Ószaka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

**Ószaka**
**大阪市**
Ószaka (Japán, Ószaka prefektúra)
Elhelyezkedés
Ország	Japán
Régió	Kanszai
Prefektúra	Ószaka
Természeti jellemzők
Terület	222,30 km²
Népesség (2008. május 1.)
Teljes	2 649 601 fő
Népsűrűség	11 920 fő/km²
Elhelyezkedés	é.sz. 34°42' k.h. 135°30'
Jelképek
Fa	japán cseresznye
Virág	ibolya
Ószaka jelképe
Ószaka székház
Polgármester	Hiramacu Kunio
Cím	〒530-8201 1-3-20 Nakanosima, Kita-ku, Ószaka, Ószaka prefektúra
Telefonszám	06-6208-8181
Hivatalos oldal: www.city.osaka.jp

Koordináták: é.sz. 34°42' k.h. 135°30'

Ószaka (japánul 大阪市, Ószaka-si) település Japánban. Ez az ipari, kereskedelmi és közlekedési központ a fő szigeten, Honsún alakult ki, ott, ahol a Jodo-gava folyó beletorkollik az Ószakai-öbölbe. Közigazgatásilag a Kanszai régió Ószaka prefektúrájában helyezkedik el, amelynek egyben székhelye is.

A gyakran Japán második legnagyobb városának nevezett Ószaka a történelem folyamán az ország kereskedelmi centruma volt. Ma Japán második és a világ kilencedik legnagyobb agglomerációjának, a több mint 19 millió lelket számláló Ószaka-Kóbe-Kiotó metropolisznak a szerves része. Ószakában nappalonta a lakosság száma az éjjeli 141%-ára növekszik, mutatva a város gazdasági központi szerepét. Míg éjjel 2,6 millió fővel ez Japán harmadik legnagyobb városa Tokió és Jokohama után, nappal a második helyre tornázza fel magát 3,7 millió lakossal, Tokió után.

Gyakran a „nemzet konyhája” (天下の台所, tenka no daidokoro) és a „Japán gasztonómiai fővárosa” nevekkel illetik.

[szerkesztés] Természetföldrajz

Az Ószakai Üzleti Park felhőkarcolói

A Jodo-gava és a Jamato-gava folyók torkolatánál fekvő Ószaka városát nyugatról az Ószakai-öböl határolja. Északról, keletről és délről több mint egy tucat kisebb-nagyobb település veszi körül, amelyek egy kivévetélével az Ószaka prefektúrához tartoznak (a városközponttól északnyugatra fekvő Amagaszaki ugyanis a Hjógó prefektúra része). Ószaka az Ószakai prefektúra 12%-át foglalja el, ezzel a közigazgatási egység legnagyobb települése.

A Kandzaki-, a Sin-Jodo-, a Jodo-, a Dodzsima-, az Iidzsi-, a Sirinasi-, a Kidzu- és a Jamato-gava folyókat összekötő kiterjedt csatoranrendszer végett a település a „Kelet Velencéje” címet kapta. Arra, hogy Ószaka a vizek városa, a régi neve, a Naniva (浪速, szó szerint gyors hullámok) is utal.

A város két legzsúfoltabb központját Kita (キタ, szó szerint észak) és Minami (ミナミ, szó szerint dél) néven emlegetik. Az előbbi Umeda kereskedelmi kerületét, az utóbbi a Namba, Sinszaibasi és Dótonbori bevásárlónegyedeket foglalja magába. A szintén a Minamiban található Ebiszubasi híd körüli szórakozónegyed ismertséget az óriási géprákjával, a Háromszög parkjával és az Amerikamurával, azaz az amerikai faluval szerzett. A bíróságoknak és a legnagyobb bankok kerületi igazgatóságainak otthont adó negyedek a Jodojabasi és a Honmacsi, Kita és Minami között. Az újabb és jelentősebb üzleti negyed az Ószakai Üzleti Park az Ószakai várkastély szomszédságában. Fontos üzleti negyedek alakultak ki még a város másodlagos vasúti csomópontjainál, a Tennódzsi és Kjóbasi pályaudvaroknál.

[szerkesztés] Éghajlat

	Jan.	Feb.	Márc.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szept.	Okt.	Nov.	Dec.	Éves átlag
Legmagasabb átlagos hőmérséklet (°C)	9,4	12,6	14,8	21,6	25,7	29,3	34,0	33,3	30,7	23,2	19,4	14,5	22,4
Átlaghőmérséklet (°C)	5,8	7,9	10,2	16,4	21,1	24,8	29,5	28,4	26,2	19,0	15,2	10,2	17,9
Legalacsonyabb átlagos hőmérséklet (°C)	2,6	3,8	6,0	11,3	17,2	21,3	26,2	25,1	22,9	15,7	11,4	6,5	14,2
Átlagos páratartalom (%)	59	56	57	54	65	66	63	66	67	69	66	64	63
Átlagos csapadékmennyiség (mm)	19,0	47,5	75,5	125,0	281,5	133,5	42,0	106,5	202,5	356,0	117,5	88,0	132,9

[szerkesztés] Közigazgatás

Az ószakai várkastély felújított, központi tornya

Ószakának 24 városrésze (区, átírással ku) van, eggyel több, mint Tokiónak. Ezek a következők:

A Kajukan akvárium a Tempozan kikötői faluban

Utcarészlet a központi Sinszaibasi kerületben

[szerkesztés] Népesség

A 2005-ös japán népszámlálás alapján Ószaka lakossága 2 628 811 fő volt, ami a 2000-es évi adatokhoz képest 1,2%-os növekedést jelent, ám messze elmarad az 1965-ben mért háború utáni (3 156 222 fő) és az 1940-es abszolút csúcshoz (3 252 340 fő) képest. A nagy kantó földrengés következményeként, 1920 és 1930 között, rengeteg ember költözött Ószakába, és a népesség hamarosan megduplázódott. Az 1930-as népszámlálás alapján Ószaka volt Japán legnagyobb városa 2 453 573 fővel, megelőzve Tokiót 2 070 913 lakosával. A háború végétől a 2000-es évek közepéig az Ószaka-Kóbe-Kiotó agglomeráció népessége folyamatosan növekedett, ám az utóbbi években népességcsökkenés mutatkozik.

A népsűrűség 11 836 fő négyzetkilométerenként. A háztartások száma 1 241 489, ami azt mutatja, hogy ez háztartásban átlagosan 2 lakos él. 99 775 regisztrált külföldi él a városban. A legnagyobb bevándorló népcsoportok a koreai (71 015 fő) és a kínai (11 848 fő).

A legbeszéltebb dialektus az japán nyelv ószakai nyelvjárása. Fő megkülönböztető jele, hogy a tagadó igéknél a „hen” utótagok használják a „nai” helyett.

[szerkesztés] Gazdaság

A történelem során Oszaka volt Japán kereskedelmi központja, de szerepe a közép- és kora modernkorban volt a legjelentősebb. Ma már, különösen a kilencvenes évek vége óta, egyre több vállalat helyezi át székhelyét Tokióba, de továbbra is számos jelentős vállalat működteti a központját Ószakában. A tendencia mérséklésére a város, Szeki Dzsunicsi polgármester vezetésével, nemrég indított útjára egy programot, aminek célja hazai és külföldi befektetők a városba csábítása. [1]

[szerkesztés] Oktatás

Az Umeda negyed legismertebb felhőkarcolója, a Sky Building

Az általános iskolák és a középiskolák alsóbb évfolyamai városi irányítás alatt vannak [2], míg a középiskolákat a prefektúrai szinten felügyelik.

Korábban számos egyetem volt jelen a Oszaka belvárosában, de hogy növekvő területigényük kielégíthessék, több intézmény a külvárosokba költözött át. Oszaka Kiotóhoz és Tokióhoz hasonlóan Japán egyik felsőoktatási központjának számít. Mindezek ellenére Oszaka prefektúra legtekintélyesebb felsőoktatási intézménye, az Oszakai Egyetem, nem itt, hanem Szuitában található.