Törökország nagysebességű vasúti közlekedése

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Törökország nagysebességű
vasúti közlekedése
A vonalon közlekedő TCDD HT65000 sorozatú nagysebességű motorvonat
A vonalon közlekedő TCDD HT65000 sorozatú
nagysebességű motorvonat
A Törökország nagysebességű vasúti közlekedése útvonala
Hossz:888 km
Ebből:
fővonal:439*2 km
kiszolgáló vonal:5*2 km
Nyomtávolság:1 435 mm
Feszültség:25 kV 50 Hz ~
Maximális emelkedés:16 
Legkisebb ívsugár:3 500 m
Maximális sebesség:250 km/h
Vonalhálózat
Távolság Állomás
0 Ankara
25 km (16 mi) Sincan
90 km (56 mi) Polatlı
99 km (62 mi)
246 km (153 mi) Eskisehir
312 km (194 mi) Konya
Ankara vasútállomása
Ankara Tren Garı

Törökország 2009-ben csatlakozott azoknak az országoknak a csoportjához, melyek nagysebességű vasutakat üzemeltetnek. A nagysebességű hálózat jelenlegi hossza 447 km.[1]

Isztambul–Ankara nagysebességű vasútvonal[szerkesztés]

A vonalon közlekedő TCDD HT65000 sorozatú nagysebességű motorvonat

Az ország két legnagyobb városát, politikai, illetve gazdasági központjait összekötő Isztambul–Ankara nagysebességű vasútvonalat 2014-ben adták át teljes hosszában, ezzel megfeleződött a menetidő. 2013. október végén átadásra került a Boszporusz alatti vasúti alagút is (mely a későbbiekben Európa felé csatlakozási lehetőséget kínál Edirne városán át). A szerelvények csúcssebessége eléri a 252 km/h-t.

Ankara–Konya nagysebességű vasútvonal[szerkesztés]

Az ország második nagysebességű vonala az előzőből egy kiágazás Konya felé. A vonal hossza 212 km.

A járművek[szerkesztés]

A 12 szerelvényt a spanyol CAF szállítja, melyből három érkezett eddig meg. Hasonló szerelvények a spanyol pályán is közlekednek. A biztonsági vészfékező automatikán felül a kocsik úgy vannak tervezve, hogy kisiklás esetén ne tudjanak egymás fölé csúszni. A török verzióban 354 másod és 55 első osztályú ülés található, utóbbiak saját LCD képernyővel és elektromos csatlakozóval vannak ellátva. Külön férőhelyek és mosdó épült a kerekesszékesek számára.

Kronológia[szerkesztés]

  • 2007 – A Török Államvasutak, (TCDD), az AnkaraIsztambul között épülő nagysebességű vasútvonal első szakaszán megkezdte a próbákat a Trenitáliától bérelt ETR 500 motorvonatokkal. A próba üzem, a Sincan-tól mely Ankarától nyugatra fekszik, Inönü-ig megépült 251 km hosszúságú vonalon folyt, maximum 250 km/h sebességgel.
  • 2008 – A vonal következő szakaszának építését a nyár folyamán elkezdték Inönü és Köseköy (İzmittől keletre) között, mely 158 km hosszúságú, és a nehéz terepadottságok miatt többször érinti a meglévő hagyományos vonalat.
  • 2009 – Elindulnak az első YHT-vonatok Ankara-Eskişehir között (expresszvonat csatlakozással Isztambulba), ám csak részben használják a nagysebességű pályát.
  • 2011 augusztus 24. – A Polatlı–Konya vonalszakasz átadása. Új járatok indulnak Ankarából és Eskişehirből Konyába.

Jövőbeli tervek[szerkesztés]

A nagy sebesség és a rövidebb útvonal együttesen lehetővé teszi, hogy a két város között jelenlegi hat órás menetidő három órára rövidüljön. A TCDD a CAF-tól (Spanyolország) rendelt 10 db 250 km/h sebességű vonatot, és ezen túlmenően a TCDD-vel szövetségben, a Rotem - Hyundai, Dél-Korea, és ASAI Haco közösen, a koreai tervezésű HSR-350x vonatok törökországi gyártását tervezik.

A Marmaray alagút közvetlenül kapcsolódik az új, jelenleg is épülő, Isztambul - Ankara közötti új nagysebességű pályához. A 250 km/h sebességű közlekedésre alkalmas pálya az ország első nagysebességű vasútvonala lesz, a két nagyváros közötti eddigi 6,5 órás menetidőt 3 órára csökkentve le.[2]

2006 óta egy másik hasonló nagysebességű pálya épül Konya, és Ankara között, a menetidőt 10 és fél óráról 1 óra 15 pecre csökkentve le.[3] A két említett, 2009-2010-ben átadandó pályán kívül Törökország ambiciózus tervekkel rendelkezik több más pálya építésére is, melyek közül kiemelendő az İzmirt Ankarával összekötő vonal.

A távlati tervek ennél is messzebb vezetnek: az összes török nagyvárost nagysebességű vonallal szeretnék összekötni, a meglévő hagyományos vonalakat modernizálják, és várhatóan liberalizálják a vasúti személyszállítás piacát. Ettől azt remélik, hogy az érintett szakaszokon az utasok visszapártolnak a vasúthoz. A múlt század második felében ugyanis lényegében nem épült vasútvonal az országban, ennek következményeként az utasok nagy része autóval, vagy még inkább a megerősödött távolsági buszjáratokkal közlekedik; de az állami vasúttársaság ambiciózus tervei szerint az Ankara-Isztambul vonalon a vasút 10%-os aránya akár 78%-ra is nőhet.

Néhány elemző ugyanakkor szkeptikus: korábban a gyorsított Ankara-Isztambul járat 2004-es bemutatkozása balesettel végződött. A már finanszírozással rendelkező vonalterveket figyelembe véve éppen hogy a vasút arányának további csökkenését prognosztizálja. Ha az összes tervezett fejlesztés megvalósul, az egész országban akkor is csak 4,1%-ra emelkedne a vasút modal splitje.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. High Speed Lines in the World (angol nyelven). uic.org, 2021 [last update]. (Hozzáférés: 2023. június 26.)
  2. TCDD - Ankara–Isztambul vasútvonal fejlesztése. [2009. április 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 3.)
  3. TCDD – Ankara–Konya vasútvonal. [2010. január 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 3.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]