Sessa Aurunca

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sessa Aurunca
Sessa Aurunca07.jpg
Sessa Aurunca központja
Közigazgatás
Ország  Olaszország
Régió Campania
Megye Caserta (CE)
Frazionék Aulpi, Avezzano, Baia Domizia, Carano, Cascano, Cescheto, Corbara, Corigliano, Cupa, Fasani, Fontanaradina, Gusti, Lauro, Levagnole, Li Paoli, Maiano, Marzuli, Piedimonte, Ponte, Rongolise, San Carlo, San Castrese, San Limato, San Martino, Santa Maria a Valogno, Sorbello, Tuoro, Valogno
Irányítószám 81037
Körzethívószám 0823
Népesség
Teljes népesség 21 940 fő (2013. szeptember 30.)[1]
Népsűrűség 140 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 203 m
Terület 163 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sessa Aurunca  (Olaszország)
Sessa Aurunca
Sessa Aurunca
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 41° 14′, k. h. 13° 56′Koordináták: é. sz. 41° 14′, k. h. 13° 56′
Sessa Aurunca weboldala

Sessa Aurunca község (comune) Olaszország Campania régiójában, Caserta megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megye északnyugati részén fekszik, Caserta városától 27 km-re északnyugati irányban, a Monte Santa Croce lejtőin, az antik Suessa Aurunca település helyén. Határai: Carinola, Castelforte, Cellole, Falciano del Massico, Galluccio, Minturno, Mondragone, Rocca d’Evandro, Roccamonfina, Santi Cosma e Damiano és Teano.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ókorban az auruncusok legfontosabb települése volt. Őket i. e. 337-ben a sidicinusok űzték el. I. e. 313-ben a római kolónia lett Suessa Aurunca név alatt, és egyike volt azon római városoknak, amelynek saját pénzverési joga volt. Az 5. századtól püspöki székhely. A 7. századtól a capuai hercegek birtoka lett. A következő századokban nemesi birtok volt. A 19. században nyerte el önállóságát, amikor a Nápolyi Királyságban felszámolták a feudalizmust.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A népesség számának alakulása:

Főbb látnivalói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A településen számos, elsősorban római régészeti lelet található, amelyek közül a legfigyelemreméltóbb a husznonegy árkádos kőhíd romja.

Katedrálisát 1103-ban építették román stílusban. Padlóját mozaikok díszítik, melyen mór hatások észlelhetők. A portálja fölött Szent Péter és Szent Pál életének mozzanatait ábrázoló domborművek láthatók.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]