George Sand
Amandine Aurore Lucile Dupin, Baronne Dudevant (Párizs, 1804. július 1. – 1876. június 8.) ismert írói nevén George Sand, francia írónő, novellista.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete és munkássága
Nohantban és Berryben töltötte gyermekkorát. 1817-1820 között egy párizsi kolostorban nevelkedett. 1822-ben Casimir Dudevant báróhoz ment feleségül és Nohantba költözött. A házasság, melyből két gyermek is született, egy Maurice nevű fiú és egy Solange nevű leány, rövid életűnek bizonyult. 1831-ben George Sand férje beleegyezésével, leányával együtt Párizsba ment. Itt számos íróval ismerkedett meg, többek közt Jules Sandeau-val is, akivel a Rose et Blanche című regényét együtt írta meg. E regény a közös Jules Sand álnév alatt jelent meg (1832-ben, 5 kötetben), amelyből későbbi álneve keletkezett. Tehetsége különösen Balzac és Planche hatása alatt, aki a Revue des Deux Mondes hasábjait nyitotta meg neki, gyorsan fejlődött. Egy olaszországi utazása alkalmával megismerkedett Beyle-lel Velencében, Párizsban Alfred de Musset-vel, akivel szoros barátságba került; illetve az egyik legismertebb kapcsolata köztük fűződött, de viszonyuk később felbomlott, s összetörten váltak el.
Miután Indiana című kitűnő regényével (Párizs 1832, 2 kötet; magyarra fordította Récsi Emil, Olcsó könyvtár) önállóan utat tört magának, egymás után adta közre regényeit, melyekben olykor tévedések fordulnak elő, s melyekben a képzelete szabadon csapongott. Leírásai mesterien frissek, stílusa vonzó, élénk. A nők szexuális egyenjogúsításáról való eszméi és rossz anyagi viszonyai miatt 1836-ban elvált férjétől, miután felváltva Nohantban és Párizsban élt, ahol Liszt Ferenccel, Dorval asszonnyal (Madame Dorval), Lamennais-vel és az író- és művészvilág több kiváló személyiségével ismerkedett meg. Viszonyra lépett 1837-ben Chopinnel, akivel Mallorcába utazott, s később Párizsban és Nohantban együtt élt. Ez a viszony 1847-ben a Chopin és George Sand fia közt támadt viszály következtében felbomlott. Az 1848-as események mellett több szenvedélyes hangú nyilatkozatot írt; hasonlóképen barátságos viszonyban állt III. Napóleonnal. Élete utolsó éveiben is élénk figyelemmel kísérte a napi kérdéseket és a politikai viszonyokat, valamint tartalmas levelezést folytatott Gustave Flaubert-rel.
George Sand költői tehetsége legragyogóbban későbbi kisebb elbeszéléseiben nyilvánul meg, melyek mentesebbek lévén a célzatos vonatkozásoktól, szigorúan a való élet, különösen a falusi nép életének hű leírását adják. Legnagyobb érdeme, hogy az emberiség legmagasabb és legnemesebb érdekeit férfiasan, állhatatos szívvel képviselte.
George Sand 1876. június 8-án halt meg Châteauroux-hoz közeli Nohant-i birtokán. Halálakor 72 éves volt.
[szerkesztés] Művei
- Voyage En Auvergne (1827, Önéletrajz vázlat)
- Compagnon Du Tour De France (1840)
- La Petite Fadette (1848)
- Château Des Désertes (1850)
- Histoire De Ma Vie (1855, Önéletrajz)
[szerkesztés] Novellák
- Rose Et Blanche (1831, Jules Sandeau-val)
- Indiana (1832)
- Lélia (1833)
- Andréa (1833)
- Mattéa (1833)
- Jacques (1833)
- Kourroglou / Épopée Persane (1833)
- Leone Leoni (1833)
- Simon (1835)
- Mauprat (1837)
- les Maîtres Mosaïtes (1837)
- l'Oreo (1838)
- l'Uscoque (1838)
- Un Hiver À Majorque (1839)
- Pauline (1839)
- Horace (1840)
- Consuelo (1842)
- La Comtesse De Rudolstadt (1843, a Consuelo folytatása)
- Jeanne (1844)
- Teverino (1845)
- Pêche de M Antoine (1845)
- Le Meunier D'Angibault (1845)
- La Mare Au Diable (1846)
- Lucrezia Floriani (1846)
- François Le Champi (1847)
- Les Maîtres Sonneurs (1853)
- La Daniella (1857)
- Elle Et Lui (1859)
- Jean De La Roche (1859)
- L'Homme De Neige (1859)
- La ville Noire (1860)
- Marquis De Villemer (1860)
- Mademoiselle La Quintinie (1863)
- Laura, Voyage Dans Le Cristal (1864)
- Le Dernier Amour (1866, Flaubert-nek ajánlva)
[szerkesztés] Színdarabok
- Gabriel (1839)
- François Le Champi (1849)
- Claudie (1851)
- Le Mariage De Victorine (1851)
- Le Pressoir (1853, Play)
- Az Ahogy tetszik francia adaptációja (1856)
- Le Marquis De Villemer (1864)
- L'Autre (1870, Sarah Bernhardt-dal )
[szerkesztés] Forrás
- A Pallas nagy lexikona

