Nagysebességű vasút
██ 320–350 km/h
██ 300 km/h
██ 250–280 km/h
██ 200–230 km/h
██ építés alatt
A nagysebességű vasút olyan vasúti személyszállítást jelent, ami jelentősen gyorsabb a vasúti forgalom szokásos menetsebességénél. A speciális definíciók 200-320 kilométer/óra (125-200 mph) sebességet írnak elő, attól függően, hogy a pálya felújított vagy új építésű. De pontos szabály nincs, kisebb sebességek is előfordulhatnak helyenként.
A nagysebességű vasút elsősorban személyszállító szolgáltatás, de néha más feladatot is ellát. Franciaországban a TGV postát is szállít a La Poste-nak.
Tartalomjegyzék |
Jelentősége [szerkesztés]
Az elmúlt évben, tíz nyugat-európai vasút 65,4 milliárd utaskm. teljesítményt ért el a nagysebességű hálózatukon. Ez az EU személyszállítási teljesítményének 20%-a. A nyugat-európai nagysebességű közlekedés iránti érdeklődést jól mutatja, hogy 1995 - 2001 között az éves növekedés 12%-ot ért el, és ezzel az említett időszak alatt a nagysebességű közlekedés teljesítménye megduplázódott. A hosszútávú utazásoknak Franciaországban a kétharmadát, Németországban a negyven százalékát a nagysebességű személyszállítás teszi ki.
2011 végén Európában 6637 kilométer nagysebességű vasútvonal volt üzemben. Ez a hálózat 2025. évre várhatóan 17769 km hosszúságúra bővül. Ahol lehetőség van a választásra a vasúti vagy a légi közlekedés között, a tapasztalatok szerint a választást az eljutási idő, és a jegy ára határozza meg. Az egyéni, privát utazók esetében a jegy ára a domináns a döntésnél, míg a hivatalos, üzleti utak esetében a legfontosabb az eljutási idő rövidsége. A nagysebességű vasúti közlekedés ott domináns, ahol az utazási idő 2 órán belül van, mint például Párizs-Brüsszel, Párizs-Lyon. Ahol az utazási idő két és fél óra ott a vasútnak 85%-os részesedése van, még abban az esetben is, ha a légi választék, a repülési gyakoriság nagy, mint például Tokió-Oszaka között. Ahol a vasúti eljutási idő eléri a három órát, ott a vasút részesedése 60%.
Sokan felteszik a kérdést: miért nem választják a repülőgépet, hiszen az gyorsabb? A válasz pedig egyszerű. Például:
- Repülőgéppel:
város - repülőtér (oda - vissza): 2 óra + repülőtér - repülőgép (check in, biztonsági ellenőrzések): 2 óra + várokozás felszállás illetve leszállás előtt: fél óra + várakozás poggyászra leszállás után: fél óra = összesen 5 óra
- Vonattal:
város - pályaudvar: 25 perc + pályaudvar - vonat: 10 perc = 35 perc x 2 = összesen 70 perc
Látható, hogy a vonat rengeteg időt megtakarít.
Ezenfelül a vonat kevésbé szennyezi a környezetet. Az egyes utazások tekintetében pedig csak töredékük egy repülő üzemeltetési költségének (üzemanyag).
Jövőbeli nagysebességű vasút építések [szerkesztés]
Jelenleg Európában Franciaországban, Spanyolországban, Belgiumban, Olaszországban épül új nagy sebességű vasútvonal. Ázsiában Kína és India fejleszti a hálózatát. Dél-Amerikában Brazília és Argentína, Afrikában Marokkó tervezi, hogy saját gyorsvasutat épít.
- Marokkó: Az első afrikai ország, mely nagysebességű vonalat épít Tanger és Kenitra között.
- Anglia: Tervben van egy új nagysebességű fővonal London és Glasgow között.
- USA: Új hálózat épülhet Kalifornia államban, a California High-Speed Rail.
Hálózat [szerkesztés]
Az alábbi táblázat a világ nagyobb nagysebességű vasútüzemeit mutatja be. A világon 2012 elején 13 414 km nagysebességű pálya volt, és további 10 781 volt építés alatt.[1]
| Ország | A teljes hálózat hossza (km) | Menetrend szerinti sebesség | Teszt sebességrekordok |
|---|---|---|---|
| Ausztria | 60 | 230 km/h | 275 km/h |
| Belgium | 209 | 300, 250 km/h | 347 km/h |
| Kína [2] | 9676 | 431 km/h maglev 350, 300, 250, 200 km/h hagyományos |
502 km/h maglev 486,1 km/h hagyományos[3] |
| Finnország | 60 | 220 km/h | 255 km/h |
| Franciaország | 2036 | 320, 300, 280, 210 km/h | 574 km/h |
| Németország | 1334 | 300, 280, 250, 230 km/h (hagyományos) | 550 km/h maglev 406 km/h hagyományos |
| Olaszország | 923 | 300, 260, 200 km/h | 368 km/h |
| Japán | 2664 | 300, 275, 260 km/h (hagyományos) | 581 km/h maglev 443 km/h hagyományos |
| Hollandia | 120 | 190 km/h | 350 km/h[4] |
| Norvégia | 60 | 210 km/h | 260 km/h |
| Portugália | 314 | 220 km/h | 275 km/h |
| Oroszország | 650 | 210 km/h | 260 km/h |
| Dél-Korea | 412 | 300, 240 km/h | 355 km/h |
| Spanyolország | 2144 | 350, 300, 250 km/h | 404 km/h |
| Svédország | 0 | 200 km/h | 303 km/h |
| Tajvan | 345 | 300, 240 km/h | 315 km/h |
| Törökország | 447 | 250 km/h | 303 km/h |
| Egyesült Királyság | 113 | 300 km/h, 201 km/h | 335 km/h |
| USA | 362 | 241 km/h, 201 km/h | 296 km/h |
Átjárhatóság [szerkesztés]
A nagysebességű vasúti infrastruktúrát négy nagyobb csoportra bonthatjuk átjárhatóság szerint:
Teljesen elkülönült pálya [szerkesztés]
A nagysebességű pályát csak a nagysebességű vonatok használják, a járműveket más, alacsonyabb sebességre kiépített pályákon nem közlekedtetik. A japán Sinkanszennél ezt a megoldást alkalmazzák, a nagysebességű vonal más vasúthálózatokhoz nem kapcsolódik.
Nagysebességű vonatok normál pályán [szerkesztés]
A nagysebességű vonatok a városokon belül a hagyományos pályákat használják. Így nem kell új állomásokat építeni a nagysebességű vonatoknak. További előnye, hogy a vonatok olyan városokat is bekapcsolnak a közlekedésbe, ahol nincs megfelelő pálya. Ilyen rendszer a francia TGV is.
Normál vonatok nagysebességű pályán [szerkesztés]
A hagyományos vonatok használják a nagysebességű vonatok pályáit is.
Mindkét irányba átjárható rendszer [szerkesztés]
A hagyományos vonatok használják a nagysebességű vonatok pályáit, a nagysebességű vonatok pedig a hagyományos pályákat. Németországban az ICE pályáin közlekednek EuroCity és EuroNight vonatok is, a nagysebességű vonatok pedig hagyományos pályákon is haladnak.
A nagysebességű vasutak sebességrekordjai [szerkesztés]
- 1963 – Japán – Sinkanszen – 256 kilométer/h
- 1967 – Franciaország – TGV – 318 kilométer/h (gázturbina-típus)
- 1968 – Nyugat-Németország – 200 kilométer/h
- 1972 – Japán – Sinkanszen – 286 kilométer/h
- 1974 – Nyugat-Németország – kelet-európai idő szerint-01 – 230 kilométer/h
- 1974 – Franciaország – Aérotrain – 430,2 kilométer/h (nagy gyorsaságú egysínű vasút-vonat)
- 1975 – Nyugat-Németország – Comet – 401,3 kilométer/h (gőzrakétameghajtás)
- 1978 – Japán – hsst 01 – 307,8 km/h (kiegészítő rakétameghajtás)
- 1978 – Japán – hsst 02 – 110 kilométer/h
- 1978 – Olaszország – Pendolino – 250 kilométer/h
- 1979 – Japán – Sinkanszen – 319 kilométer/h
- 1979 – Japán – ML500 (ember nélküli) – 517 kilométer/h
- 1981 – Franciaország – TGV – 380 kilométer/h
- 1985 – Nyugat-Németország – ICE – 300 kilométer/h
- 1987 – Japán – MLU001 (személyzettel ellátott) – 400,8 kilométer/h
- 1988 – Nyugat-Németország – ICE – 406 kilométer/h
- 1988 – Nyugat-Németország – TR-06 – 412,6 kilométer/h
- 1989 – Nyugat-Németország TR-07 – 436 kilométer/h
- 1990 – Franciaország – TGV – 515,3 kilométer/h
- 1992 – Japán – Sinkanszen – 350 kilométer/h
- 1993 – Japán – Sinkanszen – 425 kilométer/h
- 1993 – Németország – TR-07 – 450 kilométer/h
- 1994 – Japán – MLU002N – 431 kilométer/h
- 1996 – Japán – Sinkanszen – 446 kilométer/h
- 1997 – Japán – mlx 01 – 550 kilométer/h
- 1999 – Japán – mlx 01 – 552 kilométer/h
- 2003 – Németország – Transrapid 08 – 501 kilométer/h
- 2003 – Japán – mlx 01 – 581 kilométer/h
- 2004 – Dél-Korea – HSR-350X (KTX) – 350 kilométer/h
- 2007 – Franciaország – TGV – 574,8 kilométer/h
Lásd még [szerkesztés]
- Nagysebességű vasútvonalak listája
- Nagysebességű vonatok listája
- Nagysebességű billenőszekrényes vonatok
- Maglev
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Nagysebességű vasutakkal foglalkozó blog
- Index fórum
- Sipos Róbert: Nagy sebességű vonatok - Egalizer.hu (magyar nyelven). egalizer.hu, 1970 [last update]. (Hozzáférés: 2011. október 27.)
- Virginians for High Speed Rail
- California High-Speed Rail Authority
- Transrapid – Maglev: High-Speed in Asia (China, Shanghai), Japan (Yamanashi) and Germany (Munich; TVE)
- Malaysia Govt Still Considering YTL Bullet Train Proposal
- Singapore keen on KL high-speed rail service Business Times (The New Straits Times Press, Malaysia)
- Treno alta velocità (TAV)
- High Speed Rail in Spain
Irodalom [szerkesztés]
- Hood, Christopher P.. Shinkansen – From Bullet Train to Symbol of Modern Japan. Routledge (2006). ISBN 0-415-32052-6
- Cornolò, Giovanni. Una leggenda che corre: breve storia dell'elettrotreno e dei suoi primati; ETR.200 - ETR.220 - ETR 240. Salò: ETR. ISBN 88-85068-23-5 (1990)
- Indóház Extra - Páneurópa vasútja
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ HIGH SPEED LINES IN THE WORLD (application/pdf objektum) (angol nyelven). uic.org, 2011 [last update]. (Hozzáférés: 2012. július 1.)
- ↑ China's High-Speed Rail Revolution - Railway Technology. railway-technology.com, 2012 [last update]. (Hozzáférés: 2012. június 16.)
- ↑ Index - Külföld - Rekordot döntött a kínai szuperexpressz. index.hu. (Hozzáférés: 2010. december 3.)
- ↑ Hslzuid.nl homepage
|
|||||||||||

