Caserta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vilagorokseg logo ff tif.png  A településen világörökségi helyszín található 
Caserta
CasertaNorthernAspect.jpg
A casertai királyi palota
Közigazgatás
Ország  Olaszország
Régió Campania
Megye Caserta (CE)
Frazionék Aldifreda, Briano, Casertavecchia, Casola, Casolla, Centurano, Ercole, Falciano, Garzano, Mezzano, Piedimonte di Casolla, Pozzovetere, Puccianiello, Sala di Caserta, San Benedetto, San Clemente, San Leucio, Santa Barbara, Staturano, Tredici, Tuoro, Vaccheria
Irányítószám 81020
Körzethívószám 0823
Népesség
Teljes népesség 74 748 fő (2013. szept 30.)[1]
Népsűrűség 1415 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 66 m
Terület 53 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Caserta (Olaszország)
Caserta
Caserta
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 41° 04′, k. h. 14° 20′Koordináták: é. sz. 41° 04′, k. h. 14° 20′
Caserta weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Caserta témájú médiaállományokat.

Caserta város (közigazgatásilag comune), Olaszország Campania régiója azonos nevű megyéjének központja. Fontos mezőgazdasági, kereskedelmi és ipari központ. A város nevezetessége a Bourbon királyi palota és a San Leucio komplexum, amelyek a Világörökség részét képezik.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megye délkeleti részén fekszik. Határai: Capua, Casagiove, Castel Morrone, Limatola, Maddaloni, Recale, Sant’Agata de’ Goti, San Felice a Cancello, San Marco Evangelista, San Nicola la Strada, San Prisco és Valle di Maddaloni. A Campaniai-síkság szélén fekszik a Nápolyi-Appenninek lábánál. fekszik.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város eredetéről nincsenek pontos adatok. Valószínűleg az etruszkok alapítottak először települést ezen a vidéken az i. e. 9 században Galatia néven.

A mai Casertát Pandulf, capuai herceg alapította egy, a longobárdok idején épült vártorony körül, amely a mai Casertavecchia kerületben feküdt, és a későbbiekben egybeépítették a casertai hercegek palotájával, amely napjainkban a megye közigazgatási hivatalainak ad otthont. A várost 863-ban alapítója, Pandulf elpusztította. A lakosság fokozatosan költözött át a 14. században Casertavecchiából (egykori püspöki székhely is) a mai város területére.

A város és környéke a középkor során az Acquaviva nemesi család birtoka volt, de hatalmas adósságaik miatt kénytelenek voltak eladni a nápolyi királyi családnak, amely Casertát választotta megépítendő új palotája helyszínéül, mivel sokkal biztonságosabb vidéknek bizonyult, mint a Nápolyi-öböl partja, ahol előző palotájuk állt. A palota megépítésének kezdetével indult meg a város gazdasági és népességi fejlődése is.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A népesség számának alakulása:

Főbb látnivalói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Caserta legfőbb látványossága az UNESCO Világörökség részét képező királyi palota (olasz nyelven Reggia di Caserta). A versailles-ihoz hasonló palotát a 18. században építette a holland származású építász Luigi Vanvitelli a nápolyi Bourbon királyok számára
  • Palazzo Vecchio (Régi Palota), a 16. században épült, majd Luigi Vanvitelli felújíttatta átmeneti lakhelyéül a királyi családnak.
  • Casertavecchia, a város ősi központja, egykori püspöki székhely a 18. századi katedrálissal
  • San Leucio komplexum , a királyi selyemszövő műhelyek központja, amely szintén a Világörökség része.
  • Vaccheria negyed, a királyi istállókkal

A városhoz tartozó kisebb települések (frazioni) látnivalói:

  • Falciano, egykori püspöki székhely, 16. századi palotával.
  • Piedmonte di Casolla, ősi bencés apátsággal, mely egy Dianának szentelt római szentély helyén épült.

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]