Jane Austen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jane Austen
Jane-Austen-portrait-victorian-engraving.png
Jane Austen
Élete
Született 1775. december 16.
angol (Steventon, Hampshire
Elhunyt 1817. július 18. (41 évesen)
angol Winchester, Hampshire
Nemzetiség angol
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) regény
Irodalmi irányzat realizmus
Fontosabb művei Büszkeség és balítélet
A mansfieldi kastély
Emma
Jane Austen signature from her will.svg
Jane Austen aláírása

Jane Austen (Steventon, Hampshire, 1775. december 16.Winchester, Hampshire 1817. július 18.) angol regényírónő. A korában általános romantika túlzásaival szembefordulva a kritikai realizmus egyik úttörője.[1]

Írásaira jellemző a feszes kompozíció és az ironikus látásmód. [2]

Főszereplői intelligens, erkölcsileg erős hősnők, akik éles kontrasztban állnak környezetük balgaságával.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Hampshire megyei Steventon falujában született 1775. december 16-án. Anyja Cassandra Austen, apja George Austen tiszteletes (1731-1805), anglikán plébános volt. Nyolcan voltak testvérek, ő volt a hetedik. Öt bátyja, egy öccse és egy nővére volt. Apja plébánosként elég tekintélyes fizetést kapott, de mivel nyolc gyermeket kellett felnevelnie, nem számítottak tehetős családnak.

Jane élénk és szeretetteljes családi háttere ösztönzően hatott az írásra. Sőt, kiterjedt rokoni és baráti kapcsolatai révén élményei jóval messzebbre jutottak a steventoni parókiánál. Ebből a világból merítette regényeinek helyszíneit, szereplőit és témáját.

1783-ban Jane és nővére, Cassandra rövid időre egyik nagybátyjuk testvéréhez, Mrs. Cawleyhoz költözött, hogy ott tanulhassanak. Mrs. Cawley Oxfordban élt, később pedig Southamptonba költözött. A testvérpárt egy járvány kitörése után hazahozták.

1785-1786 közt Jane-t és Cassandrát a readingi Abbey kollégiumba íratták, mely minden bizonnyal hasonlított az Emmában szereplő Mrs. Goddard iskolájára. Jane-t túl fiatalnak tartották, hogy hasznát lássa az iskolának, de anyjuk szerint, „ha Cassandrának fejét vették volna, Jane is levágatta volna sajátját”.

1800 vége felé hetvenhez közel járó apja hirtelen úgy döntött, hogy visszavonul Bath-ba, és a rákövetkező évben a család is odaköltözött. Bath-ban töltött éveik során minden nyáron elutaztak a tengerpartra, és egyik nyaralásuk alkalmával esett meg Jane legtitokzatosabb szerelmi kalandja. Erről csupán annyit lehet tudni, amennyit Jane Austen halála után Cassandra az unokahúgainak elmondott, és még azután sem írtak róla évekig. Míg a család a partvidéken időzött, Jane találkozott egy fiatalemberrel, aki, úgy tűnt, kellően beleszeretett. Cassandra később is elismerően beszélt róla, és úgy gondolta, Jane számára jó parti lehetett volna. Caroline szerint „elváltak, de Jane a lelkére kötötte, hogy keresse fel őket újból.” Ennek ellenére nem sokkal később az ifjú halálhíréről számoltak be.

A sírkő Winchesterben

1805-ben, édesapjuk halála után Jane édesanyjával, nővérével, Frank bátyjával és annak feleségével Southampton-ba költöztek, ahol 1809-ig éltek.

1809-től Chawtonban éltek, ahol Edward nevű bátyja egy kis házat bocsátott a család rendelkezésére. Edwardot az a szerencse érte, hogy egy jómódú nagybátyja adoptálta, így a George Austen halála után elszegényedett családot támogatni tudta.

Jane Austen sohasem ment férjhez, bár fiatalon eljegyezte magát Harris Bigg-Witherrel, de az eljegyzést később felbontották.

Jane Austen visszavonultan élt, mert súlyos betegségben szenvedett. Az orvosok előtt akkor még ismeretlen és gyógyíthatatlan Addison-kórban szenvedett, melynek következtében a teste elfeketedett. A betegség elhatalmasodása után már nem járt emberek közé, nővérével folytatott levelezéséből tudhatunk meg sokat az írónő életének ezen szakaszából.

1817-ben még Winchesterbe utazott a gyógyulás reményében, de betegsége olyan előrehaladott volt, hogy július 18-án meghalt. A winchesteri székesegyházban temették el 1817. július 24-én.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Értelem és érzelem, Jane Austen első publikált regényének címlapja (1811)

Regények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Korai írások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Lady Susan
  • Szerelem és barátság
  • Catherine
  • Charlotte

Megfilmesített művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Pride and Prejudice - Büszkeség és balítélet 1938 - TV-film
  • Pride and Prejudice – Talpig úriember 1940 – rendező: Robert Z. Leonard
  • Emma - Emma 1948 - TV-film - rendező: Michael Barry
  • Pride and Prejudice - Büszkeség és balítélet 1952 - televíziós minisorozat - rendező: Campbell Logan
  • Orgoglio e pregiudizio - Büszkeség és balítélet 1957 - olasz televíziós minisorozat - rendező: Daniele D'Anza
  • Pride and Prejudice - Büszkeség és balítélet 1958 - televíziós sorozat
  • Emma - Emma 1960 - TV-film - rendező: Campbell Logan
  • Persuasion - Meggyőző érvek 1960 - televíziós minisorozat - rendező: Campbell Logan
  • Vier dochters Bennet, De - Büszkeség és balítélet 1961 - holland televíziós minisorozat
  • Pride and Prejudice - Büszkeség és balítélet 1967 - televíziós sorozat - rendező: Joan Craft
  • Sense and Sensibility - Értelem és érzelem 1971 - TV-film - rendező: David Giles
  • Persuasion - Meggyőző érvek 1971 - televíziós minisorozat - rendező: Howard Baker
  • Emma - Emma 1972 - televíziós minisorozat - rendező: John Glenister
  • Pride and Prejudice - Büszkeség és balítélet 1980 - televíziós minisorozat - rendező: Cyril Coke
  • Sense and Sensibility - Értelem és érzelem 1981 - TV-film - rendező: Rodney Bennett
  • Mansfield Park - Mansfield Park 1983 - televíziós minisorozat - rendező: David Giles
  • Northanger Abbey – Northanger Abbey 1986 – TV-film - rendező: Giles Foster
  • Persuasion - Meggyőző érvek 1995 - TV-film - rendező: Roger Michell
  • Pride and Prejudice - Büszkeség és balítélet (televíziós sorozat, 1995) - rendező: Simon Langton
  • Sense and Sensibility – Értelem és érzelem 1995 – rendező: Ang Lee
  • Emma - Emma 1996 - rendező: Douglas McGrath
  • Emma – Emma 1996 – TV-film - rendező: Diarmuid Lawrence
  • Mansfield Park – Mansfield Park 1999 – rendező: Patricia Rozema
  • Kandukondain Kandukondain - Értelem és érzelem 2000 - rendező: Rajiv Menon
  • Pride and Prejudice – Bűbájos büszkeség 2003 – rendező: Andrew Black
  • Bride & Prejudice – Mátkaság és legényélet 2004 – rendező: Gurinder Chadha
  • Pride & Prejudice - Büszkeség és balítélet 2005 - rendező: Joe Wright
  • Mansfield Park - Mansfield Park 2007 - TV-film - rendező: Iain B. MacDonald
  • Northanger Abbey - Northanger Abbey 2007 - TV-film - rendező: Jon Jones
  • Persuasion - Tartózkodó érzelem 2007 -TV-film - rendező: Adrian Shergold
  • Sense and Sensibility - Értelem és érzelem 2008 - televíziós minisorozat - rendező: John Alexander

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Szobotka Tibor: Jane Austen, Literatura.hu, http://www.literatura.hu/irok/real/jane_austen.htm, Letöltés ideje: 2012.dec. 30.
  2. Bell, Cory: Világirodalom, Képzőművészeti Kiadó, Mű és mestere sorozat, 2006., 43.o

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]