Santung

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Shandong (Santung) (山东省
Shāndōng Shěng)
China Shandong.svg
Rövidítés:
pinjin rövidítés:
Név eredete 山 shān – hegy
东 dōng – kelet
"A (Taihang) hegyektől keletre"
Közigazgatás
Ország  Kína
Közigazgatási szint Tartomány
Székhely Jinan
Prefektúrák (地区) 17
Megyék (县) 140
Járások (乡) 1941
A KKP tartományi bizottságának titkára Zhang Gaoli
张高丽
Kormányzó Han Yuqun
韩寓群
Terület 156 700 km²,
20. a rangsorban
ISO 3166-2 37
Népesség
Teljes népesség 95 793 065 fő (2010)[1] +/-
Népsűrűség 586 fő/km²
Főbb nemzetiségek Han – 99,3%
Hui – 0,6%
GDP 2004
GDP 1550 milliárd CNY,
2. a rangsorban
GDP per fő 16 900 CNY,
8. a rangsorban
A zárójelben szereplő rangsorok Kína tartományi szintű közigazgatási egységeinek összehasonlításában értendőek.
Shandong (Santung) weboldala

Shandong Loudspeaker.svg kiejtése (kínai: 甘肃, pinjin: Shāndōng, magyar átírás: Santung) a Kínai Népköztársaság keleti részén fekvő tartomány. Székhelye és legnagyobb városa a tartomány középső részén található Jinan. Santung fontos szerepet játszott a kínai történelemben egészen a kezdetektől. Kulturális és vallási központként otthont adott a taoizmus, a kínaibuddhizmus és a konfucianizmus számára. A tartományban található Taj-hegy a taoizmus legszentebb hegye, a világ egyik legősibb, folyamatosan látogatott zarándokhelye. A tartományi székhelytől délre található buddhista templomok országos jelentőségűek. Qufu (Csüfu) város Konfucius szülőhelye és a róla elnevezett vallás központja. Földrajzi elhelyezkedése miatt a tartomány jelentős gazdasági központtá vált. A 19. század hosszú politikai és gazdasági bizonytalansága után Santung mára az ország egyik legnépesebb (95 793 065 - 2010-ben) és befolyásosabb tartománya lett.

Tartalomjegyzék

Történte [szerkesztés]

Az Észak-Kínai síkság keleti csücskében található tartományt már az ókor elejétől kezdve érték a kínai kultúra behatásai. A legelső dinasztiák (a Szung és a Csou-dinasztia) különböző mértékben vonták uralmuk alá nyugat-Santungot, míg a terület keleti részén a Tungji barbár törzsek éltek. Ezek a népek az évszázadok során sinizálódtak.

A tavasz és ősz korában valamint a háborús államok korában megerősödtek a helyi államok. Santungban ekkor két hatalmas állam alakult ki: Csi és Lu állam. Lu Konfucius szülővárosaként vált ismertté, azonban kis területe miatt végül behódolt a hatalmas Csu állam előtt.

A Csin-dinasztia elpusztította Csi-t és megalapította az első központosított kínai államot i.e. 221-ben. Az ezt követő Han-dinasztia két tartományt hozott létre, a mai Santung területén. A 3-5. század környékén felerősödtek a nomád népek támadásai északról és a terület többször is gazdát cserélt. A 6. század végén a Szui-dinasztiának sikerült újra egységet teremtenie, majd a Tang-dinasztia idején arany korát élte a terület. Ezt követően, az öt dinasztia és a tíz királyság korában háborús idők voltak. Santung az öt dinasztia területének északi részén helyezkedett el. A Szung-dinasztia a 10. század végén újra egyesítette Kínát, ám 1142-ben átadták a hatalmat a terület északi része fölött a csin-dinasztiának.

A mai modern Santung tartományt a Ming-dinasztia alapította. Akkoriban Liaoning tartomány nagy része is Santunghoz tartozott. 1644-ben azonban a mandzsuk függetlenedtek és egész Kínát elfoglalták. A mandzsu alapítású Csing-dinasztia uralkodása alatt Santung hozzávetőlegesen felvette jelenlegi területi határait.

Dezhou, Shandong.

A 19. század során Kína erős nyugati hatásnak volt kitéve. Santungnál, tengerparti elhelyezkedése révén ez különösen erőteljesen volt érezhető. 1897-ben Qingdao Németországhoz került, egy évvel később pedig Weihai várost foglalták el a britek. Általánosan nézve az egész tartományt német befolyásúnak tekintették. Ezen felül a Csing-dinasztia Mandzsúriát megnyitotta a han kínai bevándorlók előtt. Az emberáradat forrása első sorban Santung volt.

Santung a bokszerlázadás egyik legelső színhelye volt és a felkelés során végig az egyik központ maradt. 1899-ben nevezte ki a Csing-dinasztia Jüan Si-kajt katonai vezetőnek, hogy a felkelést elfojtsa.

Az 1. világháború következményeként Németország elveszítette Qingdao várost és befolyását egész Santung fölött. A Versailles-i békeszerződés átruházta a német területeket a japánok kezébe, ahelyett, hogy a kínaiaknak visszaadta volna. Ez a népszerűtlen intézkedés vezetett a Május 4-ei mozgalomhoz. Végül 1922-ben került vissza Santung kínai irányítás alá amerikai közbenjárás segítségével.

1937-ben Japán megtámadta Kínát. A második kínai–japán háború már a 2. világháború része volt. Santung tartomány egész területét elfoglalták a japán seregek, ahol kegyetlen mészárlást folytattak. A háború végére a kommunista párt már a terület nagy részét elfoglalta, amely a kínai polgárháború négy éve alatt tovább nőtt. 1949-ben megalapították a Kínai Népköztársaságot.

Santung az elmúlt években, főleg a keleti részeken, hatalmas gazdasági fejlődésen ment át. Ma már az egész ország egyik leggazdagabb tartománya.

Földrajz [szerkesztés]

A szent Taj-hegy.

Santung nagyrészt lapos területen helyezkedik el. Az északnyugati, nyugati és délnyugati részei a hatalmas Észak-Kínai síkság részeit képezik. A tartomány középső részein találhatók hegyes részek is, mint például a Taj-hegy. A tartomány keleti részén lévő Santung-félsziget elsősorban hegyes. A félsziget elválasztja egymástól az északnyugaton lévő Pohaj-tengert a keleten és délen lévő Sárga-tengertől. A tartomány legmagasabb pontja a Taj-hegy egyik csúcsa (1545m).

Santung nyugati részét átszeli a Sárga-folyó, majd az észak részénél ömlik a tengerbe. A kínai Nagy-csatorna északnyugaton lép be a tartományba és délnyugaton távozik. Az itt található legnagyobb területű tó a Nanszi-tó. Santung 3000m hosszú sziklás tengerparttal büszkélkedhet.

A területre a mérsékelt öv jellemző. A nyár forró és esős (néhány tengerparti terület kivételével), a tél pedig hideg és száraz. Az átlaghőmérséklet januárban −5 és 1°C között, júliusban pedig 24 és 28°C között alakul. Az éves csapadék mennyisg 550-950mm, amelynek a többsége a nyáron esik a monszun esőzések hatására.

Adminisztratív felosztása [szerkesztés]

Santungban 17 prefektúrai szintű város van:

Térkép # Név Adminisztratív székhely Hanzi
Pinjin
Terület (sq.km) Népesség (2010)
Shandong prfc map.png
Tartományi szintű város —
1 Jinan Sizhong körzet (Jinan) 济南市
Jǐnán Shì
8,177 6,814,000
2 Qingdao Shinan körzet 青岛市
Qīngdǎo Shì
11,026 8,715,100
Prefektúrai szintű város —
3 Binzhou Bindzseng körzet 滨州市
Bīnzhōu Shì
9,447 3,748,500
4 Dezhou Decseng körzet 德州市
Dézhōu Shì
10,356 5,568,200
5 Dongying Dongying körzet 东营市
Dōngyíng Shì
7,923 2,035,300
6 Heze Mudan körzet 菏泽市
Hézé Shì
12,238 8,287,800
7 Jining Shizhong körzet (Jining) 济宁市
Jìníng Shì
11,285 8,081,900
8 Laiwu Laicheng körzet 莱芜市
Láiwú Shì
2,246 1,298,500
9 Liaocheng Dongchangfu körzet 聊城市
Liáochéng Shì
8,714 5,789,900
10 Linyi Lanshan körzet 临沂市
Línyí Shì
17,186 10,039,400
11 Rizhao Donggang körzet 日照市
Rìzhào Shì
5,310 2,801,100
12 Tai'an Taishan körzet 泰安市
Tài'ān Shì
7,761 5,494,200
13 Weifang Kuiwen 潍坊市
Wéifāng Shì
15,829 9,086,200
14 Weihai Huancui körzet 威海市
Wēihǎi Shì
5,436 2,804,800
15 Yantai Laishan körzet 烟台市
Yāntái Shì
13,746 6,968,200
16 Zaozhuang Shizhong körzet (Zaozhuang) 枣庄市
Zǎozhuāng Shì
4,550 3,729,300
17 Zibo Zhangdian körzet 淄博市
Zībó Shì
5,938 4,530,600

Turizmus [szerkesztés]

Santung turisztikai látványosságai közé tartozik:

  • Jinan: Shandong tartomány székelye a Ming-dinasztia óta. Nevezetes a benne található 72 forrásról.
  • Penglaj, híres taoista város a Santung-félsziget északi részén.
  • Qingdao, a Sárga-tenger partján fekvő város, amely híres az itt készülő sörről (Tsingtao sör).
    • Ba Da Kuan, nyolc utcából álló terület, amely ősi idők nyolc katonai erődítményét őrzi.
    • Zhan Csiao, a város hosszú, gyalogos mólója.
    • Laosan körzet, turista övezet szép kilátással, amely egyben taoista központ is.
  • Qingzhou, ősi kereskedő központ volt, híres régészeti feltárások színhelye.
  • Weihai, korábbi brit kikötőváros.
  • Világörökségi helyszínek:

Források [szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Shandong című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.