Abe no Nakamaro

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Abe no Nakamaro (japánul: 阿倍仲麻呂, Hepburn-átírással: Abe no Nakamaro) (Kaszuga, valószínűleg Nara mellett, 698Csangan, 770) japán költő, tudós a Nara-korban.

Abe no Nakamaro Hokuszai fametszetén

717-ben a Kibi no Makibi vezette követséggel Kínába utazott, s a császári udvarban maradt, ahol később magas műveltséget és komoly hírnevet szerzett, Annam tartomány[1] főkormányzója lett. Baráti köréhez tartozott a kor több neves kínai költője, így Li Taj-po és Vang Vej. 753-ban megpróbált visszatérni hazájába Fudzsivara no Kijokava követségével, de hajótörést szenvedtek, további kísérleteik pedig az An Lu-san-féle felkelés miatt hiúsultak meg. Egyikük sem látta többé viszont Japánt. A Hjakunin issú („Száz költő egy-egy költeménye”) című antológiában megőrződött verse a klasszikus japán líra egyik híres honvágydala:

Sokszor honvágy fog el

s szemem távolba lát –
látom fehérleni
kis házunk oldalát.

Látok hegyormokat
meg sziklás, zord falat
s virágos réteket
aranyló hold alatt.[2]

Az eredeti Bardócz átköltésénél sokkal egyszerűbb:

天の原 ふりさけ見れば 春日なる
三笠の山に 出でし月かも
(Ha felnézek a mennyei síkra, Kaszuga falunkban
Mikasza-hegy fölött látom-e kelni a holdat?)[3]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A mai Vietnam északi része, a Tang-kori Kína legdélebbi tartománya, „főprotektorátusa a Dél megfékezésére” (kínaiul: 安南都护府). (John King Fairbank, szerk.: The Cambridge History of China, CUP, 1978, 696. o.)
  2. Bardócz Árpád fordítása.
  3. Ogura Hyakunin Isshu 7.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Világirodalmi lexikon I. (A–Cal). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1970. 13–14. o.
  • Japan: An Illustrated Encyclopedia I–II. Ed. Alan Campbell, David S. Noble. Tokyo: Kodansha. 1993. ISBN 4-06-931098-3