Aversa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Aversa
Porta Napoli Aversa.jpg
Porta Napoli
Aversa címere
Aversa címere
Közigazgatás
Ország  Olaszország
Régió Campania
Megye Caserta (CE)
Frazionék Ponte Mezzotta
Irányítószám 81031
Körzethívószám 0823
Népesség
Teljes népesség 52 842 fő (2013. szept 30.)[1]
Népsűrűség 7005 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 39 m
Terület 8,7 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Aversa (Olaszország)
Aversa
Aversa
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 40° 58′, k. h. 14° 12′Koordináták: é. sz. 40° 58′, k. h. 14° 12′
Aversa weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Aversa témájú médiaállományokat.

Aversa város (közigazgatásilag comune) Olaszország Campania régiójában, Caserta megyében. Az aversai mezőgazdasági vidék központja, amely elsősorban borairól és sajtjairól híres. A városban székel a Nápolyi Egyetem Építészeti Kara.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megye déli részén fekszik, , mintegy 15 km-re északra Nápolytól. Határai: Carinaro, Casaluce, Cesa, Frignano, Giugliano in Campania, Gricignano di Aversa, Lusciano, San Marcellino, Sant’Antimo, Teverola és Trentola-Ducenta.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Aversa a gótok itáliai inváziója során elpusztított ősi Atella városa mellett alakult ki és egyike volt az első dél-itáliai normann településeknek. 1030-ban Rainulf Drengolt birtoka lett, akit IV. Sergius nápolyi herceg nevezett ki grófnak, amit II. Konrád német-római császár is megerősített. A város, miután a vidék üldözöttei számára menedéket nyújtott, gyorsan növekedett és az egyik legfontosabb település lett, amelyből a normannok felügyelték a Szicíliai Királyság létrejöttét. A város első erődítményeit Robert Guiscard építette, ugyancsak az ő idejében nevezték ki a város első püspökét Guitmondot, egykori bencés apátot, híres teológust.

I. Richárd, aversai gróf vezetésével 1053-ban a Civitella del Fortore-i csatában a normannok leverték a Pápai Állam seregeit. Sőt IX. Leó pápát is sikerült fogságba ejteniük. A gróf azonban nem tekintette fogolynak a pápát, hanem katonai kíséret mellett visszaküldte Rómába. Ennek a diplomáciai gesztusnak következtében a normannok és a katolikus egyház megbékéltek és a korábban Aversára kivetett pápai átkot is feloldották.

A normannokat az Anjou-ház uralkodói követék a nápolyi trónon, minek következtében Aversa jelentősége számottevően lecsökkent és elsősorban királyi vadászbirtok lett. I. Johanna nápolyi királynő Aversát tette meg székhelyéül. A nápolyi trónra ígényt tartó nemesek 1345-ben megölték a királynő férjét I. Endre herceget, I. Lajos magyar király öccsét. Ez kiváltotta a magyar király haragját, aki seregeinek élén 1348-ban elfoglalta Aversát, I. Johannát menekülésre kényszerítve Avignonba, s a merénylettel jogtalanul vádolt Durazzói Károlyt lefejeztette.

A város történetének egy másik fontos állomása az 1860-as volturnói csata, amelyben Giuseppe Garibaldi és csapatai végső csapást mértek Két Szicília Királyságának seregeire és egyesítették az újonnan létrehozott Olasz Királysággal.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A népesség számának alakulása:

Főbb látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Aversát a „száz templom városának” is nevezik, a számos templom után, amely a kiterjedt belvárosát tarkítja:

  • A duomo (dóm) román stílusban épült Szent Pál tiszteletére a 11. század végén. Érdekessége a nyolcszögletű kupolája valamint a hatalmas kerengője. Belső díszítései közül említésre méltó Francesco Solimena Madonna festménye, valamint Angiolillo Arcuccio Szent Sebestyén mártírhalálát ábrázoló festménye. Ugyanakkor figyelemreméltó Sárkányölő Szent György szobra, valamint az egyházi kincstár.
  • San Francesco delle Monachebarokk stílusban épült templom
  • Ospedale Psichiatrico Santa Maria MaddalenaJoachim Murat által 1813-ban alapított kórház épülete
  • Real Casa dell’Annunziata – a 14. század elején alapított árvaház épülete
  • San Lorenzo bencés kolostor – a 10. században építették, érdekessége a hatalmas reneszánsz kerengő
  • Santa Maria a Piazza -10. századi templom, amelyet Giotto tanítványainak festményei díszítik.
  • Porta Napoli – egy hatalmas boltív, amely összeköti a Real Casa dell'Annunziatat az azonos nevű templom harangtornyával. Az impozáns építmény a város egyik jelképe.

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]