Caserta
| A településen világörökségi helyszín található |
| Caserta | |
| A casertai királyi palota | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Régió | Campania |
| Megye | Caserta (CE) |
| Frazionék | Aldifreda, Briano, Casertavecchia, Casola, Casolla, Centurano, Ercole, Falciano, Garzano, Mezzano, Piedimonte di Casolla, Pozzovetere, Puccianiello, Sala di Caserta, San Benedetto, San Clemente, San Leucio, Santa Barbara, Staturano, Tredici, Tuoro, Vaccheria |
| Irányítószám | 81020 |
| Körzethívószám | 0823 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 79 448 fő (2004) +/- |
| Népsűrűség | 1415 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 66 m |
| Terület | 53 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
| Caserta weboldala | |
Caserta város (közigazgatásilag comune), Olaszország Campania régiója azonos nevű megyéjének központja. Fontos mezőgazdasági, kereskedelmi és ipari központ. A város nevezetessége a Bourbon királyi palota és a San Leucio komplexum, amelyek a Világörökség részét képezik.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A megye délkeleti részén fekszik. Határai: Capua, Casagiove, Castel Morrone, Limatola, Maddaloni, Recale, Sant’Agata de’ Goti, San Felice a Cancello, San Marco Evangelista, San Nicola la Strada, San Prisco és Valle di Maddaloni. A Campaniai-síkság szélén fekszik a Nápolyi-Appenninek lábánál. fekszik.
[szerkesztés] Történelem
A város eredetéről nincsenek pontos adatok. Valószínűleg az etruszkok alapítottak először települést ezen a vidéken i. e. 9 században Galatia néven.
A mai Casertát Pandulf, capuai herceg alapította egy, a longobárdok idején épült vártorony körül, amely a mai Casertavecchia kerületben feküdt, és a későbbiekben egybeépítették a casertai hercegek palotájával, amely napjainkban a megye közigazgatási hivatalainak ad otthont. A várost 863-ban alapítója, Pandulf elpusztította. A lakosság fokozatosan költözött át a 14. században Casertavecchiából (egykori püspöki székhely is) a mai város területére.
A város és környéke a középkor során az Acquaviva nemesi család birtoka volt, akik hatalmas adósságaik miatt kénytelenek voltak eladni a nápolyi királyi családnak. A királyi család Casertát választotta megépítendő új palotájuk helyszínéül, mivel sokkal biztonságosabb vidéknek bizonyult, mint a Nápolyi-öböl partja, ahol előző palotájuk állt. A palota megépítésének kezdetével indult meg a város gazdasági és népességi fejlődése is.
[szerkesztés] Népessége
A népesség számának alakulása:

[szerkesztés] Főbb látnivalói
- Caserta legfőbb látványossága az UNESCO Világörökség részét képező királyi palota (olasz nyelven Reggia di Caserta). A versailles-ihoz hasonló palotát a 18. században építette a holland származású építász Luigi Vanvitelli a nápolyi Bourbon királyok számára
- Palazzo Vecchio (Öreg Palota), a 16. században épült, majd Luigi Vanvitelli felújíttatta átmeneti lakhelyéül a királyi családnak.
- Casertavecchia, a város ősi központja, egykori püspöki székhely a 18. századi katedrálissal
- San Leucio komplexum , a királyi selyemszövő műhelyek központja, amely szintén a Világörökség része.
- Vaccheria negyed, a királyi istállókkal
A városhoz tartozó kisebb települések (frazioni) látnivalói:
- Falciano, egykori püspöki székhely, 16. századi palotával.
- Piedmonte di Casolla, ősi bencés apátsággal, mely egy Dianának szentelt római szentély helyén épült.
[szerkesztés] Források
- Blanchard, Paul. Southern Italy. London: Somerset Books Company (2007). ISBN 9781905131181
- Comuni-Italiani
- Italy World Club
[szerkesztés] További információk
A Wikimédia Commons tartalmaz Caserta témájú médiaállományokat.

