Japán jen
| Japán jen (日本円) |
|
| Bankjegyek | |
| Érmék | |
|
|
|
| ISO 4217 kód | JPY |
| Devizajel | ¥ |
| Ország | Japán |
|
|
|
| Infláció | |
| Mértéke | 1,8%[1] |
| Árfolyam | |
| Napi árfolyam | [1] |
| Váltópénz | |
| szen | 1/100 (nincs forgalomban) |
| rin | 1/1000 (nincs forgalomban) |
| Érmék | |
| Használatban | 1, 5, 10, 50, 100, 500 jen |
| Bankjegyek | |
| Gyakran használt | 1000, 5 000, 10 000 jen |
| Ritkán használt | 2000 jen |
| Kibocsájtó | |
| Központi bank | Bank of Japan Weboldala |
| Bankjegynyomda | National Printing Bureau Weboldala |
| Pénzverde | Japan Mint Weboldala |
A jen (japánul: 円, en, nyugaton yen) Japán hivatalos fizetőeszköze. Ezenfelül széles körben használják tartalékvalutaként az amerikai dollár és az euró után. ISO 4217 kódja JPY és 392. Latin átírásban a jen szimbóluma a ¥, ami Japánban kandzsival írva 円.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Etimológiája
A japán jen rokona a kínai jüan és a koreai von. Eredetileg ugyanúgy írták kandzsival a japán jent, mint a kínai jüant (圓, pinjin: yuán). A modern japán írás ma az egyszerűsítet sindzsitai írásjegyet használja (円), ami különbözik az egyszerűsített kínaitól (圆), illetve a Kínában informálisan használt 元 írásjegytől. A jen latin szimbóluma a ¥, egy Y két vízszintes vonással. Ez egyúttal a jüan szimbóluma is, habár az anyaországban gyakran fordul elő egy vonással. Az ISO-rövidítések a JPY (japán jen) és a CNY (kínai jüan) pénznemkóddal különböztetik meg a két pénznemet.
[szerkesztés] Érmék
| Műszaki paraméterek | Leírás | ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Hát- és előlap | Érték | Átmérő | Vastagság | Tömeg | Összetétel | Perem | Előlap | Hátlap | Első veret |
| 1 jen | 20 mm | 1,2 mm | 1 g | 100% Al | sima | fiatal fa, országnév, érték | érték, verési évszám | 1955 | |
| 5 jen | 22 mm | 1,5 mm | 3,75 g | 60–70% Cu 30–40% Zn |
rizskalász, fogaskerék, víz, érték | országnév, verési évszám | 1949 | ||
| 10 jen | 23,5 mm | 4,5 g | 95% Cu 3–4% Zn 1–2% Sn |
recés | a Főnix csarnok, Bjódóin, országnév, érték | örökzöld fa, érték, verési évszám | 1951 | ||
| sima | 1959 | ||||||||
| 50 jen | 21 mm | 1,7 mm | 4 g | 75% Cu 25% Ni |
recés | krizantém, országnév, érték | érték, verési évszám | 1967 | |
| 100 jen | 22,6 mm | 4,8 g | cseresznyefavirágok, országnév, érték | ||||||
| 500 jen | 26,5 mm | 2 mm | 7,2 g | NIPPON ◆ 500 motívumok | császárfa, országnév, érték | érték, bambusz, mandarin, verési évszám | 1982 | ||
| 7 g | 72% Cu 20% Zn 8% Ni |
ferdén recézett | 2000 | ||||||
[szerkesztés] Bankjegyek
| Érték | Méret | Szín | Leírás | |
|---|---|---|---|---|
| Előoldal | Hátoldal | |||
| 1000 jen | 150 × 76 mm | kék | Nogucsi Hidejo | a Fudzsi, a Motoszuko-tó és cseresznyevirágok |
| 2000 jen | 154 × 76 mm | zöld | a Sureimon | egy jelenet a Gendzsi szerelmeiből, és írójának, Muraszaki Sikibunak a portréja |
| 5000 jen | 156 × 76 mm | lila | Higucsi Icsijó | Kakicubata-dzu (Ogata Kórin íriszeket ábrázoló festménye) |
| 10 000 jen | 160 × 76 mm | barna | Fukudzava Jukicsi | a Bjódó-in (平等院) templom főnixszobra |
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- ↑ The World Factbook, 2008

