Kobajasi Issza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kobajasi Issza
Issza Muramacu Sunpo portréján
Issza Muramacu Sunpo portréján
Élete
Született 1763. június 15.
Kasivabara
Elhunyt 1828. január 5. (64 évesen)
Kasivabara
Nemzetiség japán
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) vers
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kobajasi Issza témájú médiaállományokat.

Kobajasi Issza (japánul: 小林一茶, Hepburn-átírással: Kobayashi Issa) (Kasivabara, 1763. június 15. – Kasivabara, 1828. január 5.) japán haikuköltő.

Kobajasi Jataró néven született Kasivabara faluban, parasztcsaládban. Háromévesen elvesztette édesanyját, apja újranősült, de ez a házassága boldogtalan volt. Mizogucsi Szogantól és Nirokuan Csikuától tanulta a haiku művészetét a Kacusika iskolában, a mai Tokióban. Szintén segítette őt Nacume Szeibi. 14 évesen, 1777 tavaszán útnak indult, élete következő tíz évéről semmit se tudunk; 1787-ben egy haikuiskola bejegyzése említi.

Mint sok költőtársa, ő is rengeteget utazott. 1812-ben visszaköltözött szülőfalujába, és két évvel később elvette első feleségét, Kikut. 1816-ban fiuk született, aki egy hónapos korában meghalt. 1818-ban született lányát egyévesen a himlő vitte el. 1820-ban ismét fia született, aki három és fél hónaposan az anyja hátára kötözött batyuban fekve megfulladt. Harmadik fia 1822-ben jött a világra. A következő évben előbb feleségét, majd fiát is elveszítette. 1824-ben újra megnősült, egy szamuráj lányát, Jukit vette el, de három hónappal később különváltak. 1826-ban vette el harmadik feleségét, a majdnem feleannyi idős, 32 éves Jaót. Halála előtt falujában tűzvész pusztított, az ő háza is odaveszett. Ezután a pajtájában lakott, és ott is halt meg.

Közel húszezer haikut írt, Issza név alatt (jelentése: „egy csésze tea”). Bár népszerű volt, mégis állandó anyagi gondokkal küzdött.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]