Eskilstuna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Eskilstuna
Eskiltuna.jpg
Eskilstuna címere
Eskilstuna címere
Közigazgatás
Ország  Svédország
Történelmi tartomány Södermanland tartomány
Megye Södermanland megye
Község Eskilstuna község
Népesség
Teljes népesség 53 936 fő (1960. nov. 1.) +/-
59 038 fő (1965. nov. 1.) +/-
68 596 fő (1970. nov. 1.) +/-
Népsűrűség 2023[1] fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
Összesen 29,75[1] km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Eskilstuna (Svédország)
Eskilstuna
Eskilstuna
Pozíció Svédország térképén
é. sz. 59° 22′, k. h. 16° 31′Koordináták: é. sz. 59° 22′, k. h. 16° 31′
Eskilstuna weboldala

Eskilstuna város Svédországban, Södermanland tartományban. Eskilstuna község székhelye. A község 94 645 lakosa közül 60 200 ebben a városban él. Eskilstunában jelentős finn etnikum él. Az E20-as európai út érinti.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város az Eskilstunaån folyó partján fekszik.


Eskilstuna éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Rekord max. hőmérséklet (°C) 8,0 10,0 19,0 23,0 27,0 32,0 35,0 33,0 27,0 21,0 15,0 10,0 35,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C) −2,0 −1,0 2,0 10,0 15,0 20,0 22,0 19,0 14,0 8,0 4,0 −1,0 10,0
Átlaghőmérséklet (°C) −4,0 −3,0 −1,0 6,0 10,0 14,0 18,0 16,0 11,0 5,0 2,0 −3,0 6,0
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −6,0 −7,0 −3,0 3,0 6,0 10,0 15,0 13,0 8,0 3,0 0,0 −5,0 4,0
Rekord min. hőmérséklet (°C) −37,0 −27,0 −20,0 −12,0 −6,0 −1,0 5,0 3,0 −1,0 −13,0 −23,0 −30,0 −37,0


Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eskilstuna temploma

A város történelme egészen a középkorig nyúlik vissza, mikor az angol Szent Eskil szerzetes megalapította "Tuna" egyházmegyét a Mälaren-tó partján. Szent Eskilt azonban a szomszédos Strängnäs város pogány vikingjei halálra kövezték, mikor megpróbálta őket áttéríteni a kereszténységre. Tunában, a kolostorában temették el. Később, Strängnäs városa is felvette a kereszténységet és megkapta a Dél-mälaren-tói egyházmegyévé válás kiváltságait. Később, az "Eskil" nevet hozzáadták a "Tuna" szóhoz. Azonban Eskilstuna városa nem kapta meg a városi rangot, köszönhetően a középkori Torshälla közelségének. Szent Eskil kolostorát teljesen leromboltatta I. Gusztáv a Reformáció alatt.

A város első városi jogát 1659-ben kapta meg, a határok Tunaforstól a folyó nyugati oldalán újonnan megalapított Karl Gusztáv városig terjedtek. Karl Gusztáv város, Reinhold Rademacher kovácsmester műhelye köré épült X. Karl Gusztáv király javaslatára. A kovácsműhely első termékei kézifegyverek és tüzérségi felszerelések voltak.

Karl Gusztáv város 1771-től szabad királyi városnak számított, ahol a mesterembereknek és termelőknek engedélyezték az adómentes műhelyek és gyárak alapítását. A város 1879-ben egyesült Eskilstunával.

Eskilstuna az Ipari forradalom során indult jelentős fejlődésnek és vált Svédország egyik legfontosabb ipari városává. Ekkor kapta a ""Acélváros" (Ståhlstaden) becenevet. A fegyvereken kívül a város ollókat, kulcsokat, evőeszközöket és szerszámokat is gyártott. Az acélgyár iránti tisztelet miatt a város címerében egy acélipari munkás látható.

A város legsikeresebb sportklubjai a smedernai motorversenyző klub és a GUIF kézilabda egyesület. Jelenleg mindkét egyesület Svédország élvonalában szerepel.

Eskilstunát néha hívják Svédország Sheffieldjének is. Ennek a névnek a pontos eredete ismeretlen, bár mindkét város hasonlóságokat mutat korai iparosodásukkal és az utána fellépő tömeges munkanélküliséggel. Szintén egy kapcsolat az acél és az ahhoz kapcsolódó acélgyártás közös történelme is.

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Személyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Tätorternas landareal, folkmängd och invånare per km2 2000 och 2005 (svéd nyelven) (xls). Statistics Sweden. (Hozzáférés: 2008. október 25.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Eskilstuna témájú médiaállományokat.