Mallorca
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Mallorca (katalánul, spanyolul; ejtsd: [ma'λorka]) Spanyolország legnagyobb szigete, a Baleár-szigetek (katalánul: Illes Balears, spanyolul: Islas Baleares) tagja, mely a Földközi-tengerben, az Ibériai-félszigettől keltre található. A szigetcsoport többi tagjához (Ibiza, Formentera, és Menorca) hasonlóan közkedvelt turistacélpont. Mallorca az 1960-as évektől kezdve fokozatosan vált a „nyugati országokban” a tömegturizmus szinonímájává. Mallorca neve a latin insula maior („nagyobb sziget”) szó egy későbbi változatából, a Maiorica szóból származik.
A sziget fővárosa Palma de Mallorca (Palma), mely egyben a Baleár-szigetek spanyol autonóm tartomány székhelye is. Mallorca nemzeti himnusza a La Balanguera.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
Mallorca a Földközi-tenger keleti medencéjében fekszik. A Baleár-szigetek legnagyobbika Ibiza, Menorca, Formentera mellett. Nagysága 3684 km². Partszakaszainak összesített hossza 554 km. Ezek egy része lassan mélyülő homokos part, míg másutt sziklás meredek partszakaszok találhatóak.
[szerkesztés] Domborzat
Mallorca szigetét keletről, és nyugatról két, nagyjából 70 kilométer hosszan elterülő hegylánc határolja. Keletről a Serra de Llevant, nyugatról pedig a Serra de Tramuntana.
Északon és délen két nagyobb öböl, az Alcúdiai-öböl (Badia de Alcudia), illetve a Palmai-öböl (Badia de Palma) található.
Mallorcának jelentősebb állandó folyója nincs. Számos vízfolyás található a szigeten, de ezek csupán a hegyekből lezúduló esővizet vezetik el, s az éghajlati viszonyok hatására rendszeresen kiszáradnak.
Bár természetes tavak nincsenek, a hegyekben több mesterséges tó található, melyekbe csapadékvizet gyűjtenek, és tárolnak.
Mallorca közelében két kisebb lakatlan sziget is található, Cabrera illetve Dragonera.
A sziget főbb hegyvidékei:
A Serra de Tramuntana (sp. Sierra de Tramuntana) hegysége, a parttal párhuzamosan emelkedik, a nyugati vidéken. Legmagasabb pontjai:
- Puig Major (1445 m) - a sziget nyugati részén, Sóller városától északra található. 1958-ban katonai radarállomás épült a hegycsúcson, ezért napjainkban turisták nem látogathatják.
- Massanella (1364 m)
- Puig Tomir (1102 m)
- Puig de l'Ofre (1090 m)
- Puig de Galatzó (1027 m)
A Serra de Llevant (sp.Sierra de Levante) hegysége, keleten húzódik. Legmagasabb csúcsai:
- Puig de Morell (562 m)
- Bec de Ferrutx (519 m)
- Puig de Sant Salvador (510 m)
További hegyek a két hegyvidéken kívül:
- Puig de Randa (543 m)
- Puig de Galdent (420 m)
[szerkesztés] Éghajlat
Mallorca éghajlata mediterrán. A hegyekben (főként a Tramuntana-hegységben) jelentősebb mennyiségű csapadék hullik a sziget többi részéhez viszonyítva. Sőt, a hegylánc egyes részein télen havazás is előfordul.
| Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szept. | Okt. | Nov. | Dec. | Éves átlag | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Napi hőmérséklet °C | 15 | 15 | 17 | 19 | 23 | 27 | 30 | 30 | 28 | 23 | 19 | 15 | 21,8 |
| Éjszakai hőmérséklet °C | 7 | 7 | 8 | 10 | 13 | 17 | 20 | 20 | 18 | 15 | 10 | 8 | 12,7 |
| Napsütéses órák száma | 5 | 6 | 6 | 7 | 9 | 10 | 11 | 10 | 8 | 7 | 6 | 5 | 7,5 |
| Esős napok száma | 7 | 6 | 6 | 6 | 5 | 2 | 1 | 2 | 5 | 7 | 7 | 8 | 62 |
| A víz hőfoka °C | 15 | 14 | 14 | 15 | 18 | 21 | 24 | 25 | 25 | 23 | 20 | 17 | 19 |
[szerkesztés] Történelem
[szerkesztés] Mallorca az ókorban
Az első emberek i.e. 5000 körül érkeztek Mallorcára. A sziget természetes barlangjaiban éltek, és vadászattal, gyűjtögetéssel tartották fenn magukat.
Az évszázadok alatt lassan benépesült szigetre az első komoly külső hatást a karthágóiak, majd az őket legyőző rómaiak tették. Utóbbiak i.e. 123-ban foglalták el a Baleár-szigetcsoportot, s az általuk Balearis Majornak elnevezett Mallorcán számos várost alapítottak. Közéjük tartozik a mai főváros, Palma is. Ez az időszak tekinthető a sziget első virágkorának. Fellendült a mezőgazdaság (szőlészet, olívatermesztés), és az építészet (templomok, utak épültek).
[szerkesztés] A római uralom után
A római birodalom szétesése után az Ibériai-félszigete fokozatosan uralmuk alá hajtó mórok 903-ban Mallorcát is elfoglalták. A sziget új urai a rómaiakhoz hasonlóan fejlődést hoztak magukkal. Ismét fellendült az éptészet, és a mezőgazdaság. Különösen az olíva- és gyümölcstermesztés.
1229 szeptemberében I. Jakab aragóniai király seregéve elindult Mallorca felszabadítására. Hajói azonban több napos viharba kerültek, s végül csak komoly nehézségek árán sikerült kikötniük a mai Santa Ponsa közelében (a partraszállás emlékét emlékmű őrzi). December végére megtört a mórok ellenállása, s Mallorca keresztény fennhatóság alá került.
I. Jakab halála után örökösei váltották egymást a sziget trónján. Mallorca ekkor önálló királyság volt, egészen 1349-ig, amikor a Baleár-szigetek az Aragóniai Királyság fennhatósága alá került. Ebben az időszakban Mallorca a térség jelentős kereskedelmi központja volt, szerepe azonban 1492 (Amerika felfedezése) után folyamatosan csökkent. A szigetnek pedig állandósult kalóztámadásokkal is meg kellett birkóznia (ennek következtében sok lakos a belső, partoktól távolabbi részeken telepedett le).
[szerkesztés] A sziget a XX. században
A spanyol örökösödési háború, illetve a spanyol függetlenségi háború után Mallorca alkotmányt adott ki, melyben részleges önrendelkezést biztosított magának.
A polgárháború alatt Mallorca szinte végig a nacionalisták ellenőrzése alatt volt, mert bár a republikánusok 1936 nyarán kísérletet tettek a sziget elfoglalására, ez végül meghiúsult.
A második világháború után Mallorca fejlődése az 60-as években indult meg látványosan. Az 1960-ban átadott Son San Juan repülőtér új távlatokat nyitott a turizmusban, s a kiváló adottságokkal rendelkező sziget hamarosan az európai turisták kedvelt célpontja lett.
1983-ban A szigetcsoport teljes autonómiát kapott a spanyol államtól.
A töretlen fejlődést jól jelzi, hogy a 90-es évek második felében a szigetre látogató turisták száma megközelítette az évi hétmilliót. Az idegenforgalom ilyen mértékű fellendülése Spanyolország vezető gazdasági régiójává tette a Baleár-szigeteket.
[szerkesztés] Népesség
A szigetek lakossága 790 763 fő, 375 048-an Palma de Mallorcán élnek.
A szigeteken a katalán és a spanyol a hivatalos nyelv.
[szerkesztés] Közigazgatás
A Baleár-szigetek Spanyolország 17 autonóm közösségének egyike. Az alkotmány szerint a Baleár-szigetek számos téren önálló jogkörrel rendelkezik. Ez alól kivétel a hadügy, és a külügy, mely továbbra is a madridi székhelyű spanyol kormánynak van alárendelve.
Mallorca 53 kerületből áll.
[szerkesztés] Gazdaság
Mallorca gazdasága a XX. század közepétől fokozatos átalakuláson ment keresztül. A nemzetközi repülőtér (PMI) megépítése lehetővé tette a európai turisták számára, hogy kényelmesen, és gyorsan a szigetre utazhassanak. A helyiek közül egyre többen találtak munkát az idegenforgalomban, és a hozzá kapcsolódó építőiparban. A mezőgazdaság, és a könnyűipar fokozatosan háttérbe szorult.
[szerkesztés] Vallás
A mallorcaiak rendkívül vallásosak. A lakosság közel 100%-a római katolikus. A szigeten sok templom, kolostor található. Rendszeresen tartanak vallási zarándoklatokat.
[szerkesztés] Turizmus
[szerkesztés] Üdülőturizmus
Népszerű üdülőhelyek:
- Playa de Palma - Palma de Mallorca strandja a főváros keleti részén, a repülőtér közvetlen szomszédságában.
- C'an Pastilla - Playa de Palmától keletre terül el, a repülőtér mellett.
- S'Arenal (El Arenal) - Playa de Palmától keletre, a Bahía de Palma (Palmai-öböl) felé nyílik.
- Magaluf (Magalluf) - Palma Nova - A palmai öbölben fekszik, a fővárostól nyugatra, nevezetessége delfináriuma és víziparadicsoma.
- Alcúdia - Középkori város kikötővel az északi parton. A Puerto de Alcúdia mentén húzódik a turistacentrum is.
- Es Trenc - A sziget egyik legszebb strandja.
- Cala Minor - A keleti parton terül el több apró öbölben.
- Cala d'Or - A sziget keleti partján található. Több homokos strandja van, melyek védett öblökben fekszenek (Playa Cala D'Or, Cala Gran, Cala Esmeralda...).
[szerkesztés] Kulturális örökség
- A sziget fővárosa Palma de Mallorca (Palma),
- Inca, a sziget második legnagyobb városa, Playa de Palma és Alcúdia között fekszik az országút mentén.
- Valldemossa, mely Frédéric Chopinnak és George Sandnak (Egy tél Mallorcán) adott otthont.
- Sóller, kirándulóhely és üdülőhely, Palmából kisvasút köti össze, mely a hegyvidéken át vezet.
- Manacor, a bútorgyárak városa.
- Pollença, két hegy között fekvő kultúrváros, ahol a Calvari lépcsősor 365 foka található.
- Portocristo, mely a Coves del Drach (Sárkánybarlang) barlangi sétáról híres.
Kolostorok
- Santuari de Cura (Puig de Randa, Algaida, 540 m magasan)
- Santuari de Montision (Porreres, 263 m magasan)
- Ermita de Sant Miquel (Montuiri, 246 m magasan)
- Ermita de Bonany (Petra, 317 m magasan)
- Santuari de Sant Salvador (Felanitx, 510 m magasan)
- Ermita de Betlem (Artà)
- Ermita de la Victòria (Alcúdia, 400 m magasan)
- Santuari des Puig de Maria (Pollença, 333 m magasan)
- Santuari de Lluc (Escorca/Lluc 550 m magasan)
- Ermita de Santa Magdalena (Inca, 304 m magasan)
- Ermita de la Trinitat (Valldemossa, 540 m magasan)
[szerkesztés] Közlekedés
A sziget megközelítése a Palma de Mallorca nemzetközi repülőtéren (Son San Joan (PMI)) keresztül a leggyorsabb, mivel járatok nem csak Spanyolország városaiból (Barcelona, Valencia, Madrid, Alicante, Bilbao, stb), hanem Európa több városaiból indulnak. A szigeten található még egy kisebb repülőtér, az Aeropuerto de Son Bonet, ez azonban csak kisebb sportgépeket és helikoptereket fogad.
Mallorca közlekedési infrastruktúrája fejlett. Vonattal el lehet jutni Palmából Manacorig, illetve a történelmi Palma-Soller vasútvonalon Sollerig. A nagyobb városok autópályákkal, és gyorsforgalmi utakkal vannak összekötve. Az utak kifejezetten jó minőségűek. A buszközlekedés szintén fejlett, mind távolsági, mind helyi, városi viszonylatban. A hajóközlekedés kiemelt szerepet játszik a sziget életében. Mind a szigetcsoport környező szigetei, mind a kontinens elérhető menetrend szerinti hajójáratokkal.
[szerkesztés] Mallorca képekben
 Valldemossa |
 Formentor |
 Delfinárium - Marineland, Magalluf |
 Porto Cristo |
 Auto - Safari |
 Cuevas del Drach |
 Cala Pi |
 Bellver kastélya, Palma de Mallorca |
[szerkesztés] Média
[szerkesztés] Rádióadók
- IB 3
- Radio Mallorca Ser
- Radio Popular Cope
- Última Hora Radio
- Radio Nacional de España
- Onda Cero
- Radio Jove
- Radio Balear
- Radio gaggi
- Inselradio 95,8/99,6 (német nyelvű)
- Maxima.FM (megszűnt 2006-ban)
- Kiss FM
- Cadena Dial Mallorca
[szerkesztés] Televízióadók
- IB 3
- T.V.E. Balear
- M-7
- Canal 4
- TV 3
[szerkesztés] Lásd még
- Real Club Deportivo Mallorca – helyi labdarúgócsapat
[szerkesztés] Források
- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Mallorca című spanyol Wikipédia-szócikk fordításán alapul.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
Szótári meghatározások a Wikiszótárban
Kézikönyvek a Wikikönyvekben
Idézetek a Wikidézetben
Forrásmunkák a Wikiforrásban
Képek a Commonsban
Hírek a Wikihírekben
- Consell de Mallorca - Mallorca tanácsának hivatalos lapja (katalán)
- Gobierno Balear - Baleárok kormányának hivatalos idegenforgalmi lapja - Mallorca (katalán)
- Mallorca képgaléria
| szerkesztés | Helyhatóságok a Baleár-szigeteken |  |
|---|---|---|
|
Mallorca: Alaró | Alcúdia | Algaida | Andratx | Ariany | Artà | Banyalbufar | Binissalem | Búger | Bunyola | Calvià | Campanet | Campos | Capdepera | Consell | Costitx | Deià | Escorca | Esporles | Estellencs | Felanitx | Fornalutx | Inca | Lloret de Vistalegre | Lloseta | Llubí | Llucmajor | Manacor | Mancor de la Vall | Maria de la Salut | Marratxí | Montuïri | Muro | Palma de Mallorca | Petra | Sa Pobla | Pollença | Porreres | Puigpunyent | Ses Salines | Sant Joan | Sant Llorenç des Cardassar | Santa Eugènia | Santa Margalida | Santa María del Camí | Santanyí | Selva | Sencelles | Sineu | Sóller | Son Servera | Valldemossa | Vilafranca de Bonany |
||
