Muraszaki Sikibu

Tosza Micuoki festményén

Muraszaki Sikibu (japánul: 紫式部, Hepburn-átírással: Murasaki Shikibu) (Kiotó, 973 körül – Kiotó, 1031 előtt) japán udvarhölgy, a Gendzsi szerelmei (Gendzsi monogatari) szerzője. Ezt a munkát tartják a japán irodalom legjelentősebb epikai művének és a világ legrégebbi teljes regényének.

Élete

Az írónő valódi neve ismeretlen, valószínűleg regényének hősnőjéről kapta a Muraszaki nevet, a Sikibu pedig apja beosztására utal a Szertartások Hivatalában. Az életéről szóló legfontosabb forrás 1008 és 1010 között vezetett naplója. Ebből rendkívül érdekfeszítő képet kapunk Muraszaki úrnője, Sósi császárné, később Dzsótó monin („Dzsótó özvegy császárné”) udvarának életéről.

A Gendzsi megalkotása

Az irodalomtörténészek egy része úgy véli, Muraszaki a teljes regényt férje, Fudzsivara no Nobutaka halála és saját udvari szolgálatának megkezdése, azaz 1001 és 1006 között írta. Valószínűbb azonban, hogy ennek a rendkívül hosszú és összetett regénynek a megírása hosszabb időbe telt, és csak 1009-re vagy még később fejeződött be.

A Gendzsi témája

A Gendzsi szerelmei sajátos társadalmat mutat be: túlfinomult, elegáns arisztokraták világát, akik kivétel nélkül művészi fokon űzik a költészetet, a zenét, a szépírást és az udvarlást. A regény nagy része Gendzsinek, a császár fiának szerelmeivel és az életében szereplő – kitűnően ábrázolt – hölgyekkel foglalkozik. Összetett cselekményvilága hetvenöt évet ível át, s az egész művet áthatja az emberi érzelmek és a természet szépségei iránti páratlan érzékenység. Hangvétele a vége felé egyre sötétebbé válik: ennek egyik elképzelhető oka, hogy Muraszaki Sikibu élete végén – buddhista lévén – egyre inkább hívságosnak tekintette az e világi létezést. Némelyek szerint ugyan az utolsó 14 fejezetet más szerző írta, erre azonban semmilyen konkrét bizonyíték nincs.

Irodalom

• Magyar nyelvre Hamvas Béla és Gy. Horváth László fordította le.
• Gendzsi regénye I.-III., Európa, Budapest, 1963. (Bevezető és jegyzetek Arthur Waley; Waley angol változatából fordította Hamvas Béla, átdolgozta Philipp Berta.)
• Gendzsi szerelmei I.-III., Európa, Budapest, 2009, ISBN 9630788380. Fordította (Edward G. Seidensticker angol változatából) és az előszót írta Gy. Horváth László.
• Liza Dalby Muraszaki meséje című műve Muraszaki életét dolgozza fel.
• Szentkuthy Miklós Szent Orpheus breviáriuma című művének negyedik, „Europa Minor” című kötete (1941) önálló, terjedelmes fejezetben foglalkozik a regénnyel.