Csöcsiang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zhejiang/Csöcsiang (浙江省
Zhèjiāng Shěng)
China Zhejiang.svg
Rövidítés:
pinjin rövidítés: Zhè
Név eredete A Qiantang folyó régi neve
Közigazgatás
Ország  Kína
Közigazgatási szint Tartomány
Székhely Hangzhou
Prefektúrák (地区) 11
Megyék (县) 90
Járások (乡) 1570
A KKP tartományi bizottságának titkára Xi Jinping
Kormányzó Lu Zushan
Terület 101 800 km²,
25. a rangsorban
ISO 3166-2 33
Népesség
Teljes népesség 47 200 000 fő (2004) +/-
Népsűrűség 464 fő/km²
Főbb nemzetiségek Han – 99,2%
She – 0,4%
GDP 2004
GDP 1120 milliárd CNY,
4. a rangsorban
GDP per fő 23 800 CNY,
4. a rangsorban
A zárójelben szereplő rangsorok Kína tartományi szintű közigazgatási egységeinek összehasonlításában értendőek.
Zhejiang/Csöcsiang weboldala

Csöcsiang (浙江; pinjin: Zhèjiāng) Kína egyik keleti tartománya.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a terület kívül esik a legősibb kínai civilizáció területén. Önállóan szerveződött itt állam, amely beavatkozott a tőle északra fekvő kínai államok viszályaiba. Végül az i.e. 3. században az egységes kínai császárság része lett. Kínaiak nagyobb arányú betelepedése az i.sz. 4. századtól indult meg. Ekkoriban Kína északi területei nomád dinasztiák uralma alá kerültek, előlük sokan menekültek délre.

1127-ben Észak-Kínát ismét egy nomád dinasztia foglalta el, ezúttal a dzsürcsenek. A császári székhely Csöcsiang tartomány mai székhelyére, Hangcsouba költözött. Ez az időszak a tartomány első virágkora. Hangcsou gazdasági jelentőségét akkor sem vesztette el, amikor a császári udvar elköltözött innen. A tartományban volt az exportra termelő kínai porcelánipar központja. Délkelet-Ázsiába, Közel-Keletre, később Európába szállították az itt készült porcelán tárgyakat. Ezek kifejezetten exportra készültek, kínai belső piacra más edénytípusokat gyártottak. A Ming-dinasztia idejére az itt gyártott porcelán minősége leromlott, a termelés súlypontja áthelyeződött a szomszédos Csianghszi tartományba.

1368-ban szervezték meg Csöcsiang tartományt. Azóta lényegében változatlanok a határai.

Itt volt az I. ópiumháború hadszíntere. A háborút lezáró békében Ningbo kikötőt Kína kénytelen volt megnyitni a külföldi hajók előtt.

A II. világháború alatt japán megszállás alá került a tartomány. A japánok pekingi bábkormánya igazgatta.

A kommunista hatalomátvétel után Kína más vidékeihez viszonyítva kevés beruházás történt Csöcsiang tartományban. Vasúthálózata fejletlen maradt. Teng Hsziao-ping reformjai után azonban megugrott a fejlődés. Az addig fejletlennek számító tartomány gyorsan a legfejlettebbek közé került Kínán belül.