Nagysebességű vasút

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagysebességű vasútvonalak Európában 2013 elején

██ 320–350 km/h

██ 300 km/h

██ 250–280 km/h

██ 200–230 km/h

██ építés alatt

Nagysebességű vasutak Kelet-Ázsiában

██ 300+ km/h

██ 250–299 km/h

██ 200–249 km/h

██ Építés alatt

██ Egyéb vasútvonal

Sinkanszen E5 Japánból
A francia TGV
A Olasz ETR 500
Spanyol AVE
Egy ICE-szerelvény Németországban
Az amerikai Acela Express

A nagysebességű vasút olyan vasúti személyszállítást jelent, ami jelentősen gyorsabb a vasúti forgalom szokásos menetsebességénél. A speciális definíciók 200-320 kilométer/óra (125-200 mph) sebességet írnak elő, attól függően, hogy a pálya felújított vagy új építésű. De pontos szabály nincs, kisebb sebességek is előfordulhatnak helyenként.

A nagysebességű vasút elsősorban személyszállító szolgáltatás, de néha más feladatot is ellát. Franciaországban a TGV postát is szállít a La Poste-nak.

Jelentősége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az elmúlt évben, tíz nyugat-európai vasút 65,4 milliárd utaskm. teljesítményt ért el a nagysebességű hálózatukon. Ez az EU személyszállítási teljesítményének 20%-a. A nyugat-európai nagysebességű közlekedés iránti érdeklődést jól mutatja, hogy 1995 - 2001 között az éves növekedés 12%-ot ért el, és ezzel az említett időszak alatt a nagysebességű közlekedés teljesítménye megduplázódott. A hosszútávú utazásoknak Franciaországban a kétharmadát, Németországban a negyven százalékát a nagysebességű személyszállítás teszi ki.

2013 közepén Európában 7378 kilométer nagysebességű vasútvonal volt üzemben. Ez a hálózat 2025. évre várhatóan 17769 km hosszúságúra bővül. Ahol lehetőség van a választásra a vasúti vagy a légi közlekedés között, a tapasztalatok szerint a választást az eljutási idő, és a jegy ára határozza meg. Az egyéni, privát utazók esetében a jegy ára a domináns a döntésnél, míg a hivatalos, üzleti utak esetében a legfontosabb az eljutási idő rövidsége. A nagysebességű vasúti közlekedés ott domináns, ahol az utazási idő 2 órán belül van, mint például Párizs-Brüsszel, Párizs-Lyon. Ahol az utazási idő két és fél óra ott a vasútnak 85%-os részesedése van, még abban az esetben is, ha a légi választék, a repülési gyakoriság nagy, mint például Tokió-Oszaka között. Ahol a vasúti eljutási idő eléri a három órát, ott a vasút részesedése 60%.

Sokan felteszik a kérdést: miért nem választják a repülőgépet, hiszen az gyorsabb? A válasz pedig egyszerű. Például:

  • Repülőgéppel:

város - repülőtér (oda - vissza): 2 óra + repülőtér - repülőgép (check in, biztonsági ellenőrzések): 2 óra + várokozás felszállás illetve leszállás előtt: fél óra + várakozás poggyászra leszállás után: fél óra = összesen 5 óra

  • Vonattal:

város - pályaudvar: 25 perc + pályaudvar - vonat: 10 perc = 35 perc x 2 = összesen 70 perc

Látható, hogy a vonat rengeteg időt megtakarít.

Ezenfelül a vonat kevésbé szennyezi a környezetet. Az egyes utazások tekintetében pedig csak töredékük egy repülő üzemeltetési költségének (üzemanyag).

Jövőbeli nagysebességű vasút építések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelenleg Európában Franciaországban, Spanyolországban, Belgiumban, Olaszországban épül új nagy sebességű vasútvonal. Ázsiában Kína és India fejleszti a hálózatát. Dél-Amerikában Brazília és Argentína, Afrikában Marokkó tervezi, hogy saját gyorsvasutat épít.

Hálózat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alábbi táblázat a világ nagyobb nagysebességű vasútüzemeit mutatja be. A világon 2013 végén 21 472 km nagysebességű pálya volt, és további 13 964 volt építés alatt.[1]

Ország A teljes hálózat hossza (km) Menetrend szerinti sebesség Teszt sebességrekordok
Ausztria 93 230 km/h 275 km/h
Belgium 209 300, 250 km/h 347 km/h
Kína [2] 9867 431 km/h maglev
350, 300, 250, 200 km/h hagyományos
502 km/h maglev
486,1 km/h hagyományos[3]
Finnország 60 220 km/h 255 km/h
Franciaország 2036 320, 300, 280, 210 km/h 574 km/h
Németország 1334 300, 280, 250, 230 km/h (hagyományos) 550 km/h maglev
406 km/h hagyományos
Olaszország 923 300, 260, 200 km/h 368 km/h
Japán 2664 300, 275, 260 km/h (hagyományos) 581 km/h maglev
443 km/h hagyományos
Hollandia 120 190 km/h 350 km/h[4]
Norvégia 60 210 km/h 260 km/h
Portugália 314 220 km/h 275 km/h
Oroszország 650 210 km/h 260 km/h
Dél-Korea 412 300, 240 km/h 355 km/h
Spanyolország 2515 350, 300, 250 km/h 404 km/h
Svédország 0 200 km/h 303 km/h
Tajvan 345 300, 240 km/h 315 km/h
Törökország 447 250 km/h 303 km/h
Egyesült Királyság 113 300 km/h, 201 km/h 335 km/h
USA 362 241 km/h, 201 km/h 296 km/h
Svájc 35 250 km/h

Átjárhatóság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nagysebességű vasúti infrastruktúrát négy nagyobb csoportra bonthatjuk átjárhatóság szerint:

Teljesen elkülönült pálya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nagysebességű pályát csak a nagysebességű vonatok használják, a járműveket más, alacsonyabb sebességre kiépített pályákon nem közlekedtetik. A japán Sinkanszennél ezt a megoldást alkalmazzák, a nagysebességű vonal más vasúthálózatokhoz nem kapcsolódik.

Nagysebességű vonatok normál pályán[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nagysebességű vonatok a városokon belül a hagyományos pályákat használják. Így nem kell új állomásokat építeni a nagysebességű vonatoknak. További előnye, hogy a vonatok olyan városokat is bekapcsolnak a közlekedésbe, ahol nincs megfelelő pálya. Ilyen rendszer a francia TGV is.

Normál vonatok nagysebességű pályán[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hagyományos vonatok használják a nagysebességű vonatok pályáit is.

Mindkét irányba átjárható rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hagyományos vonatok használják a nagysebességű vonatok pályáit, a nagysebességű vonatok pedig a hagyományos pályákat. Németországban az ICE pályáin közlekednek EuroCity és EuroNight vonatok is, a nagysebességű vonatok pedig hagyományos pályákon is haladnak.

A nagysebességű vasutak sebességrekordjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1963 – Japán – Sinkanszen – 256 kilométer/h
  • 1967 – Franciaország – TGV – 318 kilométer/h (gázturbina-típus)
  • 1968 – Nyugat-Németország – 200 kilométer/h
  • 1972 – Japán – Sinkanszen – 286 kilométer/h
  • 1974 – Nyugat-Németország – kelet-európai idő szerint-01 – 230 kilométer/h
  • 1974 – Franciaország – Aérotrain – 430,2 kilométer/h (nagy gyorsaságú egysínű vasút-vonat)
  • 1975 – Nyugat-Németország – Comet – 401,3 kilométer/h (gőzrakétameghajtás)
  • 1978 – Japán – hsst 01 – 307,8 km/h     (kiegészítő rakétameghajtás)
  • 1978 – Japán – hsst 02 – 110 kilométer/h
  • 1978 – Olaszország – Pendolino – 250 kilométer/h
  • 1979 – Japán – Sinkanszen – 319 kilométer/h
  • 1979 – Japán – ML500 (ember nélküli) – 517 kilométer/h  
  • 1981 – Franciaország – TGV – 380 kilométer/h
  • 1985 – Nyugat-Németország – ICE – 300 kilométer/h
  • 1987 – Japán – MLU001 (személyzettel ellátott) – 400,8 kilométer/h
  • 1988 – Nyugat-Németország – ICE – 406 kilométer/h
  • 1988 – Nyugat-Németország – TR-06 – 412,6 kilométer/h
  • 1989 – Nyugat-Németország TR-07 – 436 kilométer/h  
  • 1990 – Franciaország – TGV – 515,3 kilométer/h
  • 1992 – Japán – Sinkanszen – 350 kilométer/h
  • 1993 – Japán – Sinkanszen – 425 kilométer/h
  • 1993 – Németország – TR-07 – 450 kilométer/h
  • 1994 – Japán – MLU002N – 431 kilométer/h
  • 1996 – Japán – Sinkanszen – 446 kilométer/h
  • 1997 – Japán – mlx 01 – 550 kilométer/h
  • 1999 – Japán – mlx 01 – 552 kilométer/h
  • 2003 – Németország – Transrapid 08 – 501 kilométer/h
  • 2003 – Japán – mlx 01 – 581 kilométer/h
  • 2004 – Dél-Korea – HSR-350X (KTX) – 350 kilométer/h
  • 2007 – Franciaország – TGV – 574,8 kilométer/h

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagysebességű vasút témájú médiaállományokat.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hood, Christopher P.. Shinkansen – From Bullet Train to Symbol of Modern Japan. Routledge (2006). ISBN 0-415-32052-6 
  • Cornolò, Giovanni. Una leggenda che corre: breve storia dell'elettrotreno e dei suoi primati; ETR.200 - ETR.220 - ETR 240. Salò: ETR. ISBN 88-85068-23-5 (1990) 
  • Indóház Extra - Páneurópa vasútja

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. HIGH SPEED LINES IN THE WORLD (application/pdf objektum) (angol nyelven). uic.org, 2013 [last update]. (Hozzáférés: 2013. november 1.)
  2. China's High-Speed Rail Revolution - Railway Technology. railway-technology.com, 2012 [last update]. (Hozzáférés: 2012. június 16.)
  3. Index - Külföld - Rekordot döntött a kínai szuperexpressz. index.hu. (Hozzáférés: 2010. december 3.)
  4. Hslzuid.nl homepage