Mallorca

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mallorca
Mallorca.jpg
Mallorca műholdképen
Közigazgatás
Ország  Spanyolország
Székhely Palma
Népesség
Teljes népesség 869 066 fő (2010)[1] +/-
Népsűrűség 238.75 fő/km²
Földrajzi adatok
Fekvése Földközi-tenger
Szigetcsoport Baleár-szigetek
Terület 3684 km²
Legmagasabb pont Puig Major, 1445 m
Elhelyezkedése
Baleares-rotulado.png
Mallorca (Spanyolország)
Mallorca
Mallorca
Pozíció Spanyolország térképén
é. sz. 39° 37′, k. h. 2° 59′Koordináták: é. sz. 39° 37′, k. h. 2° 59′
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mallorca témájú médiaállományokat.
Cala Figuera
Mallorca tipikus látképe

Mallorca (katalánul, spanyolul; ejtsd: [ma'λorka]) Spanyolország legnagyobb szigete, a Baleár-szigetek (katalánul: Illes Balears, spanyolul: Islas Baleares) tagja, mely a Földközi-tengerben, az Ibériai-félszigettől keltre található. A szigetcsoport többi tagjához (Ibiza, Formentera, és Menorca) hasonlóan közkedvelt turistacélpont. Mallorca az 1960-as évektől kezdve fokozatosan vált a „nyugati országokban” a tömegturizmus szinonímájává. Mallorca neve a latin insula maior („nagyobb sziget”) szó egy későbbi változatából, a Maiorica szóból származik.

A sziget fővárosa Palma (Palma de Mallorca), mely egyben a Baleár-szigetek spanyol autonóm tartomány székhelye is. Mallorca nemzeti himnusza a La Balanguera. A sziget lakosai a katalán nyelv mallorcai nyelvjárását beszélik.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mallorca a Földközi-tenger nyugati medencéjében fekszik. A Baleár-szigetek legnagyobbika Ibiza, Menorca, Formentera mellett. Nagysága 3684 km². Partszakaszainak összesített hossza 554 km. Ezek egy része lassan mélyülő homokos part, míg másutt sziklás meredek partszakaszok találhatóak.

Domborzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mallorca szigetét keletről, és nyugatról két, nagyjából 70 kilométer hosszan elterülő hegylánc határolja. Keletről a Serra de Llevant, nyugatról pedig a Serra de Tramuntana.

Északon és délen két nagyobb öböl, az Alcúdiai-öböl (Badia de Alcudia), illetve a Palmai-öböl (Badia de Palma) található.

Mallorcának jelentősebb állandó folyója nincs. Számos vízfolyás található a szigeten, de ezek csupán a hegyekből lezúduló esővizet vezetik el, s az éghajlati viszonyok hatására rendszeresen kiszáradnak.

Bár természetes tavak nincsenek, a hegyekben több mesterséges található, melyekben csapadékvizet gyűjtenek, és tárolnak.

Mallorca közelében két kisebb lakatlan sziget is található, Cabrera illetve Dragonera.

A sziget főbb hegyvidékei:

A Serra de Tramuntana (sp. Sierra de Tramuntana) hegysége, a parttal párhuzamosan emelkedik, a nyugati vidéken. Legmagasabb pontjai:

A Serra de Llevant (sp.Sierra de Levante) hegysége, keleten húzódik. Legmagasabb csúcsai:

További hegyek a két hegyvidéken kívül:

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mallorca éghajlata mediterrán. A hegyekben (főként a Tramuntana-hegységben) jelentősebb mennyiségű csapadék hullik a sziget többi részéhez viszonyítva. Sőt, a hegylánc egyes részein télen havazás is előfordul.

Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szept. Okt. Nov. Dec. Éves átlag
Napi hőmérséklet °C 15 15 17 19 23 27 30 30 28 23 19 15 21,8
Éjszakai hőmérséklet °C 7 7 8 10 13 17 20 20 18 15 10 8 12,7
Napsütéses órák száma 5 6 6 7 9 10 11 10 8 7 6 5 7,5
Esős napok száma 7 6 6 6 5 2 1 2 5 7 7 8 62
A víz hőfoka °C 15 14 14 15 18 21 24 25 25 23 20 17 19

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mallorca az ókorban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első emberek i.e. 5000 körül érkeztek Mallorcára. A sziget természetes barlangjaiban éltek, és vadászattal, gyűjtögetéssel tartották fenn magukat.

Az évszázadok alatt lassan benépesült szigetre az első komoly külső hatást a karthágóiak, majd az őket legyőző rómaiak tették. Utóbbiak i.e. 123-ban foglalták el a Baleár-szigetcsoportot, s az általuk Balearis Majornak elnevezett Mallorcán számos várost alapítottak. Közéjük tartozik a mai főváros, Palma is. Ez az időszak tekinthető a sziget első virágkorának. Fellendült a mezőgazdaság (szőlészet, olívatermesztés), és az építészet (templomok, utak épültek).

A római uralom után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Római Birodalom szétesése után az Ibériai-félszigetet fokozatosan uralmuk alá hajtó mórok 903-ban Mallorcát is elfoglalták. A sziget új urai a rómaiakhoz hasonlóan fejlődést hoztak magukkal. Ismét fellendült az építészet, és a mezőgazdaság. Különösen az olíva- és gyümölcstermesztés.

1229 szeptemberében I. (Hódító) Jakab aragóniai király seregével elindult Mallorca elfoglalására. Hajói azonban több napos viharba kerültek, s végül csak komoly nehézségek árán sikerült kikötniük a mai Santa Ponsa közelében (a partraszállás emlékét emlékmű őrzi). December végére megtört a mórok ellenállása, s Mallorca keresztény fennhatóság alá került.

I. Jakab halála után örökösei váltották egymást a sziget trónján. Mallorca ekkor önálló királyság volt, egészen 1349-ig, amikor a Baleár-szigetek az Aragóniai Királyság fennhatósága alá került. Ebben az időszakban Mallorca a térség jelentős kereskedelmi központja volt, szerepe azonban 1492 (Amerika felfedezése) után folyamatosan csökkent. A szigetnek pedig állandósult kalóztámadásokkal is meg kellett birkóznia (ennek következtében sok lakos a belső, partoktól távolabbi részeken telepedett le).

A sziget a XX. században[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A spanyol polgárháború alatt Mallorca szinte végig a nacionalisták ellenőrzése alatt volt, mert bár a republikánusok 1936 nyarán kísérletet tettek a sziget elfoglalására, ez végül meghiúsult.

A második világháború után Mallorca fejlődése a 60-as években indult meg látványosan. Az 1960-ban átadott Son San Juan repülőtér új távlatokat nyitott a turizmusban, s a kiváló adottságokkal rendelkező sziget hamarosan az európai turisták kedvelt célpontja lett.

1983-ban A szigetcsoport teljes autonómiát kapott a spanyol államtól.

A töretlen fejlődést jól jelzi, hogy a 90-es évek második felében a szigetre látogató turisták száma megközelítette az évi hétmilliót. Az idegenforgalom ilyen mértékű fellendülése Spanyolország vezető gazdasági régiójává tette a Baleár-szigeteket.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szigetek lakossága 790 763 fő, 375 048-an Palma de Mallorcán élnek.

A szigeteken a katalán és a spanyol a hivatalos nyelv.

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Baleár-szigetek Spanyolország 17 autonóm közösségének egyike. Az alkotmány szerint a Baleár-szigetek számos téren önálló jogkörrel rendelkezik. Ez alól kivétel a hadügy, és a külügy, mely továbbra is a madridi székhelyű spanyol kormánynak van alárendelve.

Mallorca 53 kerületből áll.

Mapa camarques2.jpg

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mallorca gazdasága a 20. század közepétől fokozatos átalakuláson ment keresztül. A nemzetközi repülőtér (PMI) megépítése lehetővé tette az európai turisták számára, hogy kényelmesen és gyorsan a szigetre utazhassanak. A helyiek közül egyre többen találtak munkát az idegenforgalomban, és a hozzá kapcsolódó építőiparban. A mezőgazdaság és a könnyűipar fokozatosan háttérbe szorult.

Vallás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mallorcaiak rendkívül vallásosak. A lakosság közel 100%-a római katolikus. A szigeten sok templom, kolostor található. Rendszeresen tartanak vallási zarándoklatokat.

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cabo del Pinar
Alcúdia öble
Cala d'Or kikötője

Üdülőturizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdaságának gerincét a turizmus egyre növekvő forgalma alkotja. A sziget idegenforgalmi statisztikája 1960-ban csupán 360 000 idelátogató turistáról tesz említést, számuk 1970-ben két millióra, 2007-ben pedig már 9,91 millióra növekedett. A turisták 35,8 százaléka német, 23,2 százaléka brit, 21,6 százaléka spanyol volt. Az idelátogató vendégek döntő többsége repülőgéppel érkezik, 2007-ben csupán 203 000-en választották a vízi közlekedést. A sziget megközelítőleg 1600 szállodájában összesen 286 400 férőhely áll a vendégek rendelkezésére.

Népszerű üdülőhelyek:

  • Platja de Palma (Playa de Palma) - A sziget legnagyobb strandja a fővárostól keletre, a repülőtér közvetlen szomszédságában.
  • C'an Pastilla - Platja de Palmától keletre terül el, a repülőtér mellett.
  • S'Arenal (El Arenal) - Playa de Palmától keletre, a Bahía de Palma (Palmai-öböl) felé nyílik.
  • Magaluf (Magalluf) - Palma Nova - A palmai öbölben fekszik, a fővárostól nyugatra, nevezetessége delfináriuma és víziparadicsoma.
  • Alcúdia - Középkori város kikötővel az északi parton. A Puerto de Alcúdia mentén húzódik a turistacentrum is.
  • Es Trenc - A sziget egyik legszebb strandja.
  • Cala Minor - A keleti parton terül el több apró öbölben.
  • Cala d'Or - A sziget keleti partján található. Több homokos strandja van, melyek védett öblökben fekszenek (Playa Cala D'Or, Cala Gran, Cala Esmeralda...).

Kulturális örökség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kolostorok

  • Santuari de Cura (Puig de Randa, Algaida, 540 m magasan)
  • Santuari de Montision (Porreres, 263 m magasan)
  • Ermita de Sant Miquel (Montuiri, 246 m magasan)
  • Ermita de Bonany (Petra, 317 m magasan)
  • Santuari de Sant Salvador (Felanitx, 510 m magasan)
  • Ermita de Betlem (Artà)
  • Ermita de la Victòria (Alcúdia, 400 m magasan)
  • Santuari des Puig de Maria (Pollença, 333 m magasan)
  • Santuari de Lluc (Escorca/Lluc 550 m magasan)
  • Ermita de Santa Magdalena (Inca, 304 m magasan)
  • Ermita de la Trinitat (Valldemossa, 540 m magasan)

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sziget megközelítése a Palma de Mallorca nemzetközi repülőtéren (Son San Joan (PMI)) keresztül a leggyorsabb, mivel járatok nem csak Spanyolország városaiból (Barcelona, Valencia, Madrid, Alicante, Bilbao, stb), hanem Európa több városaiból indulnak. A szigeten található még egy kisebb repülőtér, az Aeropuerto de Son Bonet, ez azonban csak kisebb sportgépeket és helikoptereket fogad.

Mallorca közlekedési infrastruktúrája fejlett. Vonattal el lehet jutni Palmából Manacorig, illetve a történelmi Palma–Sóller-vasútvonalon Sóllerig.

A nagyobb városok autópályákkal és gyorsforgalmi utakkal vannak összekötve. Az utak kifejezetten jó minőségűek. A buszközlekedés szintén fejlett, mind távolsági, mind helyi, városi viszonylatban.

A hajóközlekedés kiemelt szerepet játszik a sziget életében. Mind a szigetcsoport környező szigetei, mind a kontinens elérhető menetrend szerinti hajójáratokkal.

Mallorca képekben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rádióadók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Flaix FM
  • IB 3
  • Radio Mallorca Ser
  • Radio Popular Cope
  • Última Hora Radio
  • Radio Nacional de España
  • Onda Cero
  • Radio Jove
  • Radio Balear
  • Radio gaggi
  • Inselradio 95,8/99,6 (német nyelvű)
  • Maxima.FM (megszűnt 2006-ban)
  • Kiss FM
  • Cadena Dial Mallorca

Televízióadók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • IB 3
  • T.V.E. Balear
  • M-7
  • Canal 4
  • TV 3

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Mallorca

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Mallorca című spanyol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mallorca témájú médiaállományokat.
További információkat találhatsz Mallorca témában a Wikipedia testvérprojektjeiben:

Wiktionary-logo-en.png Szótári meghatározások a Wikiszótárban
Wikibooks-logo.svg Kézikönyvek a Wikikönyvekben
Wikiquote-logo.svg Idézetek a Wikidézetben
Wikisource-logo.svg Forrásmunkák a Wikiforrásban
Commons-logo.svg Képek a Commonsban
Wikinews-logo.png Hírek a Wikihírekben