Tiencsin

Tianjin (天津市 Tiānjīn Shì)
balra fent: tianjini vasútállomás, balra középen: az olasz negyed, jobbra fent: Xikai (Hszikaj) Katolikus Katedrális, lent: a város alkonyati látképe a folyópartról
Becenév: 津 (pinjin: Jīn)
Közigazgatás
Ország	Kína
Rang	tartományi jogú város
Alapítás éve	ca. i. e. 340
Polgármester	戴相龙 Dai Xianglong (Taj Hszianglung)
A KKP helyi képviselője	张高丽 Zhang Gaoli (Csang Gaoli)
Irányítószám	300000 - 301900
Körzethívószám	22
Rendszámok betűjelei	津A, B, C, D, F, G, H, J, K 津E (taxi)
Népesség
Teljes népesség	12 281 600 fő (2009) +/-
Népsűrűség	1044,4 fő/km²
Főbb nemzetiségek	Han – 97% Hui – 2% Mandzsu – 0.6%
Bruttó hazai termék	CNY 293,2 milliárd (21.) CNY 28 600 /fő (3.)
Földrajzi adatok
Terület	11 920 km²
Időzóna	UTC+8
Elhelyezkedése
Tianjin Pozíció Kína térképén
é. sz. 39,133333°, k. h. 117,183333°39.133333, 117.183333
Tianjin weboldala

Tianjin  kiejtése^✩ (egyszerűsített kínai: 天津, pinjin: Tiānjīn, magyar átírás: Tiencsin) egyike a négy tartományi jogú városnak a Kínai Népköztársaságban. Nevének jelentése „a császár gázlója” (天 tiān – menny, 津 jīn – gázló). A városban 1860 és 1945 között kilenc nemzet rendelkezett koncessziós területtel, köztük az Osztrák–Magyar Monarchia fennhatósága alá tartozott az osztrák-magyar koncesszió (1901-1917).

Történet

A Tianjin név Zhudi (Csu-ti) császár alkotta név. A város a 11. században még kis halászfalu volt. A tengeri kereskedelem a 14. századtól indult és hozott jelentős fejlődést a településnek. A kikötő közelsége Pekinghez további garanciát jelentett arra, hogy növekedjen. A kora 16. században megjelentek az európai hajósok és kezdetben szabadon kereskedhettek a Ming-dinasztia és a Csing-dinasztia uralkodói alatt is. A későbbiekben azonban korlátozták a kereskedelmet és Tiencsin városa Makaóval együtt az egyedüli kikötők voltak, melyeket az európaiakkal történő kereskedelem céljából 1759 és 1842 között használni lehetett. 1842-ben ez a kör ötre bővült az első ópiumháborút követő békekötés alapján.

A második ópiumháborút lezáró szerződést 1858. június 26-án itt kötötték meg a városban és ekkor már tízre emelkedett a kínai szabad kikötők száma. A városban folyó kereskedelem és az itt élő külföldiek védelme érdekében 1860-tól lehetővé vált egészen 1945-ig, hogy koncessziók működjenek. Az óváros, mely mindvégig kínai kézen maradt azért meghatározta a kilenc más államhoz tartozó koncesszió életét, annak ellenére, hogy azok autonómiát élveztek. Volt a koncesszióknak haszna is, hiszen a belga jelenlétnek köszönhetően 1906-ban megindult a villamosközlekedés. A Csing-dinasztia 1911. évi bukását követően több önkormányzat váltotta magát a városban és a hatalmi zavargások, a Japán megszállás és a második világháború súlyos csapásokat mért az itt élőkre. A világháborút követően a Kínai Kommunista Párt már nem tette lehetővé a koncessziók további működését, így azokat sorban felmondták az érintett államok.

Elhelyezkedés

A város Észak-Kínában fekszik, Pekingtől délre a tengerparton Hebei (Hopej) tartományban.

Közigazgatási beosztás

Tianjin tartományi jogú várost 18 megyei szintű közigazgatási egység alkotja.

Tianjin városi közigazgatása hat körzetből áll :

• Heping körzet (egyszerűsített kínai: 和平区, pinjin: Hépíng Qū, népszerű magyar: Hoping Csü)
• Hexi körzet (河西区, Héxī Qū, Hohszi)
• Hebei körzet (河北区, Héběi Qū, Hopej)
• Nankai körzet (南开区, Nánkāi Qū, Nankaj)
• Hedong körzet (河东区, Hédōng Qū, Hotung)
• Hongqiao körzet (红桥区, Hōngqiáo Qū, Hungcsiao)

Három körzet alá tartoznak a városok és a kikötők a tengerpart mentén:

• Tanggu körzet (塘沽区, Tánggū Qū, Tangku)
• Hangu körzet (汉沽区, Hàngū Qū, Hanku)
• Dagang körzet (大港区, Dàgǎng Qū, Takang)

Négy körzet alá tartoznak az elővárosok és azok vidéki területei:

• Jinnan körzet (津南区, Jīnnán Qū, Csinnan)
• Dongli körzet (东丽区, Dōnglì Qū, Tungli)
• Xiqing körzet (西青区, Xīqīng Qū, Hszicsing)
• Beichen körzet (北辰区, Běichén Qū, Pejcsen)

A távolabbi városok két körzetből állnak (és a 3 megye városai):

• Baodi körzet (宝坻区, Bǎodǐ Qū, Paoti)
• Wuqing körzet (武清区, Wǔqīng Qū, Vucsing)
• Ji megye (蓟县, Jì Xiàn, Csi Hszien)
• Jinghai megye (静海县, Jìnghǎi Xiàn, Csinghaj)
• Ninghe megye (宁河县, Nínghé Xiàn, Ningho)

Lakosság

A lakosság 97,29%-a Han-kínai, 1,75%-a Hui-kínai, 0,57%-a mandzsu, 0,25%-a mongol, koreai.

Kultúra

Színház

A városban számtalan színház, opera és koncertterem van.

• Népi művészet színháza: 1951-ben nyílt meg.
• Dráma és operaszínház: 1959-ben nyílt meg. A repertoárban tánc és opera szerepel.
• Grand opera színház
• Song and Dance színház
• állami bábszínház

Múzeum

• Művészetek múzeuma
• Tudománymúzeum

Képzés

A város egyetemei:

• Kereskedelmi egyetem
• Tianjin egyetem
• Nankai (Nankaj) egyetem
  

  

  Nankai egyetem
• Technológiai egyetem.
• Kínai civil aviation egyetem
• Orvostudományi egyetem.

Testvértelepülések

• Melbourne, Ausztrália 1980. május 5.
• Kóbe Japán 1973. június 24.
• Philadelphia, USA 1980. február 10.
• Yokkaichi Japán 1980. október 28.
• Szarajevó Bosznia-Hercegovina 1981. május 28.
• Groningen Hollandia 1985. szeptember 12.
• Chiba Japán 1986. május 7.
• İzmir Törökország 1991. szeptember 23.
• Abidjan Elefántcsontpart 1992. szeptember 26.
• Ulánbátor Mongólia 1992. szeptember 27.
• Harkov Ukrajna 1993. június 14.
• Jönköping Svédország 1993. szeptember 23.
• Incheon Dél-Korea 1993. december 7.
• Łódź, Lengyelország 1994. október 1.
• Hải Phòng Vietnam 1999. január 8.
• Namp'o Észak-Korea 2002. augusztus 11.

Külső hivatkozások

• Archive for the Western Category (angol nyelven). tjtrekker.com. (Hozzáférés: 2011. április 16.)
• A Brief Introduction to the Tianjin Museum of Modern History (angol nyelven). discovertianjin.org. (Hozzáférés: 2011. április 16.)
• Touring Tianjin from a historical point of view (angol nyelven). whatsontianjin.com. (Hozzáférés: 2011. április 16.)