Üzbég szom
| Üzbég szom (Ўзбек сўм(üzbégül)) |
|
|
|
|
| ISO 4217 kód | UZS |
| Ország | Üzbegisztán |
|
|
|
| Infláció | |
| Mértéke | 16%[1] |
| Árfolyam | |
| Napi árfolyam | [1] |
| Váltópénz | |
| tiyin | 1/100 (nincs forgalomban) |
| Érmék | |
| Használatban | 1, 5, 10, 25, 50 szom |
| Bankjegyek | |
| Használatban | 1, 3, 5, 10, 25, 50, 100, 200, 500, 1000 szom |
| Kibocsátó | |
| Központi bank | ЎЗБЕКИСТОН РЕСПУБЛИКАСИ МАРКАЗИЙ БАНКИ Weboldala |
Az üzbég szom Üzbegisztán jelenlegi hivatalos pénzneme. A Szovjetunióban a rubelt kazah, kirgiz és üzbég nyelven szomnak (olykor szumnak) nevezték, és a rubel bankjegyeken is feltüntették. A szó jelentése a török nyelveken megfelel a tiszta vagy szín szavaknak és a színaranyra utal. Az üzbég szomot 1000%-ot is elérő infláció sujtotta a függetlenség első éveiben, az IMF javaslataira épülő stabilizációs program eredményeként azonban ezt sikerült egyszámjegyűre szelídíteni 2003-ra, amit azóta is tartanak. Az üzbég szom legnagyobb címlete 2001 óta az ezres, ami kb. 100 forintot ér (2011), ezért már egy tízezer forintos beváltásával is egy köteg bankjegyhez jut az odalátogató turista, és általában is jellemző, hogy gumival összekötegelt bankjegycsomókkal bonyolódik a készpénzforgalom.[2]
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
Akárcsak a Szovjetunió többi utódállama, egy ideig még Üzbegisztán is a szovjet és az orosz rubelt használta. Habár Oroszország 1993. augusztus 31-ig kivonta a forgalomból az 1993 előtti kiadású bankjegyeket, Üzbegisztánban ezek (az újabb kiadású rubelekkel együtt) továbbra is forogtak egészen az önálló valuta bevezetéséig. Ez 1993. november 29-én történt meg, eddigre Üzbegisztánnak el kellett hagynia a rubel-övezetet, és saját pénzt kellett kibocsátania. A szom kuponpénz 1:1 arányban lépett a rubel helyébe. Csak papírpénz formájában létezett 1, 3, 5, 10, 25, 50, 100, 200, 500, 1000, 5000 és 10 000 szom címletekben. Mivel már eleve átmeneti pénznek szánták, a kivitel egyszerű volt, az egyes kuponok csak színben és értékjelzésben különböztek egymástól: az előoldalra az ország címere, a hátoldalra iszlám stílusú épület került.
A második szomot 1994. július 1-jén vezették be 1 új szom = 1000 régi szom átváltási arányban. Bevezetésekor 1 dollár kb. 7 új szomot ért, ma olyan 1200-at. A szomot a hatóságok folyamatosan leértékelik, hogy fenntartsák az üzbég export versenyképességét és hogy kövessék a valuta feketepiaci leértékelődését. 2000 áprilisában a hivatalos és a feketepiaci árfolyam között hatalmas, 400%-os volt az eltérés, ezért a szomot hivatalosan is leértékelték, ez viszont a feketepiaci árfolyam további süllyedéséhez vezetett. Máig sem sikerült a kettő közötti eltérést megszüntetni, a feketepiaci árfolyam kb. 20%-kal gyengébbre tartja a szomot, mint a hivatalos. Az üzbég szom csak korlátozásokkal váltható át más valutákra, többes árfolyamrendszer van érvényben, és a vállalatok is csak külön kérvényezési eljárás keretében juthatnak kemény valutához.
Érméből két sorozatot adtak ki: az elsőt cirillbetűs, a másodikat latinbetűs feliratokkal.
Érmék [szerkesztés]
Korábbi érmék [szerkesztés]
| kép | érték | anyag | leírás | verés dátum | |
|---|---|---|---|---|---|
| előlap | hátlap | ||||
| 1 tiyin | réz | Üzbegisztán címere 12 csillaggal |
érték, évszám | 1994 | |
| 3 tiyin | |||||
| 5 tiyin | |||||
| 10 tiyin | nikkel | ||||
| 20 tiyin | |||||
| 50 tiyin | |||||
| 1 szom | 1997, 1998, 1999 | ||||
| 5 szom | 1997, 1998, 1999 | ||||
| 10 szom | 1997, 1998, 1999, 2000 | ||||
Jelenlegi érmék [szerkesztés]
| Kép | érték | tulajdonságok | leírás | dátum | ||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| átmérő | súly | anyag | szegély | előlap | hátlap | |||
| 1 szom | 18,4 mm | 2,83 g | acél | bordás | Üzbegisztán címere, évszám |
érték, Üzbegisztán térképe |
2000 | |
| 5 szom | 21,2 mm | 3,35 g | réz | sima | 2001 | |||
| 10 szom | 19,75 mm | 2,71 g | nikkel | |||||
| 25 som | 27 mm | érték, Jaloliddin Manguberdi |
1999 | |||||
| 50 szom | 26,1 mm | 8 g | érték, Üzbegisztán térképe |
2001 | ||||
| 7,9 g | érték, Shahrisabz-szobor |
2002 | ||||||
| 100 szom | 26,9 mm | felirat | érték, Üzbegisztán térképe |
2004 | ||||
Bankjegyek [szerkesztés]
| kép | névérték | méret | szín | leírás | nyomtatás dátuma | ||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| előlap | hátlap | előlap | hátlap | ||||
| 1 szom | 120 x 62 mm | zöld [3] | címer | Alisher Navoi Opera- és Balettszínház | 1994 | ||
| 3 szom | vörös | Çaçma Ayub Mazar-mecset Buharában[4] | |||||
| 5 szom | 142 x 69 mm | kék és narancs[5] | címer és iszlám minta | Ali Shir Nawai-emlékmű Taskentben |
|||
| 10 szom | ibolya[6] | Gur-e Amir Szamarkandban | |||||
| 25 szom | kék és rózsaszín[7] | Kazi Zade Rumi mauzóleuma Shah-i-Zindaban |
|||||
| 50 szom | barna[8] | Medresze | |||||
| 100 szom | bíbor[9] | Druzsba Narodov palota Taskentben |
|||||
| 200 szom | 144 x 78 mm | zöld[10] | címer | mitológia tigris Szamarkandban | 1997 | ||
| 500 szom | - | vörös és zöld[11] | Timur Lenk szobra | 1999 | |||
| 1000 szom | - | szürke | Amir Timur múzeum Taskentben |
2001[12] | |||

