Pauler Tivadar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pauler Tivadar
Pauler Tivadar.jpg
Rusz Károly metszete (1871)
Született
1816. április 9.
Elhunyt
1886. április 30. (70 évesen)
Foglalkozása politikus
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pauler Tivadar témájú médiaállományokat.

Pauler Tivadar, dr. (Buda, 1816. április 9.Budapest, 1886. április 30.) jogász, egyetemi tanár, miniszter, az MTA tagja

Rokonai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pauler Gyula országos főlevéltárnok apja, Pauler Ákos nagyapja, Bogyay Tamás dédapja[1].

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Középiskolai tanulmányait a Királyi Katholikus Egyetemi Főgimnáziumban (ma: Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium) végezte. Az egyetemen bölcsészetet és jogot tanult, aztán 1838–1848 között a zágrábi, utána egy évig a győri jogakadémia tanára volt. 1845 Zágráb vármegye táblabirájává választottak. 1848-ban a pesti egyetemen tanított (észjog, magyar közjog). 1852-től 1878-ig a büntetőjog tanáraként a pesti egyetemen dolgozott. 1869-ben a Kúria legfőbb ítélőszéki osztályának bírája, 1870-ben az első jogászgyülés elnöke. 1871–1872-ben Andrássy gróf kinevezésére vallás- és közoktatásügyi miniszter, majd három évig igazságügy-miniszter. 1878-ban Tisza Kálmán kormányában igazságügyi miniszter (haláláig). 1871–1886 között országgyűlési képviselő volt. A Magyar Tudományos Akadémia levelező (1845), rendes (1858), igazgatósági (1876), tiszteleti (1885) tagja.

Minisztersége alatt kezdték a polgári törvénykönyv és a büntető-eljárási törvénykönyv előkészítésének munkálatait. A polgári eljárási törvény s a végrehajtó törvény átalakult/készült. A magyar nemzeti érdekek ékes szószólója volt, az egyetem autonómiájának, választási jogának visszavívása, s a magyar tannyelv teljes helyreállítása nagy részben neki köszönhető. Az általa írt Büntetőjogtan (I-II. 1864) egyszerre szolgált jogszabályként, kommentárként és tankönyvként.

Badacsony-ban jelentős szőlőbirtokot vásárolt, amelyet 1868-ban a Bogyay-féle gazdaság megszerzésével bővítette. Családja ott töltötte a nyarakat.[forrás?]

Főbb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Jog- és államtudományok encylopaediája. (Pest, 1871.)
  • Észjogi előtan ( Pest, 1873.)
  • Büntetőjogtan (2 kötet, Pest, 1873.)
  • Adalékok a hazai jogtudomány történetéhez. (Bp. 1878.)
  • A Budapesti Magyar Királyi Tudományegyetem története. (Első kötet. I. füzet). (Budapest, 1880.)

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]