Santung
 |
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
| Shandong (Santung) (山东省 Shāndōng Shěng) |
|
 |
|
| Rövidítés: 鲁 pinjin rövidítés: Lǔ |
|
| Név eredete | 山 shān – hegy 东 dōng – kelet "A (Taihang) hegyektől keletre" |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Kína |
| Közigazgatási szint | Tartomány |
| Székhely | Jinan |
| Prefektúrák (地区) | 17 |
| Megyék (县) | 140 |
| Járások (乡) | 1941 |
| A KKP tartományi bizottságának titkára | Zhang Gaoli 张高丽 |
| Kormányzó | Han Yuqun 韩寓群 |
| Terület | 156 700 km², 20. a rangsorban |
| ISO 3166-2 | 37 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 95 793 065 fő (2010)[1] +/- |
| Népsűrűség | 586 fő/km² |
| Főbb nemzetiségek | Han – 99,3% Hui – 0,6% |
| GDP 2004 | |
| GDP | 1550 milliárd CNY, 2. a rangsorban |
| GDP per fő | 16 900 CNY, 8. a rangsorban |
| A zárójelben szereplő rangsorok Kína tartományi szintű közigazgatási egységeinek összehasonlításában értendőek. | |
| Shandong (Santung) weboldala | |
(Santung) 
kiejtése✩ (kínai: 甘肃, pinjin: Shāndōng, magyar átírás: Santung) a Kínai Népköztársaság keleti részén fekvő tartomány. Székhelye és legnagyobb városa a tartomány középső részén található (Csinan). Santung fontos szerepet játszott a kínai történelemben egészen a kezdetektől. Kulturális és vallási központként otthont adott a taoizmus, a kínaibuddhizmus és a konfucianizmus számára. A tartományban található Taj-hegy a taoizmus legszentebb hegye, a világ egyik legősibb, folyamatosan látogatott zarándokhelye. A tartományi székhelytől délre található buddhista templomok országos jelentőségűek. (Csüfu) (Csüfu) város Konfucius szülőhelye és a róla elnevezett vallás központja. Földrajzi elhelyezkedése miatt a tartomány jelentős gazdasági központtá vált. A 19. század hosszú politikai és gazdasági bizonytalansága után Santung mára az ország egyik legnépesebb (95 793 065 - 2010-ben) és befolyásosabb tartománya lett.
Tartalomjegyzék |
Történte [szerkesztés]
Az Észak-Kínai síkság keleti csücskében található tartományt már az ókor elejétől kezdve érték a kínai kultúra behatásai. A legelső dinasztiák (a Szung és a Csou-dinasztia) különböző mértékben vonták uralmuk alá nyugat-Santungot, míg a terület keleti részén a Tungji barbár törzsek éltek. Ezek a népek az évszázadok során sinizálódtak.
A tavasz és ősz korában valamint a háborús államok korában megerősödtek a helyi államok. Santungban ekkor két hatalmas állam alakult ki: Csi és Lu állam. Lu Konfucius szülővárosaként vált ismertté, azonban kis területe miatt végül behódolt a hatalmas Csu állam előtt.
A Csin-dinasztia elpusztította Csi-t és megalapította az első központosított kínai államot i.e. 221-ben. Az ezt követő Han-dinasztia két tartományt hozott létre, a mai Santung területén. A 3-5. század környékén felerősödtek a nomád népek támadásai északról és a terület többször is gazdát cserélt. A 6. század végén a Szui-dinasztiának sikerült újra egységet teremtenie, majd a Tang-dinasztia idején arany korát élte a terület. Ezt követően, az öt dinasztia és a tíz királyság korában háborús idők voltak. Santung az öt dinasztia területének északi részén helyezkedett el. A Szung-dinasztia a 10. század végén újra egyesítette Kínát, ám 1142-ben átadták a hatalmat a terület északi része fölött a csin-dinasztiának.
A mai modern Santung tartományt a Ming-dinasztia alapította. Akkoriban Liaoning tartomány nagy része is Santunghoz tartozott. 1644-ben azonban a mandzsuk függetlenedtek és egész Kínát elfoglalták. A mandzsu alapítású Csing-dinasztia uralkodása alatt Santung hozzávetőlegesen felvette jelenlegi területi határait.
A 19. század során Kína erős nyugati hatásnak volt kitéve. Santungnál, tengerparti elhelyezkedése révén ez különösen erőteljesen volt érezhető. 1897-ben (Csingtao) Németországhoz került, egy évvel később pedig Weihai várost foglalták el a britek. Általánosan nézve az egész tartományt német befolyásúnak tekintették. Ezen felül a Csing-dinasztia Mandzsúriát megnyitotta a han kínai bevándorlók előtt. Az emberáradat forrása első sorban Santung volt.
Santung a bokszerlázadás egyik legelső színhelye volt és a felkelés során végig az egyik központ maradt. 1899-ben nevezte ki a Csing-dinasztia Jüan Si-kajt katonai vezetőnek, hogy a felkelést elfojtsa.
Az 1. világháború következményeként Németország elveszítette (Csingtao) várost és befolyását egész Santung fölött. A Versailles-i békeszerződés átruházta a német területeket a japánok kezébe, ahelyett, hogy a kínaiaknak visszaadta volna. Ez a népszerűtlen intézkedés vezetett a Május 4-ei mozgalomhoz. Végül 1922-ben került vissza Santung kínai irányítás alá amerikai közbenjárás segítségével.
1937-ben Japán megtámadta Kínát. A második kínai–japán háború már a 2. világháború része volt. Santung tartomány egész területét elfoglalták a japán seregek, ahol kegyetlen mészárlást folytattak. A háború végére a kommunista párt már a terület nagy részét elfoglalta, amely a kínai polgárháború négy éve alatt tovább nőtt. 1949-ben megalapították a Kínai Népköztársaságot.
Santung az elmúlt években, főleg a keleti részeken, hatalmas gazdasági fejlődésen ment át. Ma már az egész ország egyik leggazdagabb tartománya.
Földrajz [szerkesztés]
Santung nagyrészt lapos területen helyezkedik el. Az északnyugati, nyugati és délnyugati részei a hatalmas Észak-Kínai síkság részeit képezik. A tartomány középső részein találhatók hegyes részek is, mint például a Taj-hegy. A tartomány keleti részén lévő Santung-félsziget elsősorban hegyes. A félsziget elválasztja egymástól az északnyugaton lévő Pohaj-tengert a keleten és délen lévő Sárga-tengertől. A tartomány legmagasabb pontja a Taj-hegy egyik csúcsa (1545m).
Santung nyugati részét átszeli a Sárga-folyó, majd az észak részénél ömlik a tengerbe. A kínai Nagy-csatorna északnyugaton lép be a tartományba és délnyugaton távozik. Az itt található legnagyobb területű tó a Nanszi-tó. Santung 3000m hosszú sziklás tengerparttal büszkélkedhet.
A területre a mérsékelt öv jellemző. A nyár forró és esős (néhány tengerparti terület kivételével), a tél pedig hideg és száraz. Az átlaghőmérséklet januárban −5 és 1°C között, júliusban pedig 24 és 28°C között alakul. Az éves csapadék mennyisg 550-950mm, amelynek a többsége a nyáron esik a monszun esőzések hatására.
Adminisztratív felosztása [szerkesztés]
Santungban 17 prefektúrai szintű város van:
| Térkép | # | Név | Adminisztratív székhely | Hanzi Pinjin |
Terület (sq.km) | Népesség (2010) |
|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||
| — Tartományi szintű város — | ||||||
| 1 | (Csinan) | (Sizhong körzet) | 济南市 Jǐnán Shì |
8,177 | 6,814,000 | |
| 2 | (Csingtao) | (Sinan körzet) | 青岛市 Qīngdǎo Shì |
11,026 | 8,715,100 | |
| — Prefektúrai szintű város — | ||||||
| 3 | (Bincsou) | Bindzseng körzet | 滨州市 Bīnzhōu Shì |
9,447 | 3,748,500 | |
| 4 | (Decsou) | Decseng körzet | 德州市 Dézhōu Shì |
10,356 | 5,568,200 | |
| 5 | (Tungjing) | (Tungjing körzet) | 东营市 Dōngyíng Shì |
7,923 | 2,035,300 | |
| 6 | (Hece) | Mudan körzet | 菏泽市 Hézé Shì |
12,238 | 8,287,800 | |
| 7 | (Csining) | (Sicsong körzet (Csining) | 济宁市 Jìníng Shì |
11,285 | 8,081,900 | |
| 8 | (Lajvu) | (Lajcseng) | 莱芜市 Láiwú Shì |
2,246 | 1,298,500 | |
| 9 | (Liaocseng) | (Tungcsangfu körzet) | 聊城市 Liáochéng Shì |
8,714 | 5,789,900 | |
| 10 | (Linji) | (Lansan körzet) | 临沂市 Línyí Shì |
17,186 | 10,039,400 | |
| 11 | (Zsicsao) | (Tunggang körzet) | 日照市 Rìzhào Shì |
5,310 | 2,801,100 | |
| 12 | (Tajan) | (Tajsan körzet) | 泰安市 Tài'ān Shì |
7,761 | 5,494,200 | |
| 13 | (Vejfang) | (Kuiven) | 潍坊市 Wéifāng Shì |
15,829 | 9,086,200 | |
| 14 | (Vejhaj) | (Huancuj körzet) | 威海市 Wēihǎi Shì |
5,436 | 2,804,800 | |
| 15 | (Jantaj) | (Lajsan körzet) | 烟台市 Yāntái Shì |
13,746 | 6,968,200 | |
| 16 | (Caocsuang) | (Sicsong körzet (Caocsuang)) | 枣庄市 Zǎozhuāng Shì |
4,550 | 3,729,300 | |
| 17 | (Cepo) | (Csangtien körzet) | 淄博市 Zībó Shì |
5,938 | 4,530,600 | |
Turizmus [szerkesztés]
Santung turisztikai látványosságai közé tartozik:
- (Csinan): (Santung) tartomány székelye a Ming-dinasztia óta. Nevezetes a benne található 72 forrásról.
- Paotu-forrás: egy kulturális jelentőségű artézi karsztforrás, amelyről Csien-lung kínai császár azt állította, hogy "A mennyek alatti legelső forrás" (天下第一泉).
- Daming-tó: Jinan legnagyobb tava, amelynek vize a környező forrásokból származik. Szépségéről Marco Polo is beszámolt írásaiban.
- Ezer buddha-hegy: ismert a hegy sziklás oldalaiba vésett számtalan Buddha-képeiről.
- Lingjan templom: a Tang-dinasztia négy híres temploma közül az egyik (四大名刹). Itt található a híres Pizhi Pagoda, az ezer buddha terem és a benne található bronz Buddha szobor.
- A Kínai nagy fal egy része: a létező legrégebbi falszakasz Kínában, amelyet i.e. 685-ben emeltek és amely elér (Csinan)-tól egészen (Csingtao)ig.
- Penglaj, híres taoista város a Santung-félsziget északi részén.
- (Csingtao), a Sárga-tenger partján fekvő város, amely híres az itt készülő sörről (Tsingtao sör).
- Ba Da Kuan, nyolc utcából álló terület, amely ősi idők nyolc katonai erődítményét őrzi.
- Zhan Csiao, a város hosszú, gyalogos mólója.
- Laosan körzet, turista övezet szép kilátással, amely egyben taoista központ is.
- (Csingcsou), ősi kereskedő központ volt, híres régészeti feltárások színhelye.
- (Vejhaj), korábbi brit kikötőváros.
- Világörökségi helyszínek:
Források [szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Shandong című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
|
||||||||||||||||
