Øresund híd

Øresund híd
A híd napnyugtakor
Elhelyezkedése	Dánia
Áthidalt akadály	Øresund
Szerkezettípus	kábelhíd
Funkció	közúti / vasúti
Teljes hosszúság	7 875 m
Szélesség	25,5 m
Tervező	Georg Rotne
Átadás ideje	2000. július 1.
Elhelyezkedése
Øresund híd Pozíció Dánia térképén

A híd az űrből nézve

Az Øresund híd (dánul Øresundsbroen, svédül Öresundsbron, hibrid név: Øresundsbron), hivatalos nevén Øresund-összeköttetés (Øresundsförbindelsen) egy kombinált közúti-vasúti híd az Øresund tengerszoros felett.

A híd Dánia fővárosát, Koppenhágát köti össze a svédországi Malmővel, tágabban nézve pedig Skandináviát Közép- és Nyugat-Európával. A hídon halad keresztül az E20-as európai főútvonal. Kétvágányú vasúti pályáján a vasúti személyszállítást 2009 óta elsősorban a dán DSBFirst üzemelteti; a dán oldalon a Koppenhágai repülőtéren és Koppenhágán át Helsingørig, a svéd oldalon pedig Malmőn át Göteborgig, Kalmarig és Karlskronáig. Az SJ X2000 motorvonatokat közlekedtet Koppenhágából Stockholmba, Göteborgba és Kalmarba. Teherszállítást több vasúttársaság is végez.

Maga a híd a két part közötti távolság mintegy felét teszi ki, 7845 méteres hosszúságával Európa leghosszabb közúti-vasúti hídja. A maradékot a Peberholm nevű mesterséges sziget (4055 m), az onnan a dán oldalra vezető alagút (4050 m) és a dán oldalon létesített mesterséges félsziget (430 m) hidalja át.

Történelem

Az előkészítés és a megvalósítás folyamata 9 évet vett igénybe.

A hidat 2000. július 1-jén adta át II. Margit dán királynő és XVI. Károly Gusztáv svéd király. Az építkezés 2000-es árakon 30,1 milliárd dán koronába került.

Forgalom

A megnyitás után kíváncsiságból sokan átkeltek a hídon, majd 2000 őszén a forgalom visszaesett, és 2001 januárjában érte el mélypontját napi átlag 4700 jármű átkelésével. 2001 és 2007 között aztán a járműforgalom évi 10-17%-kal nőtt. A növekedés 2008 második felében lassult le a világgazdasági válság hatásai miatt. 2009-ben naponta átlagosan 19 500 jármű kelt át a hídon.

2009-ben az átkelő járművek 95%-a, 6,8 millió személygépkocsi volt. A személygépkocsis átkeléseken belül 2001-ben még csak 5% volt az ingázás aránya, ezt 2009-re 41%-ra nőtt annak ellenére, hogy abszolút értékben a többi utazási indok (üzleti, szabadidős, hétvégi pihenés, nyaralás) is növekedett.

Az autóbuszok egy része turistabusz, más része menetrendszerű járat. Utóbbiak magukban foglalják a nemzetközi járatokat, valamint a Koppenhága, Malmö, Lund és a Malmö–Sturup repülőtér közötti járatokat. Az átkelő buszok száma 2001 és 2006 között 51%-kal nőtt, azóta viszont 25%-kal csökkent. Ennek oka részben a fapados légitársaságok és a vasút versenye, részben pedig a buszpiac konszolidálódása, amelynek hatására kevesebb, de kihasználtabb busz jelenik meg a hídon.

Átkelő járművek átlagos napi száma:

Év	2001	2005	2007	2008	2009
Személyautó	7290	12 328	16 831	17 767	17 986
Motorkerékpár	67	82	106	96	93
Kisteherautó	204	300	465	441	449
Teherautó	421	737	927	932	817
Autóbusz	103	155	153	131	117
Összesen	8085	13 602	18 482	19 367	19 462

A vasúton utazók száma 2001 és 2009 között 4,9 millióról 11,1 millióra nőtt. 2009-ben 56 800 személy- és 7250 tehervonat haladt át a hídon, ami naponta átlagosan 184 vonatot jelent.

Napi utazások átlagos száma:

Év	2001	2005	2007	2008	2009
Közút	21 900	32 000	40 600	41 000	41 300
Vasút	13 500	18 100	26 600	29 400	30 400
Összesen	35 400	50 100	67 200	70 400	71 700

A híd működésének első 10 évében (2000. július 1. és 2010. július 1. között) összesen 194 millióan keltek át a hídon, ebből 118 millióan közúton és 76 millióan vasúton.

Bevétel

A 2x2 sávos autóúton hídpénzt szednek.

Az elmúlt évek statisztikái alapján megfigyelhető trend kedvezőtlen képet mutat a híd üzemeltetésében. Noha 2001 és 2005 között a napi áthaladás 7000-ről 12000 járműre változott – ami hozzávetőlegesen 72%-os növekedés –, a bevétel csak 54%-kal emelkedett, köszönhetően a rendszeres használók számára bevezetett félárú áthaladást biztosító bérletnek. Az éves üzemeltetési költség 2005-ben 276 millió dán koronát tett ki, míg ebben az évben a teljes bevétel 1078 millió dán korona volt, melynek 60%-a autóforgalom, 40%-a vasúti forgalom volt. Az adózás előtti nyereség ennek tükrében 802 millió dán korona, amiből még levonandó a 660 millió korona adó és a 320 millió korona értékcsökkenés.

A jövőben az utazások számának jelentős növekedésére volna szükség a gazdaságos üzemeléshez.

Díjak

Díjak 2011 júniusában:

jármű	DKK	SEK	EUR
Motorkerékpár	160	190	22
Személygépkocsi	295	360	40
Lakóautó / személygépkocsi+lakókocsi	590	720	80
Minibusz (6–9 m)	590	720	80
Autóbusz (>9 m)	1450	1750	199
Tehergépkocsi (9–20 méter)	1010	1220	138
Tehergépkocsi (>20 m)	1515	1830	207
Vonatjegy	78	110	9

Hatások

Működésének első évtizede alatt a kapcsolat fontos szerepet játszott a munkaerő- és lakáspiac egységesülésében, az Øresund régió kialakulásában. 2010-ben 25 000 dán él a svéd oldalon, naponta 20 400 ember ingázik dolgozni a hídon át, valamint a sjællandiak 68%-ának és a skåneiek 44%-ának él rokona, barátja vagy munkatársa a másik parton.

A híd forgalmának gyors növekedése 2007-ben egy új (Helsingør és Helsingborg között építendő) híd ötletét is felvetette.

Források

• Øresundsbro (2010): 10 years – The Øresund Bridge and its region (angol nyelven) (pdf). Øresundsbro Konsortiet, 2010. (Hozzáférés: 2011. június 24.)

További információk

• MTM - Mélyépítő Tükörkép Magazin (engedéllyel) -Oresund híd - Kulturális és gazdasági kapcsolat
• Øresund híd, hivatalos honlap (angol)