ABB

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
ABB
Jelmondat ’’Let's write the future. Together.’’
Típus
Jogelőd
Alapítva 1988
Névadó
Székhely svájc Zürich, Svájc
Vezetők Björn Rosengren (CEO) (2020–)
Iparág energetika, hajtások, folyamatautomatizálás, robotika és gyártásautomatizálás
Tulajdonos
  • Investor AB (11,8 százalék)
  • Cevian Capital (5,34 százalék)
  • BlackRock (3,36 százalék)
Forma Kft.
Termékek high-voltage switch
Árbevétel 29 000 000 USD (2021)
Alkalmazottak száma 105 000 (2022)
Leányvállalatai ABB Robotics
Tőzsde
  • New York-i tőzsde
  • Swiss Stock Exchange
  • National Stock Exchange of India
  • Bombay Stock Exchange
  • Nasdaq Stockholm AB

ABB (Svájc)
ABB
ABB
Pozíció Svájc térképén
é. sz. 47° 24′ 41″, k. h. 8° 32′ 29″Koordináták: é. sz. 47° 24′ 41″, k. h. 8° 32′ 29″
Az ABB weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz ABB témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

ABB Ltd., (eredetileg Asea Brown Boveri) egy gépipari konszern, az energiaellátás és az automatizálás terén. Az ABB-csoport vállalatai mintegy 145 000 embert foglalkoztatnak, 100 országban.

Története[szerkesztés]

Miután tanulmányozta a Németországban és Angliában kifejlesztett új elektromos világítási rendszert, Ludvig Fredholm (1830-1891), Göran Wenströmmel (1857-1927) és annak bátyjával, Jonas Wenströmmel (1855-1893) közösen megalapította 1889-ben az Elektriska Aktiebolaget i Stockholm céget. Ennek, a Wenströms & Granströms Elektriska Kraftbolag-gal való egyesülése nyomán, 1890-ben megalakult az Allmänna Svenska Elektriska Aktiebolaget (ASEA). A vállalat kulcsfontosságú szerepet játszott a svéd ipar fejlődésében, mivel lehetővé tette a villamos áram nagy távolságokra való szállítását, és így az északi részek (Norrland) olcsó vízenergiáját lehetett használni a délen található ipari központokban.

A Brown Boveri céget a svájci Badenben alapította 1891-ben Charles Eugene Lancelot Brown és Walter Boveri.

1988-ban az ASEA és Brown Boveri egyesülése folytán létrejött az ABB (Asea Brown Boveri Ltd.), a világ egyik legnagyobb vállalata az elektromos energia területén. A következő években több vállalatot vásároltak fel, köztük az Elsag Bailey Process Automation céget, és ugyanakkor eladták az atomenergia, villamosenergia-termelés és a vasúti tevékenységeket.

2017-ben a Karlskronában működő High Voltage Cables üzemet megvásárolta az NKT Cables dán cég.

Az ABB ma[szerkesztés]

Az ABB központja a svájci Zürichben van. Svédországban 8950 alkalmazottuk van, 35 helyen. Ebből mintegy 4100 Västeråsban és 2600 Ludvikában dolgozik. Ezen kívül jelentős tevékenysége van például a németországi Mannheimben.

Divíziók[szerkesztés]

  • Energetika
  • Robotika
  • Ipari automatizálás
  • Hajtás

Az ABB Magyarországon[szerkesztés]

A cégcsoport magyarországi vállalata, az ABB Kft,1991-ben alakult, és 600 alkalmazottat foglalkoztat. Az ABB mind a négy részlegének van magyarországi képviselete.[1]

Ügyvezető igazgatók[szerkesztés]

  • 1988–1996: Percy Barnevik
  • 1996–2000: Göran Lindahl
  • 2001–2002: Jörgen Centerman
  • 2002–2004: Jürgen Dormann
  • 2005–2008: Fred Kindle
  • 2008: Michel Demaré (ideiglenes)
  • 2008–2013: Joseph M. Hogan
  • 2013–2020 : Ulrich Spiesshofer
  • 2020– : Björn Rosengren

A vezetőségi tanács elnökei[szerkesztés]

  • 1988–1996: Peter Wallenberg
  • 1996–2001: Percy Barnevik
  • 2001–2007: Jürgen Dormann
  • 2007–2015 : Hubertus von Grünberg
  • 2015– : Peter Voser

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Röviden az ABB-ről. (Hozzáférés: 2022. október 3.)

Források[szerkesztés]