Marmaray alagút

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Marmaray alagút
Marmaray Tunnel Project.svg
Épül a Marmaray alagút
Elhelyezkedése Márvány-tenger
Funkció vasúti/közúti alagút
Teljes hosszúság 1800 m

Sávok száma 2
Vágányok száma 2
Nyomtáv 1435 mm

Építés kezdete 2004. május 9.
Átadás ideje 2013. október 29.
Elhelyezkedése
Marmaray alagút  (Törökország)
Marmaray alagút
Marmaray alagút
Pozíció Törökország térképén
é. sz. 41° 01′ 09″, k. h. 28° 59′ 48″Koordináták: é. sz. 41° 01′ 09″, k. h. 28° 59′ 48″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Marmaray alagút témájú médiaállományokat.
A projekt
A készülő alagút
A megnyitó ünnepség

A Marmaray alagút egy többfunkciós alagút, amely Isztambul európai és ázsiai oldalát köti össze a Márvány-tenger alatt, és 2013. október 29-én adták át[1] a forgalomnak, a török állam születésének 90. évfordulóján.

Műszaki jellemzők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alagút 13,7 kilométer hosszú, ebből 1,4 kilométeres szakasza a tengerben, 55 méterrel a víz és 5 méterrel a meder alatt halad. Az alagutat földrengésbiztosan összeillesztett 18 000 tonnás és kb. 135 méteres szakaszokból állították össze. Az alagúton áthaladó gyorsvasút kapacitása – mindkét irányban – óránként 75 000 fő, ezenkívül még közút is vezet az alagútban az autóforgalom számára.[2]

A projekt része még 63 kilométernyi elővárosi vasút felújítása, ami az alagúti szakasszal együtt 76,3 kilométer hosszú, nagy kapacitású vonal kiépítését jelenti Gebze és Halkali közt. Elkészültével Isztambul bekerült az első három olyan város közé, amelyek vasúton bonyolítják le a közlekedés legnagyobb részét.

Becslések szerint a jelenlegi 3,6%-ról a vasút részaránya 27,7%-ra növekszik. Jelenleg a listavezetők Tokió 60%-kal és New York City 31%-kal.

Finanszírozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Japan Bank for International Cooperation és a European Investment Bank finanszírozza a beruházást. 2006 áprilisig a JBIC 111 milliárd jent, az EIB 1,05 milliárd euró hitelt adott. A beruházás teljes költsége kb. 4 milliárd dollárt tett ki.

Építése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az építkezés 2008. szeptember 23-án mérföldkőhöz ért, amikor a Marmaray alagút befejező szakaszát leengedték a tengerbe. A megelőző 16 hónapban 11 db beton alagútelemet, mindegyike 19 000 tonna, engedtek le egy katamaránról a Boszporusz fenekén lévő árokba. Az alagutat úgy tervezték, hogy egy 7,5 erősségű földrengés esetén is épségben maradjon. 58 m mélyen van a legalacsonyabb pontja a felszíntől, és ezzel a világ legmélyebb víz alatti alagútja.

A projekt megvalósításánál, a legnagyobb kihívást a Boszporusz nagy hajóforgalma jelentette. Ezen felül 10-15 méter mélyen nagy turbulencia van, mivel a Fekete-tenger felől beáramló víz itt találkozik a Földközi-tenger felőli sós vízzel.

A kb. 4 milliárd dollárba kerülő projektet – többszöri határidő módosítást követően – 2013. október 29-én adták át. Az átadást megelőzően ki kellett építeni egy kb. 10 km hosszúságú segédalagutat is. Az alagút építéshez kapcsolódóan a 76 km hosszú új és felújított vasútvonal a keleten lévő Gebzétől a nyugaton lévő Halkali városokat köti össze. A vonalon 39 állomás található, melyből három föld alatt helyezkedik el, és óránként 150 000 utast képes szállítani. A vonalat 25 kV váltakozó árammal villamosították, a tehervonatok csak éjjel 11 és hajnali 6 óra között közlekedhetnek a két kontinens között.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Marmaray alagút témájú médiaállományokat.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]