Párnakönyv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A Párnakönyv (Makura no szósi) Szei Sónagon japán udvarhölgy naplója a 990-es évekből és a 1000-es évek elejéről. Költőisége irodalmi jelentőségűvé teszi ezt az egyik legrégebbről fennmaradt, prózában írott japán művet.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Listák

Szei Sónagon naplójában szabályos listákat vezet arról, hogy mit tart kellemesnek vagy a kellemetlennek, csipős nyelvű leírását udvarhölgytársairól, érdekes udvari eseményekről is lista formájába önti.

[szerkesztés] A Párnakönyvben használatos írásjelekről

Egy hiragana írásjel

Szei Sónagon a versekhez és levelezéshez fenntartott hiragana írásjegyekkel írta naplóját. A hiragana a kínaiaktól átvett kandzsi írásjegyekből egyszerűsödött le. Gyors ecsetvonással, hiraganával írták a harmincegy szótagos (5-7-5-7-7) verses szerelmi levélkéket, a tankát a kor japán császári udvarában.
A hiragana használatát férfiatlannak tekintették, a kandzsi használatát viszont nőietlennek.[1]

[szerkesztés] Megjegyzés

Párnakönyv a címe Peter Greenaway 1996-os filmjének is.

[szerkesztés] Külső hivatkozás