l’Éveque szögletes tornya, amely összeköti a külső és a belső falrendszert, s valaha a város püspöke lakott benne.
  • Basilique St-Nazaire - a falakon belül a 11. században épült fel a román templom, amelyet 1096-ban II. Orbán pápa szentelt fel. Ebből ma csak a háromhajós első rész áll, a kereszthajó és a szentély már a gótika jegyében épült a 13.-14. században. Az itt található síremlékek között van a vár egykori parancsnoka, az albigensek elleni keresztes hadjárat vezére, Simon de Montfort sírja is.
  • Musée des Beaux-Art – szépművészeti múzeum, ahol többek között Rigaud, Courbet és Jaques Gamelin festményei is megtalálhatók.

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Population municipale (francia nyelven). INSEE

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Carcassonne témájú médiaállományokat.