Hannover–Berlin nagysebességű vasútvonal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hannover-Berlin
nagysebességű vasútvonal
ICE 1 motorvonat a vonalon
ICE 1 motorvonat a vonalon
A Hannover–Berlin nagysebességű vasútvonal útvonala
 Vonalszám: 301, 349
 Vonal: 6107 (ABS), 6185 (NBS)
 Hossz: 258 km
 Nyomtávolság: 1 435 mm
 Feszültség: 15 kV, 16,7 Hz ~
 Maximális sebesség: 250 km/h

A Hannover–Berlin nagysebességű vasútvonal egy 258 km hosszú, 15 kV, 16,7 Hz-cel villamosított, kétvágányú nagysebességű vasútvonal Németországban Berlin és Hannover között. A vonal Wolfsburg-Berlin közötti szakasza 1871-ben nyílt meg, a többi része pedig 1998 Szeptember 15-én. A forgalom Szeptember 20-án indult meg. A vonalon regionális és távolsági személyszállítás, továbbá teherszállítás zajlik.

Sebesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vonal egy rövid szakaszán a legmagasabb engedélyezett sebesség 250 km/h, az újépítésű részeken 200 km/h.

2001 augusztus 13-án az ICE S motorvonat az új vonalon a 393 km/h sebességet ért el. Ez a második legnagyobb sebességrekord a német vasutakon.

A vonal felújítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Deutsche Bahn 2011-ben öt hónap alatt elvégezte a Berlin–Hannover–Bielefeld fővonal felújítását. A munkálatok 110 millió euróba kerültek. A vonalat 2011 augusztus 28-án adták vissza a menetrend szerinti közlekedésre. A munka 186 km sín felújítását, 130 000 vasbetonalj és 110 000 tonna zúzottkő kicserélését foglalta magába. A 250 km/h sebességű Berlin–Hannover vonal Német Vasutak egyik legforgalmasabb vonala, naponta 170 vonat halad rajta keresztül. Ez az egyike a kevés számú nagysebességű vonalnak, melyet az ICE, hagyományos IC- és tehervonatok is használnak. Ez az oka a pálya gyorsabb elhasználódásának. Emellett két évvel ezelőtt kiderült, hogy a betonaljak egy része nem megfelelő minőségű betonból készült. A DB Network olyan eljárást honosított meg 2007-ben, amelyet integrált építésnek neveznek, lényege, hogy a felépítményt, a jelzőrendszert, a felsővezetéket és az állomásokat egyszerre veszik munkába. Ez azt jelenti, hogy a menetrendet egyszer kell módosítani hosszabb távra, és nem sokszor rövidebb időszakra. Ez azon túl az emberek és a gépek jobb kihasználását biztosítja, különösen a nagy sínfelújító géplánc üzemét teszi gazdaságosabbá.[1]

Állomások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Erich Preuß: Die Schnellbahn Hannover–Berlin. Geramond-Verlag, 1998, ISBN 3-932785-31-2. (németül)
  • Jürgen Hörstel: Hannover–Berlin. Geschichte und Bau einer Schnellbahnverbindung. Transpress-Verlag, 1998, ISBN 3-613-71088-9 (németül)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hanover–Berlin high-speed railway témájú médiaállományokat.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A DB időben befejezte a Berlin–Hannover vonal felújítását (application/pdf objektum) (magyar nyelven). vasutgepeszet.hu, 2011 [last update]. (Hozzáférés: 2011. november 1.)