Récsi Emil

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Récsi Emil
Récsi Emil.jpg
Récsi Emil. Rusz Károly metszete.
Született 1822. november 17.
Kolozsvár
Elhunyt 1864. június 1. (41 évesen)
Pest
Foglalkozása jogtudós,
műfordító

Récsi Emil (Kolozsvár, 1822. november 17.Pest, 1864. június 1.) magyar jogtudós, műfordító, az MTA tagja.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szülei gondos nevelésben részesítették. Négyévesen már tudott írni-olvasni, ötévesen olyan jól zongorázott, hogy Carl Filtschhez hasonlították. Hétévesen beíratták e helyi gimnáziumba, amelyet 1835-ben kitűnő eredménnyel végzett el. Apja hadmérnöki pályára szánta, de a fiú gyenge testalkata miatt ez a terve meghiúsult. A kolozsvári líceumban a bölcseleti tanfolyam hallgatója volt, majd 1837. szeptember 17-én Pesten megszerezte a bölcseleti doktor fokozatot. Visszatért Kolozsvárra és 1839-ig jogot hallgatott, majd a joggyakorlat megszerzése végett Marosvásárhelyen királyi táblai jegyzőnek esküdött fel, és 1841-ben ügyvédi vizsgát tett.

Ebben az időben kezdett az irodalom területén is tevékenykedni; Erdély több nevezetes levél- és könyvtárát átkutatta, hogy egy nagyobb terjedelmű történelmi regény írásához anyagot gyűjtsön. Megindította a Francia Regénycsarnok című könyvsorozatát. Irodalmi működésének elismeréseképpen kinevezték Doboka megye és Marosszék táblabírájának. Szépirodalmi törekvései mellett folytatta szakmai tanulmányait, Pestre utazott és az egyetemi tanfolyamot pótló magánvizsgát és 1846. szeptember 23-án első jogi doktori szigorlatát kitűnő eredménnyel végezte. Bár már ekkor mutatkoztak rajta betegségének jelei, melyben később meghalt, még ebben az évben tanítani kezdett egyházjogot és statisztikát a kolozsvári királyi líceumban. Mikor Hujber Ferenc halálakor megürült a a politikai tudományok tanszéke, Récsi megpályázta; dolgozata alapján 1847. október 27-én kinevezték az érintett tudományok rendes tanárává és a királyi kormányszék december 30-án ki is nevezte a tanszék élére. Nemsokára azonban, mialatt egy általa szerkesztendő hírlap előkészületeivel foglalkozott, a bekövetkezett politikai események más térre szólították.

Az erdélyi uniót követően báró Eötvös József vallás- és közoktatási miniszter 1848 májusában miniszteri titkárrá nevezte ki. Mielőtt Budára költözött, Récsi június 13-án Kolozsváron pápai felmentéssel összeházasodott unokatestvérével, Polixénával, nagybátyja, Brencsán József számvevőségi tanár leányával. A közoktatási miniszteriumban a felsőbb oktatási osztályban annak feloszlatásáig dolgozott, ezután egy ideig állás nélkül maradt. Mivel 1849. májusban nem sikerült áthelyeztetnie magát a pénzügyi minisztériumhoz, anyagi okokból az időszaki sajtó területén keresett foglalkozást, emellett szaktanulmányait is folytatta. 1850. február 3-án báró Geringer Antal teljhatalmú császári biztos, az állam- és igazgatási jog újonnan rendszeresített tanszékének ideiglenes ellátásával bízta meg; február 18-án kezdte meg előadásait. Két évi helyettesi működés után 1852. januárban rendes tanárrá nevezték ki; 1853. július 9-én pedig a hátralevő szigorlatok és védések elengedésével jogi doktorrá avatták.

Előadásait az ausztriai államjog, a közigazgatási- és pénzügyi jog témakörében tartotta. Tanszékének betöltése mellett a Pesti Napló szerkesztője is volt 1850 augusztusában havában, és 1851. szeptember 9-től közel másfél évig, a legsúlyosabb viszonyok közt; ez idő alatt számos tájékoztató, fejtegető, főleg nemzetgazdászati vezércikket írt. Óvatos eljárása dacára kétszer is megintették, sőt 1852 végén más könnyelműsége miatt törvényszéki vizsgálatot indítottak ellene, amelynek az uralkodó kegyelme vetett véget. A lap szerkesztését 1853. február 12-től Török Jánosnak adta át, és szabad óráit ismét a szépirodalomnak szentelte. A római jog taníthatási engedélyéért folyamodott és azt 1856. szeptember. 26-án azzal a megszorítással kapta meg, hogy előadásait kizárólag német nyelven tartsa.

1853. december 15-én a Magyar Tudományos Akadémia a törvénytudományi osztály levelező tagjának választotta. Az októberi diplomával egyidejű királyi leiratok a magyar államjog tanítását és a magyar tannyelv teljes visszaállítását eredményezték; mivel ezeket Récsi adta elő, megszaporodtak feladatai. További intézkedések a német tanárok távozását eredményezték, ezzel a római jog tanszéke megürült. Récsinek 1858. szeptember 25-én csak a római jog egyes részeinek előadására volt tanítási engedélye, 1860. március 24-én azonban a teljes tudományra kiterjesztették és 1862. július 25-én rendes tanárrá nevezték ki. Már korábban megválasztották az 1861-62. tanévre a jog- és államtudományi kar prodékánjává, és a következő évre is megerősítették ebben a tisztségében.

1862 tavaszán egészsége megrendült, de a budai Istenhegy levegője jó hatással volt rá, így a tanév elején megkezdhette a tanítást. 1863. január 24-én egy vérhányási roham miatt félbe kellett szakítania munkáját; a gondos ápolás következtében az 1863-64. tanévben ismét megkezdhette előadásait, azonban 1864. márciusában ismét megbetegedett június 1-jén meghalt Pesten. A Magyar Tudományos Akadémiában Pauler Tivadar tartott róla emlékbeszédet 1866. december 3-án.

Cikkei az Akadémiai Értesítőben (1859. II. A jogtudományról, mint jogtételek forrásáról, székfoglaló); a Pesti Naplóban (1861. 68. sz. Még egyszer a pragmatica sanctió); az Újabbkori Ismerek Tárában jelentek meg. Az Egyetemes Magyar Encyclopaedia egyes szócikkeit ő írta (például Achaei, Alexander Magnus, Actio, Ager).

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Polgári s büntető törvényhozási értkezések. Bentham Jeremiás kéziratai után kiadta Dumont István, franciából ford. Kolozsvár, 1842-44. Két kötet.
  • Erinnerungsrede, womit die am 18. Febr. d. J. (1850.) in der juridischen Facultät der. kön. ung, Landes-Universität begonnenen Vorlesungen aus der politischen gesetzkunde eröffnet hat. Ofen, 1850.
  • A telekadó rendszere Magyarországban az 1850. márcz. 4. cs. pátens szerint. Pest, 1850.
  • Politikai gazdászat tankönyve. Dr. Kudler József után. Buda, 1851. Két kötet.
  • Az ausztriai birodalom közönséges és a koronaországok különös alkotmányjogának alaprajza. Vezérfonalul hallgatói számára. Pest, 1851.
  • Tökéletes útmutató az ideiglenes bélyegtörvényhez és minden eddig megjelent utólagos rendeletekhez, betűsorozatos rendben a közvetlenül fizetendő illetékek kiszabására és beszedésére rendelt hivatalok táblázati átnézetével. Pest, 1851.
  • Az úrbéri kárpótlás és a megszüntetett úrbéri kötelékből származó jogviszonyok szabályozása Magyarországon, a szerb-vajdaság és temesi bánságban az 1853. márcz. 2. cs. nyílt parancsok által. Előadva és jegyzetekkel ellátva. Pest, 1853.
  • Közigazgatási törvénytudomány kézikönyve, az ausztriai birodalmi törvényhozás jelen állása szerint különös tekintettel Magyarországra. Pest, 1854-55. Négy kötet.
  • A római jog elvei, tekintettel a történeti fejlődésre. Scheurl Adolf után. Pest, 1857. (2. jav. kiadás: «A római jog elemei…» címen, Pest, 1864.).
  • Magyarország közjoga, a mint 1848-ig s 1848-ban fennállott, rendszeresen előadva, Buda-Pest, 1861.
  • A római jog rendszere, tekintettel mai alkalmazhatóságára, vázlatban. Puchta Fr. Gy. után ford. Pest, 1862.

Műfordításai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Lélia. Regény. Sand György után franciából ford. Kolozsvár, 1842. Két kötet. (Francia Regénytár).
  • Indiana. Kolozsvár, 1843. Két kötet. (Szerző életrajzával és arcképével. Francia Regénycsarnok 1., 2.).
  • Matild, egy fiatal nő emlékiratai. Sue Eugen után franciából ford. Kolozsvár, 1843. Két kötet. (Bodor Lajossal együtt. Francia Regénycsarnok 3-10.).
  • Hiúság vására. Regény. Thackeray után angolból ford. Pest, 1853. Hét kötet. (Sükeivel együtt. Külföldi Regénycsarnok 1., 2., 7-10.)
  • Mont Reveche. Regény Sand Györgytől. Franciából ford. Pest, 1853. Három kötet. (Külföldi Regénycsarnok 4-6.).
  • Printemps Zsófia. Regény. Írta ifj. Dumas Sándor, franciából ford. Pest, 1854. Két kötet. (Külföldi regénycsarnok 11., 12..
  • Nehéz idők, mostani idők számára. Dickens Károly angol eredetije után ford. Pest, 1855. Három kötet. (Téli Könyvtár 1-3. Ism. P. Napló 1855. I. 49. sz.).
  • Puszta ház. (Bleak house). Regény. Dickens Károly angol eredetije után ford. Pest, 1855-56. Tíz kötet. (Téli Könyvtár 4-13.).
  • Kalmár és báró. Freytag Gusztáv «Soll und Haben» cz. regénye után németből ford. Pest, 1856. Hét kötet. (Névtelenül. Téli Könyvtár 14-20.).
  • A régi görög irodalom története. Müller K. O. és Donaldson J. V. után angolból ford. Pest, 1861. Két kötet.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Koi Gyula: Récsi Emil, az első magyar közigazgatási jogtudós. Előtanulmány életművéről és közigazgatás-tudományi munkássága jelentőségéről. Közigazgatási Szemle II. évf. (2008) 3-4. sz. 159-164.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]