Vízi közlekedés

Ömlesztett árut szállító hajó

A vízi közlekedés (hajózás) személy-, áru- valamint postaforgalomnak vízi úton való lebonyolítása; tanulmányozásával a közlekedéstudomány foglalkozik. A vízi közlekedésnek a különösen nagy méretű és a nagy tömegű áruk hosszabb távolságra történő szállításnál van előnye. Egyrészt mert a rendkívül súlyos vagy rendkívül nagy méretű rakományok (például hídak alkotó elemei) közúton, vasúton vagy légi úton egy darabban nem is szállíthatóak, ellenben a hajók mérete, illetve hordképessége sokall nagyobb. Másrészt a vízi közlekedés a leggazdaságosabb nagy mennyiségű szállításnál (például ömlesztett áruk, mint a gabona): közúton 35 €, vasúton 13 €, míg a belvízi hajózásnál 10 € költség tapad 1 tonna áruhoz kilométerenként. Ezen kívül környezetkímélőbb is.

A vízi közlekedés a személyszállításban is részt vesz, elsősorban komp szolgáltatásként híddal vagy alagúttal nem rendelkező folyószakaszok vagy kisebb tengerek áthidalásában. Turizmusban a kisebb sétahajó utak és a nagy felszereltségű óceánjáró hajók a jelentősek.

Története

Az egyik legrégebbi szállítási forma, eredete az emberiség történelmének homályába vész. Először a folyók, majd a tengerek lettek a vízi közlekedés első útvonalai, amelyek nagy távolságok összeköttetését tették lehetővé.

A 19. századig a leggyorsabb közlekedési forma volt,

Csoportosítás

Egy konténerszállító hajó

A hajózás körzete szerint létezik:

• Belvízi hajózás és
• Tengeri hajózás

A vízi közlekedés eszközei a hajók, melyek méretük szerint lehetnek:

• Csónakok,
• Kishajók,
• Nagyhajók illetve

a hajókkal együtt szoktuk tárgyalni a vízi közlekedést közvetlenül kiszolgáló

• Úszóműveket, továbbá
• Úszómunkagépeket.

Az összes kategória lehet

• Belvízi és
• Tengeri, míg

a nagyhajóknál megkülönböztetünk még

• Folyam-tengeri hajókat is.

Magyarország vízi közlekedése

A magyar tengeri hajózás, amely kizárólag az árufuvarozásra koncentrálódott, erősen visszaszorult. Magyarországnak két tengerjáró hajója van, amit az orosz államadóság törlesztéseként kapott.

Magyarország nagyhajózásra alkalmas vízi útjainak hossza körülbelül 1600 km. Ennek 85%-a állandóan, 15%-a időszakosan hajózható. A vízi úthálózat hosszának 53%-a a Duna vízgyűjtő területéhez, 47%-a pedig a Tiszáéhoz tartozik. Belvízi hajóinkkal a Duna-delta (Fekete-tenger) és a Rajna torkolat (Északi-tenger) kikötőibe tudunk szállítmányokat eljuttatni. A Duna-Majna-Rajna vízi út rendszer teljes hajózható hossza Rotterdamtól Szulináig 3505 km.

Galéria

D13 Hajójárat indulása - Budapest 2012   D13 Hajójárat indulása - Budapest 2012   D13 Hajójárat indulása - Budapest 2012

Lásd még

• Belvízi hajózás

Külső hivatkozások

• Mielőtt tengerre szállnánk, érdemes egy kicsit tájékozódni a tengeri hajózás, vitorlázás kezdő lépéseiről