Helsingborg
| Helsingborg | |||
 |
|||
| Helsingborg a tenger felől | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Svédország |
||
| Történelmi tartomány | Skåne tartomány | ||
| Megye | Skåne megye | ||
| Község | Helsingborg község | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 97 122 fő (2010. dec 31.)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 1155[2] fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | |||
| Összesen | 37,63[2] km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Helsingborg
Pozíció Svédország térképén
|
|||
| é. sz. 56,0468°, k. h. 12,6953° | |||
| Helsingborg weboldala | |||
Helsingborg ['hɛlsiŋ'bɔrj] város Svédország déli részén, Skåne megyében.
Székhelye Helsingborg községnek, ami az ország kilencedik legnagyobb önkormányzata. A város egy mintegy 300 000 embert számláló agglomeráció központja (ezzel Svédország negyedik legnagyobb városa). Nevét 1912–1971 között Hälsingborg formában írták.
Helsingborg a Dániához legközelebb fekvő svéd város: a tőle 5 km-re keletre lévő dán Helsingør város tisztán látható az Öresund másik oldalán.
A történelmi Helsingborg régi házaival látványosságokban bővelkedő tengerparti város. A központban együtt találhatók meg a régi kőházak és a Kärnan nevű erődítmény és a modern kereskedelmi célú ingatlanok, a széles sugárutak és a kis közök.
Tartalomjegyzék |
Történelem[szerkesztés]
Helsingborg dán városként alapították. 1070-ben van először megemlítve egy levélben. A hagyomány azt tartja, hogy IV. Knut 1085. május 21-e születésekor alapították a várost.
A 12. században egy várerődítmény volt már itt, kastéllyal. A város lakossága főleg a part mellé települt.
Helsingborg a 14. századra már Dánia egyik legfontosabb városa lett. 1332-ben a svéd Magnus Eriksson király elfoglalta. 1360-ban IV. Waldemar Atterdag dán király foglalta el a várost.
A 18. századi dán-svéd háború során a településről sokszor elmenekült a lakosság, mivel a háború a várost is fenyegette. A nagy északi háborúban 1709-ben az erőskezű dán Christian Ditlev Reventlow elfoglalta a várost, de a következő év február 28-án a svédek ismét elfoglalták. A következő évben a pestis pusztított a városban és teljesen elnéptelenedett.
A második világháború idején 1943-ban a dán zsidók a tengeren át tömegével érkeztek a városba.
Sport[szerkesztés]
Helsingborg futball csapata a Helsingborgs IF, amelynek stadionja az Olympia stadion. Leghíresebb játékosa Henrik Larsson.
Idrottens hus a legnagyobb sportcsarnok a városban. 1800 néző is elfér benne.
- Kézilabdacsapat: Olympic/Viking 1994-ben alakult
- Kosárlabdacsapat: Helsingborg Pearls
- Jéghoki: HHC Redskins 1977-ben alapították, másodosztályban játszanak.
Kultúra[szerkesztés]
Színház[szerkesztés]
- A városi színház: 1813-ban építették fel.
- Szabadtéri színház: 1932-ben alapították.
Múzeum[szerkesztés]
- Városi múzeum: 1909-ben nyitotta meg kapuit.
- Fredriksdal múzeum
- Iskolamúzeum (Skolmuseet)
- Orvostörténeti múzeum (Medicinhistoriska museet)
Média[szerkesztés]
Helsingborgs Dagblad (HD) a hagyományos napilap a városban. 1867-ben alapították, és ma az egyik legismertebb napilap.
Személyek[szerkesztés]
- III. Kristóf (1416–1448), Dánia, Svédország, Norvégia királya
- Svante Elis Strömgren (1870–1947) csillagász
- Anders Österling (1884–1981) költő
- Gunnar Nilsson (1948–1978) Formula–1-es versenyző
- Michaëla Dornonville de la Cour (* 1961), az Army of Lovers zenecsapat tagja
- Henrik Larsson (* 1971) labdarúgó
- Marcus Lantz (* 1975) labdarúgó
- Erik Edman (* 1978) labdarúgó
Testvérvárosok[szerkesztés]
Hivatkozások[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Tätorter 2010 (svéd nyelven) (pdf). Statistiska centralbyrån. (Hozzáférés: 2011. június 19.)
- ^ a b Tätorternas landareal, folkmängd och invånare per km2 2000 och 2005 (svéd nyelven) (xls). Statistics Sweden. (Hozzáférés: 2008. október 25.)
Külső hivatkozások[szerkesztés]
|
|||||
