Vízi közlekedés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ömlesztett árut szállító hajó

A vízi közlekedés (hajózás) személy-, áru- valamint postaforgalomnak vízi úton való lebonyolítása; tanulmányozásával a közlekedéstudomány foglalkozik. A vízi közlekedésnek a különösen nagy méretű és a nagy tömegű áruk hosszabb távolságra történő szállításnál van előnye. Egyrészt mert a rendkívül súlyos vagy rendkívül nagy méretű rakományok (például hídak alkotó elemei) közúton, vasúton vagy légi úton egy darabban nem is szállíthatóak, ellenben a hajók mérete, illetve hordképessége sokall nagyobb. Másrészt a vízi közlekedés a leggazdaságosabb nagy mennyiségű szállításnál (például ömlesztett áruk, mint a gabona): közúton 35 , vasúton 13 €, míg a belvízi hajózásnál 10 € költség tapad 1 tonna áruhoz kilométerenként.[1] Ezen kívül környezetkímélőbb is.

A vízi közlekedés a személyszállításban is részt vesz, elsősorban komp szolgáltatásként híddal vagy alagúttal nem rendelkező folyószakaszok vagy kisebb tengerek áthidalásában. Turizmusban a kisebb sétahajó utak és a nagy felszereltségű óceánjáró hajók a jelentősek.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyik legrégebbi szállítási forma, eredete az emberiség történelmének homályába vész. Először a folyók, majd a tengerek lettek a vízi közlekedés első útvonalai, amelyek nagy távolságok összeköttetését tették lehetővé.

A 19. századig a leggyorsabb közlekedési forma volt,

Csoportosítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hajózás körzete szerint létezik:

A vízi közlekedés eszközei a hajók, melyek méretük szerint lehetnek:

  • Csónakok,
  • Kishajók,
  • Nagyhajók illetve

a hajókkal együtt szoktuk tárgyalni a vízi közlekedést közvetlenül kiszolgáló

  • Úszóműveket, továbbá
  • Úszómunkagépeket.

Az összes kategória lehet

  • Belvízi és
  • Tengeri, míg

a nagyhajóknál megkülönböztetünk még

  • Folyam-tengeri hajókat is.

A vízi közlekedés főbb útvonalai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarország vízi közlekedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar tengeri hajózás, amely kizárólag az árufuvarozásra koncentrálódott, erősen visszaszorult. Magyarországnak két tengerjáró hajója van, amit az orosz államadóság törlesztéseként kapott.[2]

Magyarország nagyhajózásra alkalmas vízi útjainak hossza körülbelül 1600 km. Ennek 85%-a állandóan, 15%-a időszakosan hajózható. A vízi úthálózat hosszának 53%-a a Duna vízgyűjtő területéhez, 47%-a pedig a Tiszáéhoz tartozik. Belvízi hajóinkkal a Duna-delta (Fekete-tenger) és a Rajna torkolat (Északi-tenger) kikötőibe tudunk szállítmányokat eljuttatni. A Duna-Majna-Rajna vízi út rendszer teljes hajózható hossza Rotterdamtól Szulináig 3505 km.

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

D13 Hajójárat indulása - Budapest 2012  
D13 Hajójárat indulása - Budapest 2012  
D13 Hajójárat indulása - Budapest 2012  

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Európai Unió 2006. évi NAIADES promóciós programja
  2. Mahart privatizációja. Népszabaság, 2003. október 9

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vízi közlekedés témájú médiaállományokat.