Eskilstuna
| Eskilstuna | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Svédország |
||
| Történelmi tartomány | Södermanland tartomány | ||
| Megye | Södermanland megye | ||
| Község | Eskilstuna község | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 64 679 fő (2010. dec 31.)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 2023[2] fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | |||
| Összesen | 29,75[2] km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Eskilstuna
Pozíció Svédország térképén
|
|||
| é. sz. 59° 22′, k. h. 16° 31′ | |||
| Eskilstuna weboldala | |||
Eskilstuna város Svédországban, Södermanland tartományban. Eskilstuna község székhelye. A község 94 645 lakosa közül 60 200 ebben a városban él. Eskilstunában jelentős finn etnikum él.
A város az Eskilstunaån folyó partján fekszik.
Az E20-as európai út szintén érinti.
Tartalomjegyzék |
Történelem [szerkesztés]
A város történelme egészen a középkorig nyúlik vissza, mikor az angol Szent Eskil szerzetes megalapította "Tuna" egyházmegyét a Mälaren-tó partján. Szent Eskilt azonban a szomszédos Strängnäs város pogány vikingjei halálra kövezték, mikor megpróbálta őket áttéríteni a kereszténységre. Tunában, a kolostorában temették el. Később, Strängnäs városa is felvette a kereszténységet és megkapta a Dél-mälaren-tói egyházmegyévé válás kiváltságait. Később, az "Eskil" nevet hozzáadták a "Tuna" szóhoz. Azonban Eskilstuna városa nem kapta meg a városi rangot, köszönhetően a középkori Torshälla közelségének. Szent Eskil kolostorát teljesen leromboltatta I. Gusztáv a Reformáció alatt.
A város első városi jogát 1659-ben kapta meg, a határok Tunaforstól a folyó nyugati oldalán újonnan megalapított Karl Gusztáv városig terjedtek. Karl Gusztáv város, Reinhold Rademacher kovácsmester műhelye köré épült X. Karl Gusztáv király javaslatára. A kovácsműhely első termékei kézifegyverek és tüzérségi felszerelések voltak.
Karl Gusztáv város 1771-től szabad királyi városnak számított, ahol a mesterembereknek és termelőknek engedélyezték az adómentes műhelyek és gyárak alapítását. A város 1879-ben egyesült Eskilstunával.
Eskilstuna az Ipari forradalom során indult jelentős fejlődésnek és vált Svédország egyik legfontosabb ipari városává. Ekkor kapta a ""Acélváros" (Ståhlstaden) becenevet. A fegyvereken kívül a város ollókat, kulcsokat, evőeszközöket és szerszámokat is gyártott. Az acélgyár iránti tisztelet miatt a város címerében egy acélipari munkás látható.
A város legsikeresebb sportklubjai a smedernai motorversenyző klub és a GUIF kézilabda egyesület. Jelenleg mindkét egyesület Svédország élvonalában szerepel.
Eskilstunát néha hívják Svédország Sheffieldjének is. Ennek a névnek a pontos eredete ismeretlen, bár mindkét város hasonlóságokat mutat korai iparosodásukkal és az utána fellépő tömeges munkanélküliséggel. Szintén egy kapcsolat az acél és az ahhoz kapcsolódó acélgyártás közös történelme is.
Testvérvárosok [szerkesztés]
Luton, Anglia
Lviv, Ukrajna
Esbjerg, Dánia
Jyväskylä, Finnország
Stavanger, Norvégia
Erlangen, Németország
Gatcsina, Oroszország
Személyek [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Tätorter 2010 (svéd nyelven) (pdf). Statistiska centralbyrån. (Hozzáférés: 2011. június 19.)
- ^ a b Tätorternas landareal, folkmängd och invånare per km2 2000 och 2005 (svéd nyelven) (xls). Statistics Sweden. (Hozzáférés: 2008. október 25.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Hivatalos oldal (svéd, német, francia és angol nyelven)
|
|||||
