ICE 1

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
ICE 1
ICE Frankfurt Flughafen.jpg
DB 401
Pályaszám
DB 401 001–020, 050–090 és
DB 401 501–520, 550–590
Általános adatok
Gyártó AEG, ABB, Henschel, Krauss-Maffei, Krupp, Siemens
Gyártásban 19891994
Darabszám 59 szerelvény
Műszaki adatok
Tengelyelrendezés Bo’Bo’
Nyomtávolság 1435 mm
Engedélyezett legnagyobb sebesség 280 km/h
Kapcsolókészülékek közötti hossz 20.560 mm
Üres tömeg 77,5 t (12-kocsis vonat átépítés után: 849 t)
Legnagyobb tengelyterhelés 20,0 t
Vonatbefolyásoló rendszer Sifa, PZB90, LZB, részben ETCS
Villamos vontatás
Áramnem 15 kV 16,7 Hz AC
Áramellátás felsővezeték
Teljesítmény
Állandó 4800 kW
Vontatómotorok száma 4
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz ICE 1 témájú médiaállományokat.
Termes kocsi
Hat üléses fülke
Mellékhelyiség
A motorvonat jellegzetes étkezőkocsija

Az ICE 1 a Deutsche Bahn első generációs nagysebeségű ICE villamos motorvonata. 1989 és 1994 között gyártotta az AEG, az ABB, a Henschel, a Krauss-Maffei, a Krupp és aSiemens. Összesen 59 szerelvény készült el.

Járműösszeállítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A motorvonat két hajtófejből áll, köztük személykocsikkal. A szerelvény nem "igazi" motorvonat, jobban hasonlít a mozdony vontatta hagyományos vonatra. A mozdonyok neve ebben az esetben vonófej. A hajtófejek között 10-14 személykocsi helyezkedik el. A szerelvény összteljesítménye 9600 kW, ami elegendő a 280 km/h-s sebesség elérésére is.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amikor a DB üzembe állította 1991-ben az első generációját az ICE vonatoknak, óriási technológiai ugrást hajtott végre Németország. Az első időkben a vonatok 250 km/h sebességgel közlekedtek, az új vagy felújított vonalakon, tetemesen lerövidítve az utazási időket. Az új nagysebességű vonatok telepítése meggyorsította a nagysebességű vonalak építését. Németországban a vasúti személyszállítás ezen intézkedések révén megint alternatív megoldása lett a motorizációnak és a légi közlekedésnek.

Az ICE-k kora 1991-ben jött el, ekkor a flotta 23 kész és 26 már megrendelt ICE 1-ből állt. A DB tervei szerint a lehető leghosszabb nagysebességű pályán kellett ezeknek szolgálatot teljesítenie, így a 6. számú Hamburg-München (Hamburg, Hannover, Göttingen, Kassel-Wilhelmshöhe, Fulda, Frankfurt am Main, Mannheim, Stuttgart, Ulm, Augsburg, München) vonalra került az első 18 vonat - kb. 6 órás menetidővel. A vonatokkal átlagosan egy órát, gyakran a korábbi menetidő felét is meg lehetett takarítani a korábbi lehetőségekhez képest.

1992-ben nyílt meg a második ICE vonal (IC Linie 4), szintén Hamburg és München között, de Bréma, Hannover, Kassel, Fulda, Würzburg és Nürnberg érintésével - ekkor került a DB tulajdonába elegendő ICE vonat.

Az első időszak problémáin (nem záródó ajtók, eldugult WC-k, motor-meghibásodások) viszonylag gyorsan felülemelkedett a típus - egy problémájára azonban mind a mai napig nem találtak megoldást fejlesztői. Nem túl jól eltalált acél konstrukciójának "köszönhetően" a vonat 200 km/h fölött érezhetően rezonál és hangossá válik. A problémát első körben a kerekeken történő csillapítással próbálták orvosolni, így a villamos közlekedésben már bevált gumigyűrűs kerekekkel (radumspannender Gummiring) szerelték fel a vonatokat. Ez a megoldás vezetett az ICE történetének legszomorúbb eseményéhez, az eschede-i vonatbalesethez.

1992 végén érkezett meg az újabb 19 vonat, melyeket azonnal az újonnan megnyílt 3. IC vonalra vezényeltek, itt először Karlsruhe és Bázel (Hamburg-Hannover-Kassel- Fulda-Frankfurt am Main-Mannheim-Karlsruhe-Freiburg im Breisgau- Bázel), majd nem sokkal később Zürich került be a célállomások közé. 1993-ban, amellett, hogy a célállomások köre Berlinnel bővült, mind a 60 ICE 1 vonat pályára került. A vonatok azóta is évente átlagosan 520 000 kilométert futnak.

2006-tól a svájci előírások módosultak, és a nagysebességű pályákon az ETCS (Level 2) biztosítóberendezés rendszer alkalmazását írják elő, így az érintett 18 ICE 1 szerelvény ezzel a rendszerrel ki lett bővítve.

A legforradalmibb változások közül ki kell emelni a vonatok teljesen új belső tervezését, mely számos speciális berendezést biztosított az utasok számára. Ilyenek például a nagy helyet adó ülések, állítható háttámlák és ülésmagasságok, étkező, és büfé kocsik, csomagmegőrzők, zárt rendszerű WC-k, WC-k a mozgássérültek számára, konferenciahelyiség stb., és mindezek elősegítették a távolsági utazások masszív növekedését Németországban.

Az ICE 1 vonatokat könnyű megkülönböztetni a hasonló ICE 2 szerelvényektől a nagyobb hossz és a kiemelkedő, púpos alakú étkezőkocsi miatt.[1]

Balesetek[2][szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1998. június 3-án 10:58 perckor történt Németországban a Hannover–Hamburg nagysebességű vasútvonalon, Eschedétől 6 kilométerre délre, a Münchenből Hamburgba tartó ICE 884 számú vonat első kocsijának az egyik kerekén eltört a költségkímélés miatt a gyári értéknél vékonyabb anyagból készült acélabroncs, amelynek darabjai szétszóródtak, egyik része az utastérbe fúródott. A tragédiában 101 ember életét veszítette, 88 súlyos, további mintegy 100 személy könnyebb sérülésekkel került kórházba. Bővebben: Eschedei vasúti baleset
  • 2001. november 22-én, éjszaka, Hanau és Frankfurt közötti nagysebességű pályán a szemből érkező vonat vezetője észlelte, hogy az ICE 698 vonat hátsó vonófeje füstöl. A vonatot Offenbach állomásán állították le, 160 utasát evakuálták. A balesetben senki nem sérült meg, de a vonófej (rövidzárlat következtében) kiégett.
  • 2006. április 15-én, éjszaka egy részeg autósnak sikerült Darmstadtban balesete után a síneken landolnia. A sofőrt a helyi lakók kimentették, de azt már nem tudták megakadályozni, hogy a 160 km/h sebességgel érkező ICE 1 ne gázoljon át a kocsin. A kocsi az ütközés következtében felrobbant, a vonat vonófeje leszaladt a sínről és nagyjából egy kilométert így futott, míg a vonatnak sikerült megállnia. Személyi sérülés nem történt, de az okozott kár elérte a 2 millió eurót.
  • 2006. április 28-án Thun állomására érkezéskor az ICE 278 egy BLS motorvonattal ütközött. Az alacsony sebesség ellenére - a vonat nagyjából 60 km/h-val ment - a 14 részes szerelvény kétharmada kisiklott. A balesetben többen, így az ICE vezetője is megsérült.
  • 2008. április 26-án a Hamburg és München között közlekedő ICE 885 Fuldatól nem messze, 21.05-kor a 11 kilométer hosszú Landrückentunnel alagút északi bejáratánál egy juh-nyájon gázolt át. Feltételezhetően az alagút bejárati léglökése is hozzájárult ahhoz, hogy a juhok miatt kibillent vonófej kisiklott, és a vonat 12 kocsijából 10-et magával rántott. A szerelvény az alagútban állt meg. Annak ellenére, hogy a vonat 200 km/h-nál nagyobb sebességgel érkezett a baleset helyszínére, a vonaton 19 könnyebb sérült és 20 elpusztult birka volt a baleset egyenlege, no meg jelentős - több millió eurós - anyagi kár. A juhokat valószínűleg egy kóbor kutya hajtotta a sínekre.

Keresztelés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2002 októberéig az összes ICE szerelvénynek nevet adtak. Az eddigi elnevezett motorvonatok:

  • Tz101 – Gießen
  • Tz102 – Flensburg
  • Tz104 – Mühldorf a. Inn
  • Tz105 – Offenbach am Main
  • Tz105 – Offenbach am Main
  • Tz106 – Itzehoe
  • Tz107 – Plattling
  • Tz108 – Lichtenfels
  • Tz109 – Aschaffenburg
  • Tz110 – Gelsenkirchen
  • Tz111 – Nürnberg
  • Tz112 – Memmingen
  • Tz113 – Frankenthal/Pfalz
  • Tz114 – Friedrichshafen
  • Tz115 – Regensburg
  • Tz116 – Pforzheim
  • Tz117 – Hof
  • Tz119 – Osnabrück
  • Tz120 – Lüneburg
  • Tz152 – Hanau
  • Tz153 – Neumünster
  • Tz154 – Heppenheim/Bergstraße
  • Tz155 – Rosenheim
  • Tz156 – Freilassing
  • Tz158 – Gütersloh
  • Tz159 – Bad Oldesloe
  • Tz160 – Mülheim (Ruhr)
  • Tz161 – Bebra
  • Tz162 – Geisenheim/Rheingau
  • Tz167 – Garmisch-Patenkirchen
  • Tz168 – Crailsheim
  • Tz169 – Worms
  • Tz173 – Timmendorfer Strand
  • Tz176 – Bremen
  • Tz177 – Basel
  • Tz178 – Bremerhaven
  • Tz180 – Castrop-Rauxel
  • Tz181 – Zürich
  • Tz184 – Bruchsal
  • Tz185 – Hildesheim
  • Tz187 – Fulda
  • Tz188 – Rüdesheim am Rhein
  • Tz190 – Ludwigshafen am Rhein

Forgalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelenleg az állomány nagy része a nagy forgalmú Hamburg - Frankfurt - Würzburg - München és Hamburg - Ruhr-vidék - Frankfurt - Nürnberg - Bécs vonalakon üzemel.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Vámos Sándor: ob121.com blogja - technológiák work=ob121.blog.hu (magyar nyelven) (html), 2011 [last update]. (Hozzáférés: 2011. május 16.) - ICE1 Bevetés
  2. Vámos Sándor: ob121.com blogja - technológiák work=ob121.blog.hu (magyar nyelven) (html), 2011 [last update]. (Hozzáférés: 2011. május 16.) - ICE 1 vasúti balesetek

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz ICE 1 témájú médiaállományokat.