Biva-tó
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
| Biva-tó | |
 |
|
| Országok | Japán |
| Felszíni terület | 672 km2 |
| Legnagyobb mélység | 104 m |
| Elhelyezkedése | |
 Biva-tó
Pozíció Japán térképén
|
|
| é. sz. 35° 20′, k. h. 136° 10′ | |
A Biva-tó (琵琶湖, Bivako) Japán legnagyobb édesvizű tava, nagyobb és mélyebb a Balatonnál (alapterülete 672 km², legnagyobb mélysége 104 méter, bár átlagos mélysége az északi felén 50 méter, a délin 5 méter). Fontos vízi útvonal, jelentős a halászata, és édesvízi gyöngyöt is tenyésztenek benne. A legenda szerint ugyanaz a földrengés hozta létre (biva vagyis lant alakúra formálva), amelyik a Fudzsi hegyet, egész pontosan i. e. 286-ban. Természetvédelmi terület, tájait sok költõ, köztük Macuo Basó is megénekelte; állítólag a hajdan a partján álló templomban kezdte írni Muraszaki Sikibu a Gendzsi szerelmeit.
Forrás [szerkesztés]
- Gy. Horváth László: Japán kulturális lexikon. Budapest: Corvina. 1999. ISBN 9631347567
