Mallorca

Mallorca (ma'λorka)
Mallorca műholdképen
Közigazgatás
Ország	Spanyolország
Székhely	Palma
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen +/-
Népsűrűség	238.75 fő/km²
Földrajzi adatok
Fekvése	Földközi-tenger
Szigetcsoport	Baleár-szigetek
Terület	3684 km²
Legmagasabb pont	Puig Major, 1445 m
Elhelyezkedése
é. sz. 39° 58′, ny. h. 3° 08′39.9666666667, -3.1333333333

Cala Figuera

Mallorca tipikus látképe

Mallorca (katalánul, spanyolul; ejtsd: [ma'λorka]) Spanyolország legnagyobb szigete, a Baleár-szigetek (katalánul: Illes Balears, spanyolul: Islas Baleares) tagja, mely a Földközi-tengerben, az Ibériai-félszigettől keltre található. A szigetcsoport többi tagjához (Ibiza, Formentera, és Menorca) hasonlóan közkedvelt turistacélpont. Mallorca az 1960-as évektől kezdve fokozatosan vált a „nyugati országokban” a tömegturizmus szinonímájává. Mallorca neve a latin insula maior („nagyobb sziget”) szó egy későbbi változatából, a Maiorica szóból származik.

A sziget fővárosa Palma (Palma de Mallorca), mely egyben a Baleár-szigetek spanyol autonóm tartomány székhelye is. Mallorca nemzeti himnusza a La Balanguera. A sziget lakosai a katalán nyelv mallorcai nyelvjárását beszélik.

Földrajz

Mallorca a Földközi-tenger nyugati medencéjében fekszik. A Baleár-szigetek legnagyobbika Ibiza, Menorca, Formentera mellett. Nagysága 3684 km². Partszakaszainak összesített hossza 554 km. Ezek egy része lassan mélyülő homokos part, míg másutt sziklás meredek partszakaszok találhatóak.

Domborzat

Mallorca szigetét keletről, és nyugatról két, nagyjából 70 kilométer hosszan elterülő hegylánc határolja. Keletről a Serra de Llevant, nyugatról pedig a Serra de Tramuntana.

Északon és délen két nagyobb öböl, az Alcúdiai-öböl (Badia de Alcudia), illetve a Palmai-öböl (Badia de Palma) található.

Mallorcának jelentősebb állandó folyója nincs. Számos vízfolyás található a szigeten, de ezek csupán a hegyekből lezúduló esővizet vezetik el, s az éghajlati viszonyok hatására rendszeresen kiszáradnak.

Bár természetes tavak nincsenek, a hegyekben több mesterséges tó található, melyekben csapadékvizet gyűjtenek, és tárolnak.

Mallorca közelében két kisebb lakatlan sziget is található, Cabrera illetve Dragonera.

A sziget főbb hegyvidékei:

A Serra de Tramuntana (sp. Sierra de Tramuntana) hegysége, a parttal párhuzamosan emelkedik, a nyugati vidéken. Legmagasabb pontjai:

• Puig Major (1445 m) - a sziget nyugati részén, Sóller városától északra található. 1958-ban katonai radarállomás épült a hegycsúcson, ezért napjainkban turisták nem látogathatják.
• Puig de Massanella (1364 m)
• Puig Tomir (1102 m)
• Puig de l'Ofre (1090 m)
• Puig de Galatzó (1027 m)

A Serra de Llevant (sp.Sierra de Levante) hegysége, keleten húzódik. Legmagasabb csúcsai:

• Puig de Morell (562 m)
• Bec de Ferrutx (519 m)
• Puig de Sant Salvador (510 m)

További hegyek a két hegyvidéken kívül:

• Puig de Randa (543 m)
• Puig de Galdent (420 m)

Éghajlat

Mallorca éghajlata mediterrán. A hegyekben (főként a Tramuntana-hegységben) jelentősebb mennyiségű csapadék hullik a sziget többi részéhez viszonyítva. Sőt, a hegylánc egyes részein télen havazás is előfordul.

	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szept.	Okt.	Nov.	Dec.	Éves átlag
Napi hőmérséklet °C	15	15	17	19	23	27	30	30	28	23	19	15	21,8
Éjszakai hőmérséklet °C	7	7	8	10	13	17	20	20	18	15	10	8	12,7
Napsütéses órák száma	5	6	6	7	9	10	11	10	8	7	6	5	7,5
Esős napok száma	7	6	6	6	5	2	1	2	5	7	7	8	62
A víz hőfoka °C	15	14	14	15	18	21	24	25	25	23	20	17	19

Történelem

Mallorca az ókorban

Az első emberek i.e. 5000 körül érkeztek Mallorcára. A sziget természetes barlangjaiban éltek, és vadászattal, gyűjtögetéssel tartották fenn magukat.

Az évszázadok alatt lassan benépesült szigetre az első komoly külső hatást a karthágóiak, majd az őket legyőző rómaiak tették. Utóbbiak i.e. 123-ban foglalták el a Baleár-szigetcsoportot, s az általuk Balearis Majornak elnevezett Mallorcán számos várost alapítottak. Közéjük tartozik a mai főváros, Palma is. Ez az időszak tekinthető a sziget első virágkorának. Fellendült a mezőgazdaság (szőlészet, olívatermesztés), és az építészet (templomok, utak épültek).

A római uralom után

A Római Birodalom szétesése után az Ibériai-félszigetet fokozatosan uralmuk alá hajtó mórok 903-ban Mallorcát is elfoglalták. A sziget új urai a rómaiakhoz hasonlóan fejlődést hoztak magukkal. Ismét fellendült az építészet, és a mezőgazdaság. Különösen az olíva- és gyümölcstermesztés.

1229 szeptemberében I. (Hódító) Jakab aragóniai király seregével elindult Mallorca elfoglalására. Hajói azonban több napos viharba kerültek, s végül csak komoly nehézségek árán sikerült kikötniük a mai Santa Ponsa közelében (a partraszállás emlékét emlékmű őrzi). December végére megtört a mórok ellenállása, s Mallorca keresztény fennhatóság alá került.

I. Jakab halála után örökösei váltották egymást a sziget trónján. Mallorca ekkor önálló királyság volt, egészen 1349-ig, amikor a Baleár-szigetek az Aragóniai Királyság fennhatósága alá került. Ebben az időszakban Mallorca a térség jelentős kereskedelmi központja volt, szerepe azonban 1492 (Amerika felfedezése) után folyamatosan csökkent. A szigetnek pedig állandósult kalóztámadásokkal is meg kellett birkóznia (ennek következtében sok lakos a belső, partoktól távolabbi részeken telepedett le).

A sziget a XX. században

A spanyol polgárháború alatt Mallorca szinte végig a nacionalisták ellenőrzése alatt volt, mert bár a republikánusok 1936 nyarán kísérletet tettek a sziget elfoglalására, ez végül meghiúsult.

A második világháború után Mallorca fejlődése a 60-as években indult meg látványosan. Az 1960-ban átadott Son San Juan repülőtér új távlatokat nyitott a turizmusban, s a kiváló adottságokkal rendelkező sziget hamarosan az európai turisták kedvelt célpontja lett.

1983-ban A szigetcsoport teljes autonómiát kapott a spanyol államtól.

A töretlen fejlődést jól jelzi, hogy a 90-es évek második felében a szigetre látogató turisták száma megközelítette az évi hétmilliót. Az idegenforgalom ilyen mértékű fellendülése Spanyolország vezető gazdasági régiójává tette a Baleár-szigeteket.

Népesség

A szigetek lakossága 790 763 fő, 375 048-an Palma de Mallorcán élnek.

A szigeteken a katalán és a spanyol a hivatalos nyelv.

Közigazgatás

A Baleár-szigetek Spanyolország 17 autonóm közösségének egyike. Az alkotmány szerint a Baleár-szigetek számos téren önálló jogkörrel rendelkezik. Ez alól kivétel a hadügy, és a külügy, mely továbbra is a madridi székhelyű spanyol kormánynak van alárendelve.

Mallorca 53 kerületből áll.

Alaró Alcúdia Algaida Andratx Ariany Artà Banyalbufar Binissalem Búger Bunyola Calvià Campanet Campos Capdepera Consell Costitx Deià Escorca

Esporles Estellencs Felanitx Fornalutx Inca Lloret de Vistalegre Lloseta Llubí Llucmajor Manacor Mancor de la Vall Maria de la Salut Marratxí Montuïri Muro Palma Petra Pollença

Porreres Puigpunyent Santa Eugènia Santa Margalida Santa Maria del Camí Santanyí Sant Joan Sant Llorenç des Cardassar Sa Pobla Selva Sencelles Ses Salines Sineu Sóller Son Servera Valldemossa Vilafranca de Bonany

Gazdaság

Mallorca gazdasága a 20. század közepétől fokozatos átalakuláson ment keresztül. A nemzetközi repülőtér (PMI) megépítése lehetővé tette a európai turisták számára, hogy kényelmesen, és gyorsan a szigetre utazhassanak. A helyiek közül egyre többen találtak munkát az idegenforgalomban, és a hozzá kapcsolódó építőiparban. A mezőgazdaság, és a könnyűipar fokozatosan háttérbe szorult.

Vallás

A mallorcaiak rendkívül vallásosak. A lakosság közel 100%-a római katolikus. A szigeten sok templom, kolostor található. Rendszeresen tartanak vallási zarándoklatokat.

Turizmus

Cabo del Pinar

Alcúdia öble

Cala d'Or kikötője

Üdülőturizmus

Gazdaságának gerincét a turizmus egyre növekvő forgalma alkotja. A sziget idegenforgalmi statisztikája 1960-ban csupán 360 000 idelátogató turistáról tesz említést, számuk 1970-ben két millióra, 2007-ben pedig már 9,91 millióra növekedett. A turisták 35,8 százaléka német, 23,2 százaléka brit, 21,6 százaléka spanyol volt. Az idelátogató vendégek döntő többsége repülőgéppel érkezik, 2007-ben csupán 203 000-en választották a vízi közlekedést. A sziget megközelítőleg 1600 szállodájában összesen 286 400 férőhely áll a vendégek rendelkezésére.

Népszerű üdülőhelyek:

• Platja de Palma (Playa de Palma) - A sziget legnagyobb strandja a fővárostól keletre, a repülőtér közvetlen szomszédságában.
• C'an Pastilla - Platja de Palmától keletre terül el, a repülőtér mellett.
• S'Arenal (El Arenal) - Playa de Palmától keletre, a Bahía de Palma (Palmai-öböl) felé nyílik.
• Magaluf (Magalluf) - Palma Nova - A palmai öbölben fekszik, a fővárostól nyugatra, nevezetessége delfináriuma és víziparadicsoma.
• Alcúdia - Középkori város kikötővel az északi parton. A Puerto de Alcúdia mentén húzódik a turistacentrum is.
• Es Trenc - A sziget egyik legszebb strandja.
• Cala Minor - A keleti parton terül el több apró öbölben.
• Cala d'Or - A sziget keleti partján található. Több homokos strandja van, melyek védett öblökben fekszenek (Playa Cala D'Or, Cala Gran, Cala Esmeralda...).

Kulturális örökség

• A sziget fővárosa Palma (Palma de Mallorca),
• Inca, a sziget második legnagyobb városa, Playa de Palma és Alcúdia között fekszik az országút mentén.
• Valldemossa, mely Frédéric Chopinnak és George Sandnak (Egy tél Mallorcán) adott otthont.
• Sóller, kirándulóhely és üdülőhely, Palmából kisvasút köti össze, mely a hegyvidéken át vezet.
• Manacor, a bútorgyárak városa.
• Pollença, két hegy között fekvő kultúrváros, ahol a Calvari lépcsősor 365 foka található.
• Portocristo, mely a Coves del Drach (Sárkánybarlang) barlangi sétáról híres.

Kolostorok

• Santuari de Cura (Puig de Randa, Algaida, 540 m magasan)
• Santuari de Montision (Porreres, 263 m magasan)
• Ermita de Sant Miquel (Montuiri, 246 m magasan)
• Ermita de Bonany (Petra, 317 m magasan)
• Santuari de Sant Salvador (Felanitx, 510 m magasan)
• Ermita de Betlem (Artà)
• Ermita de la Victòria (Alcúdia, 400 m magasan)
• Santuari des Puig de Maria (Pollença, 333 m magasan)
• Santuari de Lluc (Escorca/Lluc 550 m magasan)
• Ermita de Santa Magdalena (Inca, 304 m magasan)
• Ermita de la Trinitat (Valldemossa, 540 m magasan)

Közlekedés

A sziget megközelítése a Palma de Mallorca nemzetközi repülőtéren (Son San Joan (PMI)) keresztül a leggyorsabb, mivel járatok nem csak Spanyolország városaiból (Barcelona, Valencia, Madrid, Alicante, Bilbao, stb), hanem Európa több városaiból indulnak. A szigeten található még egy kisebb repülőtér, az Aeropuerto de Son Bonet, ez azonban csak kisebb sportgépeket és helikoptereket fogad.

Mallorca közlekedési infrastruktúrája fejlett. Vonattal el lehet jutni Palmából Manacorig, illetve a történelmi Palma–Sóller-vasútvonalon Sóllerig.

A nagyobb városok autópályákkal és gyorsforgalmi utakkal vannak összekötve. Az utak kifejezetten jó minőségűek. A buszközlekedés szintén fejlett, mind távolsági, mind helyi, városi viszonylatban.

A hajóközlekedés kiemelt szerepet játszik a sziget életében. Mind a szigetcsoport környező szigetei, mind a kontinens elérhető menetrend szerinti hajójáratokkal.

Mallorca képekben

• 

  Valldemossa

• 

  Formentor

• 

  Delfinárium - Marineland, Magalluf

• 

  Porto Cristo

• 

  Auto - Safari

• 

  Cuevas del Drach

• 

  Cala Pi

• 

  Bellver kastélya, Palma de Mallorca

Média

Rádióadók

• Flaix FM
• IB 3
• Radio Mallorca Ser
• Radio Popular Cope
• Última Hora Radio
• Radio Nacional de España
• Onda Cero
• Radio Jove
• Radio Balear
• Radio gaggi
• Inselradio 95,8/99,6 (német nyelvű)
• Maxima.FM (megszűnt 2006-ban)
• Kiss FM
• Cadena Dial Mallorca

Televízióadók

• IB 3
• T.V.E. Balear
• M-7
• Canal 4
• TV 3

Lásd még

• RCD Mallorca – helyi labdarúgócsapat

Források

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Mallorca című spanyol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Külső hivatkozások

További információkat találhatsz Mallorca témában a Wikipedia testvérprojektjeiben:

Szótári meghatározások a Wikiszótárban
Kézikönyvek a Wikikönyvekben
Idézetek a Wikidézetben
Forrásmunkák a Wikiforrásban
Képek a Commonsban
Hírek a Wikihírekben

• Consell de Mallorca - Mallorca tanácsának hivatalos lapja (katalán)
• Gobierno Balear - Baleárok kormányának hivatalos idegenforgalmi lapja - Mallorca (katalán)
• Mallorca képgaléria