Barbárok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Barbár harcosokat ábrázoló rajz Philipp Clüver műve Germania Antiqua (1616).

A barbárok koronként változó, de többnyire pejoratív stílusértékű kifejezésével az ókortól napjainkig folyamatosan árnyalódó jelentéstartalommal a saját kultúrától idegen, esetleg műveletlen, bárdolatlan népelemeket, közösségeket írják le.

Az ókori időkben még az Európában kalandozó népekre használt fogalom volt. Az irodalmi alkotásokban és a filmművészetben is lehet találkozni a kifejezéssel. Barbárok címen Móricz Zsigmond írt novellát, Makszim Gorkij drámát és Barbárok egy Zsurzs Éva rendezésében készített film neve is.

Ókori barbár népek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eredetileg az ókori Görögországban jelölték barbarosz (βάρβαρος) kifejezéssel a nem görögöket. A szó feltehetőleg a dadogó, érthetetlenül beszélő kifejezésből ered, s aki nem volt hellén, azt barbárnak tekintették. Egyes népekkel azonban kivételt tettek, így a Nagy Sándor korabeli makedónokat és a rómaiakat sem tekintették barbárnak.

A barbárok a régi görög felfogás szerint idegen nyelvű népek, de a perzsák ellen vívott szabadságharctól kezdve a szónak megvető értelme is volt, jelezve a durvaságot, a kegyetlenséget, a műveletlenséget.

A rómaiak, minthogy hódításaik révén találkoztak olyan barbár népekkel akiket a görögök nem ismerhettek ezért az ókori barbár tipusok köre náluk más jelentést nyert. Így lehetnek barbárok a kelták, a germánok de a hunok is.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • FOREIGNERS AND BARBARIANS. globaled.or. (Hozzáférés: 2011. január 15.)
  • Barbárok. Kislexikon a A Pallas nagy lexikona szócikke alapján. (Hozzáférés: 2011. január 15.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wiktionary-logo-hu.png
Keress rá az barbárok címszóra a Wikiszótárban!