Halmstad
| Halmstad | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Svédország |
||
| Történelmi tartomány | Halland tartomány | ||
| Megye | Halland megye | ||
| Község | Halmstad község | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 58 577 fő (2010. dec 31.)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 1687[2] fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | |||
| Összesen | 33,01[2] km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Halmstad
Pozíció Svédország térképén
|
|||
| é. sz. 56° 40′, k. h. 12° 51′ | |||
| Halmstad weboldala | |||
Halmstad kikötő-, egyetem-, valamint iparváros Svédország nyugati partján a Nissan folyó tölcsértorkolatánál. Halland megye és Halmstad község székhelye. Lakossága 55 688 fő.
Tartalomjegyzék |
Történelem [szerkesztés]
Halmstad városa 1307-ben kapta meg a városi rangot. Ennek 700 éves évfordulóját 2007-ben ünnepelte a város. Maradványok szerint a várost Övrabynél a Nissan folyó felső szakaszán alapították, eléggé közel a katonai épületekhez. A templom maradványai mind a mai napig láthatók egy kihalt téglagyár és egy korábbi szemétlerakó között.
A város 1320-ban költözött mai helyére. Abban az időben már két kolostor is volt a városban de a 15-ik században megépült a Szent Nikolai templom is. Halland a történelem során számos csata és ostrom helyszíne volt.
A Kalmari unió alatt - amely egy perszonálunió volt Svédország, Dánia és Norvégia között - Halmstadban lett végleg megválasztva a király.
A 16-ik század végén IV. Keresztély dán király elrendelte a város megerősítését. A 17-ik században megépült egy sarló alakú erőd, amely a Nissan folyóval együtt a védelem része volt.
1619 egy fontos dátum a város történelmében. Ez év márciusában II. Gusztáv Adolf svéd király és IV. Keresztély dán király a kastélyban találkozott egymással, ahol egy hétig ünnepelték az Älvsborg váltságdíj kifizetését. Ugyanezen én augusztusában Halmstadot tűzvész sújtotta.
1645-ben a Brömsebroi békének köszönhetően a dán uralom megszűnt és Halmstad újra Svédországhoz tartozott. Az 1658-as Roskildei béke véglegesítette ezt.
Az első svédországi "Munka ünnepe demonstrációra" szintén ebben a városban került sor 1897-ben.
2007 szeptemberében a város adott otthont a Solheim kupának.
Személyek [szerkesztés]
Testvérvárosok [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Tätorter 2010 (svéd nyelven) (pdf). Statistiska centralbyrån. (Hozzáférés: 2011. június 19.)
- ^ a b Tätorternas landareal, folkmängd och invanare per km2 2000 och 2005 (svéd nyelven) (xls). Statistics Sweden. (Hozzáférés: 2008. október 25.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
|||||
