Eskilstuna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Eskilstuna
Eskiltuna.jpg
Eskilstuna címere
Eskilstuna címere
Közigazgatás
Ország  Svédország
Történelmi tartomány Södermanland tartomány
Megye Södermanland megye
Község Eskilstuna község
Népesség
Teljes népesség 53 936 fő (1960. november 1.)
59 038 fő (1965. november 1.)
68 596 fő (1970. november 1.)
Népsűrűség 2023[1] fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
Összesen 29,75[1] km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Eskilstuna (Svédország)
Eskilstuna
Eskilstuna
Pozíció Svédország térképén
é. sz. 59° 22′, k. h. 16° 31′Koordináták: é. sz. 59° 22′, k. h. 16° 31′
Eskilstuna weboldala

Eskilstuna város Svédországban, Södermanland tartományban. Eskilstuna község székhelye. A község 94 645 lakosa közül 60 200 ebben a városban él. Eskilstunában jelentős finn etnikum él. Az E20-as európai út érinti.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város az Eskilstunaån folyó partján fekszik.


Eskilstuna éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Rekord max. hőmérséklet (°C) 8,0 10,0 19,0 23,0 27,0 32,0 35,0 33,0 27,0 21,0 15,0 10,0 35,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C) −2,0 −1,0 2,0 10,0 15,0 20,0 22,0 19,0 14,0 8,0 4,0 −1,0 10,0
Átlaghőmérséklet (°C) −4,0 −3,0 −1,0 6,0 10,0 14,0 18,0 16,0 11,0 5,0 2,0 −3,0 6,0
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −6,0 −7,0 −3,0 3,0 6,0 10,0 15,0 13,0 8,0 3,0 0,0 −5,0 4,0
Rekord min. hőmérséklet (°C) −37,0 −27,0 −20,0 −12,0 −6,0 −1,0 5,0 3,0 −1,0 −13,0 −23,0 −30,0 −37,0


Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eskilstuna temploma

A város történelme egészen a középkorig nyúlik vissza, mikor az angol Szent Eskil szerzetes megalapította "Tuna" egyházmegyét a Mälaren-tó partján. Szent Eskilt azonban a szomszédos Strängnäs város pogány vikingjei halálra kövezték, mikor megpróbálta őket áttéríteni a kereszténységre. Tunában, a kolostorában temették el. Később, Strängnäs városa is felvette a kereszténységet és megkapta a Dél-mälaren-tói egyházmegyévé válás kiváltságait. Később, az "Eskil" nevet hozzáadták a "Tuna" szóhoz. Azonban Eskilstuna városa nem kapta meg a városi rangot, köszönhetően a középkori Torshälla közelségének. Szent Eskil kolostorát teljesen leromboltatta I. Gusztáv a Reformáció alatt.

A város első városi jogát 1659-ben kapta meg, a határok Tunaforstól a folyó nyugati oldalán újonnan megalapított Karl Gusztáv városig terjedtek. Karl Gusztáv város, Reinhold Rademacher kovácsmester műhelye köré épült X. Karl Gusztáv király javaslatára. A kovácsműhely első termékei kézifegyverek és tüzérségi felszerelések voltak.

Karl Gusztáv város 1771-től szabad királyi városnak számított, ahol a mesterembereknek és termelőknek engedélyezték az adómentes műhelyek és gyárak alapítását. A város 1879-ben egyesült Eskilstunával.

Eskilstuna az Ipari forradalom során indult jelentős fejlődésnek és vált Svédország egyik legfontosabb ipari városává. Ekkor kapta a ""Acélváros" (Ståhlstaden) becenevet. A fegyvereken kívül a város ollókat, kulcsokat, evőeszközöket és szerszámokat is gyártott. Az acélgyár iránti tisztelet miatt a város címerében egy acélipari munkás látható.

A város legsikeresebb sportklubjai a smedernai motorversenyző klub és a GUIF kézilabda egyesület. Jelenleg mindkét egyesület Svédország élvonalában szerepel.

Eskilstunát néha hívják Svédország Sheffieldjének is. Ennek a névnek a pontos eredete ismeretlen, bár mindkét város hasonlóságokat mutat korai iparosodásukkal és az utána fellépő tömeges munkanélküliséggel. Szintén egy kapcsolat az acél és az ahhoz kapcsolódó acélgyártás közös történelme is.

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Személyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Tätorternas landareal, folkmängd och invånare per km2 2000 och 2005 (svéd nyelven) (xls). Statistics Sweden. (Hozzáférés: 2008. október 25.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Eskilstuna témájú médiaállományokat.