Honan

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Henan (河南省
Hénán Shěng)
China Henan.svg
Rövidítés:
pinjin rövidítés:
Név eredete 河 hé – folyó
南 nán – dél
"a folyótól délre"
Közigazgatás
Ország  Kína
Közigazgatási szint Tartomány
Székhely Zhengzhou
Prefektúrák (地区) 17
Megyék (县) 159
Járások (乡) 2455
A KKP tartományi bizottságának titkára Xu Guangchun
徐光春
Kormányzó Li Chengyu
李成玉
Terület 167 000 km²,
17. a rangsorban
ISO 3166-2 41
Népesség
Teljes népesség 97 170 000 fő (2004) +/-
Népsűrűség 582 fő/km²
Főbb nemzetiségek Han – 98,8%
Hui – 1%
GDP 2004
GDP 881,5 milliárd CNY,
5. a rangsorban
GDP per fő 9070 CNY,
18. a rangsorban
A zárójelben szereplő rangsorok Kína tartományi szintű közigazgatási egységeinek összehasonlításában értendőek.
Henan weboldala

Henan Loudspeaker.svg kiejtése (kínai: 河南, pinjin: Hénán, magyar átírás: Honan) a Kinai Népköztársaság tartománya. Közel 100 millió lakosával Henan a legnépesebb tartomány az országban. Nevét ("a folyótól délre") a tartomány északi részét átszelő Sárga-folyóról kapta. A tartomány székhelye és legnagyobb városa Zhengzhou. Henant hagyományosan a kínai civilizáció bölcsőjének tekintik.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tartomány a kínai állam bölcsője. Itt uralkodtak a legendák ködébe vesző ősi dinasztiák. Itt kezdődik Kína írott történelme. A tartományban született Konfuciusz és Lao-ce.

Történelme során a tartomány megszenvedett minden nagyobb belháborút, nomád inváziót, ráadásul gyakran sújtották természeti katasztrófák. Ennek ellenére a dzsürcsi hódításig a tartomány valamelyik városában volt Kína császári székhelye, az akkori világ egyik legnagyobb - vagy a legnagyobb - városa. Így különböző időben császári székhely volt Lojang, Csanga'an, Kajfeng.

A mongol Jüan-dinasztia hatalomra kerülésével a tartományból végleg elköltözött a főváros. Azóta lényegében változatlanok határai. A Jüan-, a Ming- és a mandzsu Csing-dinasztia idején fontos tartomány volt, de fokozatosan hanyatlott Kínán belüli jelentősége is. Az árvizek hatalmas károkat okoztak, járványok és éhínség követte az árvizeket. Még mielőtt kiheverték volna a károkat, jött a következő. Ez a 20. században is így folyt tovább. 1938-ban a japán csapatok elfoglalták Kajfeng városát, az akkori tartományi székhelyet. Csang Kaj-sek kormánya, hogy megakadályozza a további előrenyomulásukat, lerombolt egy fontos gátat. Az ezt követő árvíz Honan tartomány mellett Anhuj és Csiangszu tartományokat is sújtotta. Milliók haltak meg az árvíz, a járványok és az éhínség következtében.

Az 1950-as évek elején nagyszabású vízépítési munkákba kezdtek. Ez azonban nem akadályozta meg, hogy 1975 augusztusában rendkívüli esőzés után ismét óriási árvíz pusztítson. Az áldozatok pontos száma nem ismert, különböző becslések tízezrekben vagy éppen százezrekben számolják a halottakat.

1958-ban Honan tartományban megszervezték Kína első népi kommunáját. Ez volt a jeladás a "Nagy Ugrás" megkezdésére. Az ezt követő éhínségben az 1960-as évek elején, amelyet általában a Nagy Ugrás politikájának tulajdonítanak, Honanban milliók haltak meg.

Az 1970-es évek elején Kína a világ egyik legszegényebb országa volt, Honan pedig Kína egyik legszegényebb tartománya. Az 1978-ban kezdődött új gazdasági politika kezdetben nem érintette a belső tartományokat, Honant sem. Azonban az 1990-es években már a tartomány gazdasága gyorsabban nőtt, mint egész Kínáé.

Földrajz és éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Henan 17 prefektúra szintű városra és egy prefektúrába nem sorolt megyei szintű városra van felosztva:

Megyei szintű város:

  • Jiyuan (济源市 Jǐyuán Shì)

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Honan témájú médiaállományokat.