Dzsóecu Sinkanszen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dzsóecu Sinkanszen
Sinkanszen E7 a vasútvonalon
Sinkanszen E7 a vasútvonalon
A Dzsóecu Sinkanszen útvonala
Hossz:269,5 km
Nyomtávolság:1435 mm
Feszültség:25 kV 50 Hz ~
Üzemeltető:East Japan Railway Company Shinkansen
General Management Department
Maximális sebesség:240 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Dzsóecu Sinkanszen témájú médiaállományokat.

A Dzsóecu Sinkanszen (japánul: 上越 新幹線) egy kétvágányú, 25 kV 50 Hz-cel villamosított nagysebességű vasútvonal Japánban, amely 269,5 km hosszan fut Tokió és Niigata között. Az East Japan Railway Company (JR East) üzemelteti. 1982 november 15-én nyílt meg. Kezdetben a vonatok 210 km/h sebességgel közlekedtek, később a sebességet 240 km/h-ra növelték. Az építkezés költsége 6,3 milliárd amerikai dollár volt.[1]

Története[szerkesztés]

Az új vonal megépítésének programját 1971-ben a niigatai születésű Tanaka Kakuei miniszterelnök kezdeményezte; egy népszerű anekdota szerint Tanaka úgy határozta meg a vonal útvonalát, hogy egy piros ceruzával felrajzolta azt egy térképre.[2] A 6,3 milliárd amerikai dolláros költséggel épült vonalat[3] "a Tokióval való szorosabb kapcsolat megteremtése és a regionális fejlődés elősegítése" érdekében építették.[4]

A próbaüzem a vonalon 1980 novemberében kezdődött, a menetrendszerű közlekedés pedig 1982. november 15-én indult. A vonalat eredetileg úgy tervezték, hogy a Shinjuku állomáson végződik, de gazdasági megfontolások arra késztették a Japán Nemzeti Vasutakat (JNR), hogy a vonalat Ōmiyánál egyesítsék a meglévő Tóhoku Sinkanszen vonallal.

1991 szeptemberében egy 400-as sorozatú Shinkansen vonat a Dzsóecu Sinkanszen vonalon japán vasúti sebességrekordot állított fel 345 km/h-val, 1993 decemberében pedig a STAR21 kísérleti vonat 425 km/h-t ért el. A vonalon a menetrend szerinti járatok maximális sebessége 245 km/h, kivéve a Jomo-Kogen és Urasa közötti szakaszon, ahol a Niigata felé közlekedő E2 sorozatú vonatok maximális sebessége 275 km/h. A Tokió és Ōmiya közötti városi szakaszon 110 km/h.[5]

Az alapterv szerint a Dzsóecu Sinkanszennek valójában Shinjukuból kellene indulnia, ami 30 km további Sinkanszen pálya megépítését tenné szükségessé Ōmiyától. Bár a meglévő Saikyō vonal mentén történt néhány földvásárlás, az építkezés soha nem kezdődött meg.

A Niigata prefektúra kormánya egy új multimodális terminál építését javasolta, amely közvetlenül összekötné a Sinkanszent Niigata kikötőjével, lehetővé téve a közvetlen átszállást kompokra és sétahajókra, valamint a Sinkanszen és a Niigatai repülőtér közötti közvetlen összeköttetést. Ez a terv azonban előreláthatólag csak a 2040-es évek közepére készül el.[6]

Rekordok[szerkesztés]

Vonatok és szolgáltatások[szerkesztés]

Jelenlegi[szerkesztés]

Megszűnt[szerkesztés]

  • Asahi - Megszűnt 2002 decemberben
  • Max Asahi - Megszűnt 2002 decemberben

Források[szerkesztés]

  1. Hayes, Louis D. Introduction to Japanese Politics, p.107.
  2. 実に地球300周…雪国駆けた「丸顔の美人」 さらば新幹線200系”, MSN Sankei News , 2013. március 15.. [2014. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2014. január 20.) „最後の活躍の舞台となった上越新幹線。その誕生には、田中角栄元首相が赤鉛筆で線を引きルートを決めたとの逸話も残る。” 
  3. Hayes, Louis D. Introduction to Japanese Politics, p.107.
  4. Takashima, Shuichi. Railway Operators in Japan 3: Tohoku and Niigata Region Archiválva 2008. november 20-i dátummal a Wayback Machine-ben.. Japan Railway & Transport Review No. 29 (pp.40–49)
  5. 300km/hのトップランナー. Japan: Kōyūsha Co., Ltd., 14. o. (2012. április 1.) 
  6. Sablon hiba: a title paraméter kötelező. 

További információk[szerkesztés]