Jünnan

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Yunnan (云南省
Yúnnán Shěng)
China Yunnan.svg
Rövidítés: 滇 / 云
pinjin rövidítés: Diān / Yún
Név eredete 云 yún – felhő
南 nán – dél
"A felhő hegyektől délre"
Közigazgatás
Ország  Kína
Közigazgatási szint Tartomány
Székhely Kunming
Prefektúrák (地区) 16
Megyék (县) 129
Járások (乡) 1565
A KKP tartományi bizottságának titkára Bai Enpei
Kormányzó Xu Rongkai
Terület 394 100 km²,
8. a rangsorban
ISO 3166-2 53
Népesség
Teljes népesség 44 150 000 fő (2004) +/-
Népsűrűség 112 fő/km²
Főbb nemzetiségek Han – 67%
Yi – 11%
Bai – 3,6%
Hani – 3,4%
Zhuang – 2,7%
Dai – 2,7%
Miao – 2,5%
Hui – 1,5%
GDP 2004
GDP 295,9 milliárd CNY,
19. a rangsorban
GDP per fő 6700 CNY,
29. a rangsorban
A zárójelben szereplő rangsorok Kína tartományi szintű közigazgatási egységeinek összehasonlításában értendőek.
Yunnan weboldala

Jünnan (egyszerűsített kínai: 云南, hagyományos kínai: 雲南; pinjin: Yúnnán; IPA: [y̌nnǎn]) Kína egyik déli tartománya, amely Vietnammal, Laosszal és Mianmarral határos. Területe 400 000 km², amelynek csupán 6%-a alkalmas mezőgazdasági művelésre, és negyedrésze erdőség, a maradék pedig hegyvidék, amelyek a nyugati vidékeken a 4000 métert is meghaladják. Fejlődését segítik ásványkincsei, turisztikai látványosságai és az ASEAN országokhoz való közelsége is. Lakossága 44 millió fő, akik között sok nemzetiségi található: Kína 55 nemzetiségből 20 megtalálható itt. Központja Kunming.

Kína részévé az elmúlt öt évszázadban vált szervesen, előtte független államok voltak területén. A mongol hódítók győzték le ezeket az államokat, és saját katonáikat telepítették le itt, akikkel együtt mohamedánok is érkeztek a területre. A mandzsu hódítás idején ezen a vidéken halt meg az utolsó Ming herceg. A Csing-dinasztia igyekezett a területet szervesen bekapcsolni az ország életébe. A 20. század elején jelentős ásványkincsei miatt mind a britek, mind a franciák szemet vetettek rá, utóbbiak építették 1901 és 1910 között a Vietnamot Kunminggel összekötő vasútvonalat, amely 1966-ig a tartomány egyetlen vasútvonala volt. A hadurak korában Lung Jün hadúr vonta az irányítása alá a területet, amely a második kínai–japán háborúban nem került japán kézre, így sokan menekültek ide és jelentős ipart is áttelepítettek.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Polonyi Péter: Kína Hongkonggal, Makaóval, Tajvannal, Tibettel; Panoráma Kiadó, 2002, ISBN 963-243-799-3; 743–745. old.