Aversa
| Aversa | |||
| Porta Napoli | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Campania | ||
| Megye | Caserta (CE) | ||
| Frazionék | Ponte Mezzotta | ||
| Irányítószám | 81031 | ||
| Körzethívószám | 0823 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 53 051 fő (2004) +/- | ||
| Népsűrűség | 7005 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 39 m | ||
| Terület | 8,7 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 40° 58′, k. h. 14° 12′ | |||
| é. sz. 40° 58′, k. h. 14° 12′ | |||
| Aversa weboldala | |||
Aversa város (közigazgatásilag comune) Olaszország Campania régiójában, Caserta megyében. Az aversai mezőgazdasági vidék központja, amely elsősorban borairól és sajtjairól híres. A városban székel a Nápolyi Egyetem Építészeti Kara.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A megye déli részén fekszik, , mintegy 15 km-re északra Nápolytól. Határai: Carinaro, Casaluce, Cesa, Frignano, Giugliano in Campania, Gricignano di Aversa, Lusciano, San Marcellino, Sant’Antimo, Teverola és Trentola-Ducenta.
Története [szerkesztés]
Aversa a gótok itáliai inváziója során elpusztított ősi Atella városa mellett alakult ki és egyike volt az első dél-itáliai normann településeknek. 1030-ban Rainulf Drengolt birtoka lett, akit IV. Sergius nápolyi herceg nevezett ki grófnak, amit II. Konrád német-római császár is megerősített. A város, miután a vidék üldözöttei számára menedéket nyújtott, gyorsan növekedett és az egyik legfontosabb település lett, amelyből a normannok felügyelték a Szicíliai Királyság létrejöttét. A város első erődítményeit Robert Guiscard építette, ugyancsak az ő idejében nevezték ki a város első püspökét Guitmondot, egykori bencés apátot, híres teológust.
I. Richárd, aversai gróf vezetésével 1053-ban a Civitella del Fortore-i csatában a normannok leverték a Pápai Állam seregeit. Sőt IX. Leó pápát is sikerült fogságba ejteniük. A gróf azonban nem tekintette fogolynak a pápát, hanem katonai kíséret mellett visszaküldte Rómába. Ennek a diplomáciai gesztusnak következtében a normannok és a katolikus egyház megbékéltek és a korábban Aversára kivetett pápai átkot is feloldották.
A normannokat az Anjou-ház uralkodói követék a nápolyi trónon, minek következtében Aversa jelentősége számottevően lecsökkent és elsősorban királyi vadászbirtok lett. I. Johanna nápolyi királynő Aversát tette meg székhelyéül. A nápolyi trónra ígényt tartó nemesek 1345-ben megölték a királynő férjét I. Endre herceget, I. Lajos magyar király öccsét. Ez kiváltotta a magyar király haragját, aki seregeinek élén 1348-ban elfoglalta Aversát, I. Johannát menekülésre kényszerítve Avignonba, s a merénylettel jogtalanul vádolt Durazzói Károlyt lefejeztette.
A város történetének egy másik fontos állomása az 1860-as volturnói csata, amelyben Giuseppe Garibaldi és csapatai végső csapást mértek Két Szicília Királyságának seregeire és egyesítették az újonnan létrehozott Olasz Királysággal.
Népessége [szerkesztés]
A népesség számának alakulása:

Főbb látnivalók [szerkesztés]
Aversát a „száz templom városának” is nevezik, a számos templom után, amely a kiterjedt belvárosát tarkítja:
- A duomo (dóm) román stílusban épült Szent Pál tiszteletére a 11. század végén. Érdekessége a nyolcszögletű kupolája valamint a hatalmas kerengője. Belső díszítései közül említésre méltó Francesco Solimena Madonna festménye, valamint Angiolillo Arcuccio Szent Sebestyén mártírhalálát ábrázoló festménye. Ugyanakkor figyelemreméltó Sárkányölő Szent György szobra, valamint az egyházi kincstár.
- San Francesco delle Monache – barokk stílusban épült templom
- Ospedale Psichiatrico Santa Maria Maddalena – Joachim Murat által 1813-ban alapított kórház épülete
- Real Casa dell’Annunziata – a 14. század elején alapított árvaház épülete
- San Lorenzo bencés kolostor – a 10. században építették, érdekessége a hatalmas reneszánsz kerengő
- Santa Maria a Piazza -10. századi templom, amelyet Giotto tanítványainak festményei díszítik.
- Porta Napoli – egy hatalmas boltív, amely összeköti a Real Casa dell'Annunziatat az azonos nevű templom harangtornyával. Az impozáns építmény a város egyik jelképe.
Források [szerkesztés]
- Blanchard, Paul. Southern Italy. London: Somerset Books Company (2007). ISBN 9781905131181
- Comuni-Italiani
- Italy World Club
További információk [szerkesztés]
A Wikimédia Commons tartalmaz Aversa témájú médiaállományokat.


