Fucsien

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fujian (福建省
Fújiàn Shěng)
China Fujian.svg
Rövidítés:
pinjin rövidítés: Mǐn
Név eredete 福 fú – Fuzhou
建 jiàn – Jian'ou
Közigazgatás
Ország  Kína
Közigazgatási szint Tartomány
Székhely Fuzhou
Prefektúrák (地区) 9
Megyék (县) 85
Járások (乡) 1107
A KKP tartományi bizottságának titkára Lu Csan-kung
Kormányzó Huang Hsziao-csing
Terület 121 400 km²,
23. a rangsorban
ISO 3166-2 35
Népesség
Teljes népesség 35 110 000 fő (2004) +/-
Népsűrűség 289 fő/km²
Főbb nemzetiségek han – 98%
– 1%
huj – 0,3%
GDP 2004
GDP 605,3 milliárd CNY,
11. a rangsorban
GDP per fő 17 200 CNY,
7. a rangsorban
A zárójelben szereplő rangsorok Kína tartományi szintű közigazgatási egységeinek összehasonlításában értendőek.
Fujian weboldala

Fujian Loudspeaker.svg kiejtése (kínai: 福建, pinjin: Fújiàn, magyar átírás: Fucsien) a Kinai Népköztársaság délkeleti partjainál fekvő tartománya. Északon Csöcsiang, nyugaton Csianghszi, délen Kuangtung tartomány, keleten pedig a Tajvani-szoros határolja. Tartományi székhelye és legnagyobb városa Fucsou.

A Kínai Népköztársaság a tartomány részének tekinti a Csinmen és Macu szigetét, a gyakorlatban azonban ezeket a Kínai Köztársaság (Tajvan) irányítja.

A tartomány neve két városának, Fucsou és Csien'ou nevének összevonásából keletkezett.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tartományt a legújabb korig nehezen járható hegyvidék választja el Kína többi részétől. Ezért sokáig helyi dinasztiák uralkodtak, amelyek azonban egyre szorosabb függésbe kerültek a környező erősebb kínai dinasztiáktól. Ezért nehezen adható meg az időpont, hogy mikortól tekinthető a kínai állam részének. Mindenesetre innen indultak ki Cseng Ho expedíciói. Akkoriban Quanzhou (Csüancsou) kikötője a világ legjelentősebb kikötői közé tartozott. A fejlődést azonban súlyosan akadályozták a japán kalózok és a kínai kormányzat gazdaságpolitikája. Több alkalommal is évtizedekre betiltották a tengeri kereskedelmet.

1689-ben Fucsien tartományhoz csatolták Tajvan szigetét. Ekkor indult meg Tajvan benépesülése kínaiakkal, többségük Dél-Fucsienből származott. Fucsien egyébként egész történelme során gyakran szolgált az északról - belháborúk és nomád támadások miatt - menekülők menedékéül, ugyanakkor némileg békésebb időszakokban sokan vándoroltak el innen jobb élet reményében.

Tajvan 1885-ben önálló tartomány lett, majd 1895-ben Japán gyarmata. Ekkor nyerte el Fucsien tartomány mai határait. A II. világháború végéig erős japán befolyás érvényesült, de fejletlen vidék volt vasút nélkül, kevés műúttal. Gazdaságilag az 1970-es évek eleje óta felvirágzott, különösen a tengerparti területek. Ismét sok a bevándorló Kína középső és északi területeiről.

Földrajz és éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fucsien tartomány 9 prefektúrai szintű városra van felosztva:

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Fucsien témájú médiaállományokat.