Csüfu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csüfu (曲阜 (pinjin: Qūfù))
Qufu south gate.JPG
A déli kapu Csüfuban
Közigazgatás
Ország  Kína
Tartomány Santung
Rang Megye szintű város
Irányítószám 273100
Körzethívószám 537
Rendszámok betűjelei 鲁H
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság 65 m
Terület 896 km²
Időzóna UTC+8
Elhelyezkedése
Csüfu (Kína)
Csüfu
Csüfu
Pozíció Kína térképén
é. sz. 35° 36′, k. h. 117° 02′Koordináták: é. sz. 35° 36′, k. h. 117° 02′
Csüfu weboldala

Csüfu (kínai:曲阜, pinyin: Qūfù) a kínai Santung tartomány északi részén fekvő város. A tartományi székhelytől, Csinantól 130km-re fekvő település Csining prefektúra alá tarozik, amely tőle 45km-re van. Csüfu város lakossága 60 000 fő, a teljes adminisztrációs területének lakossága 650 000 fő.

Csüfuból származik a neves kínai gondolkodó Konfucius, akiről úgy tartják, hogy a közeli Ni-hegy-en született. Csüfuban számos történelmi jelentőségű hely található. Ezek közül a három legfontosabb kulturális helyszínt összefoglaló néven Szan Kong-nak (三孔) nevezik. Ezek közé tartozik a Konfuciusz temploma (kínai:孔庙, pinyin:Kǒng miào), a Konfuciusz temetője (kínai:孔林, pinyin:Kǒng lín), és a Kong Család rezidenciája (kínai:孔府, pinyin:Kǒng fǔ). Ez a három helyszín együttesen került fel az UNESCO világörökség listájára 1994-ben.

Elnevezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csüfu szó szerinti jelentése "kanyargós hegy", amely egy egy mérföld hosszú hegyre utal, amely a város részéhez tartozott, amikor az a Lu állam fővárosa volt.[1]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Konfuciusz templomának történelmi alaprajza (1912).
Konfuciusz temploma
Világörökség
曲阜孔廟大成殿.jpg
Adatok
Ország Kína
Típus Kulturális helyszín
Kritériumok I,IV,VI
Felvétel éve 1994
Elhelyezkedése
Csüfu (Kína)
Csüfu
Csüfu
Pozíció Kína térképén
é. sz. 35° 36′, k. h. 116° 59′

A tavasz és ősz korában Csüfu Lu állam fővárosa volt. Ekkoriban a városfal nem csak a jelenlegi Ming-dinasztia korabeli óvárost ölelte körbe, hanem egy jelentősebb területet tőle keletre és északra is.

A Tang-dinasztia idején, illetve a Szong-dinasztia első éveiben a város központját a jelenlegi Csou herceg temploma jelentette. 1012-ben Csüfu a Hszianjüan megye (仙源县) elnevezést kapta. Ekkor vette fel jelenlegi földrajzi helyzetét. A mai fallal körbevett óvárostól mintegy 4 km-re keletre, a legendás Sárga Császár állítólagos sírhelyéhez. A Sárga császár tiszteletére templomot emeltek, amelyből mára csak két hatalmas sírkő maradt (a Sou Csiu helyszín).[2]

Azután, hogy a dzsurcsenek elfoglalták észak-Kínát, az új Csin-dinasztia visszaadta a településnek a Csüfu nevet (1142). A város megmaradt a Szong időszakban felvett helyén. stayed at its Song location. A jelenlegi városfalak a ming Csiacsing császár idején épültek (1522).

1948-ban Csüfu fontos szerepet játszott a nemzeti és kommunista erők közötti összetűzésben, a Jancsou hadjárat során, a Kínai polgárháborúban.

Csüfu történelmi helyszínein a kulturális forradalom idején hatalmas károkat okozott a Pekingi Általános Egyetem 200 alkalmazottja, akik 1966 novemberében, Tan Houlan (谭厚兰, 1937–1982) vezetésével tönkretettek több mint 6000 művet.[3][4][5]

Földrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csüfu történelmi központját a Ming-dinasztia idején helyreállított városfal és víz veszi körül. A Dob-torony (Gulou) ennek a területnek a közepén áll. A Konfuciusz templom (Kong Miao), Konfuciusz rezidencia (Kong Fu) és a Jan Hui templom (Yan Miao) a falon belüli központ nagy részét elfoglalja..[6]

A Konfuciusz temetője (Kong Lin) a központtól 1.3 km-re fekszik északra. A modern városrész a fallal körülvett résztől délre helyezkedik el. Található még Csüfuban egy mecset és egy nyüzsgő muzulmán negyed piaccal, ami a központ nyugati kapuján kívül van.

Csüfu vonatállomása és fő ipari területei a keleti részen találhatók.

Konfuciusz temploma (Kong Miao)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kr. e. 478-ban, röviddel Konfuciusz halála után házát templommá szentelte Lu hercege.[7] Kr. e. 205-ben a Han-dinasztia első császára, Liu Pang volt az első császár, aki áldozatot mutatott be Csüfuban Konfuciusz emlékére.[8] Példáját számos császár és magas rangú hivatalnok követte. Később a császárok trónra kerülésük után vagy egyéb jelentős alkalmakkor - mint egy sikeres háború - látogatták meg Csüfut. Konfuciusz eredetileg három szobás házát egy Kr. u. 611-ben zajló átépítés idejére kihozták a templomegyüttesből. 1012-ben és 1094-ben a Szung-dinasztia idején pedig kibővítették három részleggel és négy udvarral, mely körül több mint 400 szobát létesítettek.[9] 1214-ben a Csin-dinasztia idején tűz és vandalizmus rombolta a templomot, majd 1331-ben a császári palotáéhoz hasonlatos fallal vonták körbe az építményt. Egy 1499-es tűzvész után végül a jelenlegi állapotára újították fel a templomot.[8][10] 1724-ben egy újabb tűz után elpusztult majdnem a teljes főcsarnok és a benne lévő szobrok, a helyreállítás 1730-ra fejeződött be. A szobrok jó része megsérült vagy elpusztult később a kulturális forradalom idején 1966-ban. A templomban Konfuciusz szobra mellett a Ming-dinasztia idejéből származó 120 kép meséli el a filozófus élettörténetét.[7]

Konfuciusz temetője (Kong Lin)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Konfuciusz sírja.

Konfucius temetője Csüfu várostól északra helyezkedik el. A helyszínen talált legrégebbi sírok a Csou-dinasztia korából valók. A Konfuiusz emlékére emelt eredeti síremlék fejsze alakú volt. A Szisui-folyó partján fekvő emlékmű tégla alapzatot kapott az áldozatbemutatások miatt. A mai sírhely egy kúp alakú domb. Konfucius leszármazottainak a sírhelyei és egyéb sírkövek is később a ide kerültek.

Mivel Konfucius leszármazottai nemesi címet és császári hercegnő feleségeket kaptak, a sírhelyeken feltüntették a státusz szimbólumokat is. A sírkövek a Han-dinasztia korában lettek használatosak. Mára több mint 3600 különböző dinasztiákból való sírkő található a területen.

1331-ben felújítási munkálatok kezdődtek a temető falain és bejárati kapuján. Összességében 13 felújításon és bővítésen ment át a temető. A 18. századra a külső fal hosszúsága elérte a 7.5&nbspkm-t, amely így már 3.6 km2-t határolt be. Ezen a területen a 2000 év alatt Konfuciusz leszármazottainak sírjainak a száma elérte a százezret. A legkésőbbi sírok a 76. és 78. generációkhoz tartoznak.

A 76. generációhoz tartozó Csüfu hercegének a maradványait a kulturális forradalom idején kivették a sírjából és meztelenül felakasztották a palota előtti fára.[11]

A több mint 10 000 fa erdő hangulatot kölcsönöz a temető számára. Csüfu északi kapujától 1266 méter hosszú, egyenes út vezet a temető külső kapujához. Az utat ciprus és fenyvesek övezik. Ezen az úton található a Jan Hui templom, amelyet Konfucius kedvenc tanítványának ajánlottak.

A Kong család rezidenciája (Kong Fu)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Udvar a Kong család rezidenciáján.

Konfuciusz közvetlen leszármazottai a Kong család rezidenciján éltek, amely a templomtól keletre található. Az ő feladataik közé tartozott a templom és a temető gondozása. Legfőbb feladatai közé tartozott a kifinomult vallási ceremóniák levezénylése, faültetéskor, szüretkor, halott tiszteletkor vagy születéskor. A Kong családé volt egész Kína leghatalmasabb magánkézben fekvő vidéki ingatlana. Az első rezidenciát 1038-ban építették, a Szong-dinasztia idején. Ez még közvetlen összeköttetésben állt a templommal. 1377-ben, a Ming-dinasztia uralma alatt az építmény kissé távolabb került a templomtól. 1503-ban három sorossá vált az épület, amely így már 560 szobát foglalt magába. 1838-ban teljesen felújították a rezidenciát, amely azonban leégett 47 évvel később, 1887-ben. Császári költségből a 19. században újból felépítették az épületeket. Az 12470m2-es területen, az épületegyüttes ma 152 épületből áll, amelyben 480 szoba található. Legmagasabb épülete a négyemeletes menedék torony, amelyet egy támadás során építettek, ám soha sem használtak. Konfuciusz leszármazottai egészen 1937-ig éltek itt, amikor a 76. és 77. generáció a második kínai–japán háború elől elmenekült Csongcsing városba, illetve később a kínai polgárháború idején Tajvanba. A családfő jelenleg is ott él.

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Zhongguo gujin diming dacidian 中国古今地名大词典 [Dictionary of Chinese Place-names Ancient and Modern] (Shanghai: Shanghai cishu chubanshe, 2005), 1154.
  2. #Bo2002|Bo Chonglan et al (2002)]], p. 109
  3. Cultural revolution in Current Events – Weekly Reader Corp.
  4. Wang Liang, "The Confucius Temple Tragedy of the Cultural Revolution," in Thomas A. Wilson, ed., On Sacred Grounds, (Cambridge: Harvard University Press, 2002)
  5. Sang Ye and Geremie R. Barmé (2009): The Fate of the Confucius Temple, the Kong Mansion and Kong Cemetery, China Heritage Quarterly, No. 20, December 2009
  6. Lásd a térképen (3.1.2.2): http://books.google.com/books?id=qhcRYkz-I3YC&pg=PA116 Alfred Schinz – The magic square: cities in ancient China, 1996, 116. old, ISBN=3-930698-02-1
  7. ^ a b 'The Confucian Temple, Cemetery and Family Mansion in Qufu '. china.org. (Hozzáférés: 2011. április 8.)
  8. ^ a b 'Kong Miao (Temple of Confucius)'. orientalarchitecture.com. (Hozzáférés: 2011. április 8.)
  9. ' Qufu Confucian Temple and Confucian Mansion'. chinaculture.org. (Hozzáférés: 2011. április 8.)
  10. 'Confucius’ Temple'. cctv.com. (Hozzáférés: 2011. április 8.)
  11. Jeni Hung – Children of confucius April 5, 2003

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]